Két és fél hete robbant ki Magyarország történelmének egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi botránya, a Quaestor-ügy. A jegybank gyanúja szerint 150 milliárd forinttal verhette át a Quaestor vezetése, Tarsoly Csabáék az embereket, intézményeket. És egyre több a megmagyarázhatatlan dolog.

Miért kerülgette Tarsoly Csabát a rendőrség? Miként lehet, hogy csak most került bárki is előzetesbe?

Az egész Quaestor-botrányban nem is az az egyik legérthetetlenebb elem, hogy a céggel kapcsolatos nyomozásról alig lehet tudni valamit, s a rendőrség a Buda-Cash, illetve a Hungária Értékpapír ügyéhez képest látványosan szűkszavú, hanem inkább az, hogy valakik valamiért nagyon körülményesek. Pedig az ügy állítólag 150 milliárdos csalásról szól, ami nagyobb mint a másik két ügy összege együtt.

Nagyon szokatlan, hogy Tarsoly Csaba csütörtök délután még mindig szabadlábon volt, és a rendőrség sem hallgatta ki még akkor - mondta a hvg-hu-nak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Amikor kiderül, hogy egy cégnél valami csalás, pénzügyi visszaélés történhetett, a rendőrség általában másnap, rosszabb esetben harmadnap az ügyben vélhetően fontos szerepet betöltő, vagy az ügyről érdemi információval szolgáló személyt kihallgatja. Vagy tanúként, vagy pedig - ha jó eséllyel sáros - gyanúsítottként, utóbbi esetben pedig a meghallgatás végeztével őrizetbe is szokták venni.

Itt azonban két és fél héttel a botrány kirobbanása után, csütörtökön késő délután állították elő Tarsolyt a rendőrök, vitték meghallgatásra. Pedig a Magyar Nemzeti Bank már március 10-án bejelentette, hogy az elmúlt években 150 milliárd forint hamis kötvényt bocsátott ki a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek egyetlen ügyvezetője a cég 2007-es alapítása óta Tarsoly Csaba.

Hosszú hallgatás

A rendőrségi hallgatást most nem igazán lehet csak a nyomozás érdekeire hivatkozva magyarázni. A rendőrség csupán annyit árult el szerdán, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanúja miatt folytat nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Azt sem mondták el, hogy mi történt eddig a nyomozás során, például tartottak-e házkutatást, lefoglaltak-e adathordozókat, dokumentumokat a Quaestornál. Tarsoly Csaba ügyvédje annyit elárult a hvg.hu-nak csütörtök kora délután, hogy a Quaestor központjában volt házkutatás és lefoglalás is, azt nem mondta meg, miket vittek el a rendőrök. Csak csütörtök késő délután érintkezett először Tarsoly a rendőrökkel a hivatalos jelentések alapján. A titkolózás hivatalos indoka: a nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról nem adhatnak, adhattak bővebb tájékoztatást. Ehhez képest a Buda-Cash- és a Hungária Értékpapír ügyében a botrány kipattanása után 24 órán belül annyi legalább kiderült, hogy lefoglalták a cégek dokumentumait és adathordozóit.

A Hungária Értékpapírtól az ügy kipattanásának napján elvittek a rendőrök három gyanúsítottat, és három nap múlva már előzetesben voltak. A Buda-Cash-ügyben sem iparkodott nagyon a rendőrség, a letartóztatásokkal mintegy két hetet csúszott a hatóság, de végül ott is előállítottak 10 embert, majd hármat, köztük a vezérigazgatót előzetes letartóztatásba helyezték.

A rendőrség eljárása a Hungária Értékpapírnál emlékeztet leginkább a korábbi években látott gyakorlatra. Hasonlóan gyorsan reagált például a hatóság a Capital Partners 2010-es ügyében: két nappal azután, hogy a rendőrség lecsapott a gyanú szerint 10 milliárd forint ügyfélpénzt elsíboló pénzügyi vállalkozásra, 7 gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyeztek.

Miként történhet meg, hogy 4,5 év börtönbüntetés után Orgován Bélából egy Quaestor-cég vezérigazgatója lehet?

