VG: Nem éri meg forintosítani az euróhiteleseknek
A gyengülő euró miatt a forintosításban érintett euróhitelesek jobban járhatnak, ha kérik a mentesülést az átváltás alól – írta a Világgazdaság.
Nem lehet felhőtlen az örömük az euróalapú jelzáloghitellel rendelkező adósoknak, amikor a napokban megkapják az elszámolási értesítőt a bankjuktól – írta a VG.
Ennek a fő oka az, hogy a hiteleiket 308,97 forintos árfolyamon forintosítják, illetve ezen az árfolyamon törlesztenek január óta, csakhogy az euró február 3-a óta olcsóbb ennél. Most már csaknem 4 százalékkal erősebb a forint a közös európai fizetőeszközhöz képest, mint amekkora a forintosításra megállapított árfolyam.
Ilyen körülmények között a lap szerint nem valószínű, hogy megéri a törvényben szereplő automatikus forintosítást választaniuk. Ha ugyanis az adósok maradnak a devizahitelnél, és saját maguk váltják ki a kölcsönüket egy forinthitelre, sokkal jobban járhatnak.
Egy 30 ezer eurós tartozásból az elszámolási árfolyamon végrehajtott forintosítás révén csaknem 9,27 millió forintos hitel lesz, a tegnapi MNB-árfolyamon azonban már csak 8,92 millió forint maradna belőle. A probléma több tízezer adóst érinthet, a jegybank adatai szerint ugyanis a devizaalapú jelzáloghitel-állomány hozzávetőlegesen 10 százaléka euróalapú – tette hozzá a beszámoló.
Az euróhiteleseknek a VG szerint azért is érdemes ragaszkodniuk a devizahitelükhöz, mert a forintosítás után valószínűleg ők lesznek azok, akiknek a hitele a legmagasabb kamattal ketyeg majd tovább.
A szabályozás szerint az eredeti kamatot kell majd visszaállítani úgy, hogy az új hitelek kamata lakáshitelek esetében a három hónapos bubort (ami jelenleg 1,84 százalék) 1-4,5 százalékponttal, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 1-6,5 százalékponttal haladhatja meg.
Az euróalapú jelzáloghitelek többségét 2008 novembere és 2010 áprilisa között vették fel, akkor, amikor svájcifrank-alapú hiteleket már nem értékesítettek a bankok, a devizahitelek folyósítását viszont még nem korlátozták. Ebben az időszakban a lakáshiteleket jellemzően 7-7,5 százalékos, a szabad felhasználású jelzáloghiteleket pedig 8-8,5 százalékos átlagos kamattal helyezték ki a hitelintézetek.
Ez pedig azt jelenti, hogy az euróhitelesek jó eséllyel a jogszabályban megszabott maximális kamatszint környékén fizethetik majd tovább a forinthiteleiket.
Piaci alapon azonban olcsóbban is találhatnak kiváltó forinthitelt, hiszen a jegybank adatai szerint a februárban megkötött lakáshitel-szerződésekben átlagosan 5,6 százalékos kamat szerepelt. Azóta azonban még lejjebb mentek a kamatok, több bank is kínál kiváltó hitelt bőven 5 százalék alatti kamattal – írta a lap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.