A Polgári Törvénykönyv külön rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy egy cégnél ki lehet vezető tisztségviselő. A vezető tisztségviselőnek jelölt, választandó személynek nyilatkozatot kell tennie, hogy nem áll tiltás alatt. Egy ügyvédnek nem kell ezt ellenőriznie, sőt, egy igazgatóváltás (vagy bármely vezető tisztségben történő váltás) mehet ügyvédi közreműködés nélkül is, az legtöbbször csak akkor lép be a folyamatba, ha már a cég döntéseit a cégbíróság felé le kell jelenteni, változásbejegyzést el kell indítani - magyarázta a hvg.hu-nak Szőnyi Viktor ügyvéd. Jobb esetben persze az ügyvéd tájékoztat is a törvényi feltételekről, eljárásrendről.

A Ptk. szerint „nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.” Itt nemcsak a szabadságvesztés a fontos, hanem az is, hogy a hátrányos következmények alól mentesült-e az illető. Ehhez pontosan ismeri kellene, milyen ügyek miatt jött össze Orgován Béla 4,5 éves börtönbüntetése, és azok a bűncselekények mikor történtek.

A cégbíróságnak kell a változás bejegyzése előtt ellenőriznie, hogy valóban nem esik-e a törvény által felsorolt tiltások alá az új vezető tisztségviselő. Ha kiderül később, hogy a vezető tisztviselő által tett nyilatkozat nem valós, akkor például okirathamisítás miatt felelősségre kell vonni az illetőt. Azt nem tudni, hogy a cégbíróság bejegyezte-e Orgován Bélát vezérigazgatónak, 15 napja van erre, illetve a feltételek ellenőrzésére, és március 16. óta csak tíz nap telt el. (Ráadásul Tarsoly Csaba két napja jelezte, visszaveszi a vezérigazgatói posztot.)

Tarsoly Csaba azt állította, nem volt tisztában a cége új vezérigazgatójának személyével. Hogy lehet ez?

Miután hétfőn kiderült, hogy Tarsolyék cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatói posztjára egy büntetett előéletű, volt közmunkást neveztek ki, Tarsoly Csaba rá két napra, szerdán váratlanul bejelentette: visszaveszi a cég vezetését. Azzal védekezett, hogy nem volt tisztában az új vezérigazgató személyével. Két lehetőség van, hogy mit értett ez alatt - de mindkettő inkább csak mosakodásnak tűnik.

Az egyik magyarázat szerint a Quaestor-csoport fő tulajdonosa ezzel azt állította, hogy nem tudta, ki az új vezérigazgató. Ez nem túl életszerű, ugyanis azt feltételezi, hogy nem is találkozott vele, kezet sem fogtak. A közgyűlési jegyzőkönyv alapján azonban hihető, Orgován Béla ugyanis nem volt jelen a közgyűlésen. Áll azonban ebben az esetben is a kérdés: ha semmit nem tudott róla, miért látta jónak a Quaestor-csoport fő tulajdonosa, Tarsoly Csaba, hogy a közgyűlés levezető elnökeként Orgovánt javasolja vezérigazgatónak maga helyett?

Ami még nyilvánvalóbbá teszi az egész helyzet abszurditását: a március 16-i közgyűlésre három héttel korábban, február 27-én ment ki meghívó, az egyik napirendi pont pedig arról árulkodik, Tarsolyék már akkor tudták, mit terveznek. Az egyik napirendi pont ugyanis így szól: “döntés az igazgatóság megszüntetéséről, és vezérigazgató megválasztásáról.” És pont ez történt március 16-án. Tény, itt elméletileg előfordulhat, hogy február végén még nem tudták, hogy pont Orgován Bélát teszik meg vezérigazgatónak. Lehet persze az is, hogy Tarsoly azt akarta mondani, nem volt tisztában Orgován Béla előéletével.

Ő amúgy most lényegében egy titokzatos reorganizációs tanácsadó mögé bújva állítja, hogy nem tudta, ki is valójában Orgován. (Hiába próbáltuk napokon keresztül kideríteni, ki ez a reorganizációs tanácsadó, nem tudtuk.) Tarsoly viszont még ma is tulajdonosa a Quaestor-csoportnak, vezérigazgatói posztjáról így mondott le, és tette meg két társával (felesége és apja) Orgován Bélát vezérigazgatónak a csoport központi cégében. Márpedig aligha életszerű, hogy egy tulajdonos anélkül ültet be bárkit a cégének élére, vezető pozíciójába, hogy nem bizonyosodik meg arról: nincs semmi baj az illetővel. Kérhet erkölcsi bizonyítványt (és általában szoktak is a cégeknél), referenciákat, ráadásul ilyen kaliberű, sok százmilliárd forint felett rendelkező cégnél komoly fejvadászokkal szokták kiválasztani a vezetői pozícióra aspirálókat - világított rá Szőnyi Viktor ügyvéd Tarsoly magyarázatának abszurditására. Ráadásul, folytatja a jogász, nagyon speciális helyzetben volt a Quaestor, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet kommunikált magáról a cég, ilyenkor pedig a Polgári törvénykönyv előírásai szerint nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét is előre kell sorolni bármilyen, a céget érintő döntésnél.

Miért nem ugrik a felügyelet és az ügyészség arra a találgatásra, hogy Orbán Viktor és a Szijjártó Péter vezetése alatt álló Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezetői bennfentes kereskedést folytattak-e?

A külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház március 9-én, a Quaestor Hrurira első öncsőd-bejelentésének napján 3,8 milliárd forintot vett ki a Quaestortól. A döntést erről - az Index értesülése szerint - már március 5-én meghozták, amikor az ügyfelek zöme még semmit nem tudott arról, hogy a Quaestor bajban van. A KKM tagadja, hogy törvénytelen információi lettek volna a cégről, és azt állítja, azért vették ki a pénzt, mert észrevették: az ügyfelek elkezdték kivonni a befektetéseiket a brókercégektől. Vagy ahogy legutóbb Lázár fogalmazott, ez "egyszerű életösztön" volt a részükről.

A helyzet azonban a KKM magyarázatánál jóval bonyolultabb. Kiderült ugyanis, hogy Tarsoly Csaba levelet írt Orbán Viktornak, a kormányfő pedig szerdán elismerte, hogy ő személyesen adott utasítást arra: a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. A levél tényét Lázár János is elismerte, miként azt is, hogy az ügyet Orbán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterre szignálta. Azt azonban Lázár nem mondta, hogy mikor kapta meg a Tarsoly-levelet a kormányfő (március 9. előtt vagy után), mi állt pontosan abban. Utóbbiról annyit árult el: csak olyasmi volt benne, amit Tarsoly vélhetően március 8-án a jegybanknak elmesélt. Az erre vonatkozó kérdésünkre az NGM sem reagált.

Napok óta az a kérdés fogalmazódhat meg tehát az emberekben, hogy követett-e el bennfentes kereskedést a kormány, juthattak-e bennfentes információkhoz az ügy kirobbanása előtt, és Orbán Viktor már ezek birtokában utasította-e a külügyet és az MNKH-t a pénzek kivételére? Vizsgálat ezügyben nem indult egyelőre, az ügyészség sem közölt semmit. A PM és a Jobbik viszont bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tett.

A bennfentes kereskedelem egyébként bűncselekménynek is minősülhet, és a Büntető Törvénykönyv - 410. paragrafusa - alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mi értelme lehetett volna Orgován Béla vezérigazgatói karrierjének?

A tényeket nem ismerjük, de ha csak a helyzetből adódó lehetőségeket mérlegeljük, Orgován Béla vezérigazgatói ténykedésének az elsikálás - iratok eltüntetése - lehetett volna a kézenfekvő értelme. Egy másik lehetőség, hogy Orgován a bajba jutott pénzügyi cég reorganizációját hajthatta volna végre, de szakmai előélete alapján az új vezérigazgató ehhez teljesen alulképzett volt.

Hol a pénz?

A Buda-Cashnél, illetve az annak tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó DRB-bankokból legalább 60 milliárd forint tűnt el, a Hungária Értékpapírnál alsó hangon pár százmillió forint hiányzik, a Quaestornál minimum 150 milliárdos fiktív kötvényekről beszélt a jegybank. De senki nem tudja, bő egy hónapja az első botrány kirobbanása után hol a pénz. Még Lázár János, titkosszolgálatokat is irányító, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem, legalábbis ezt állítja a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A bennfentes kereskedelem

A tőkepiacról szóló törvény szerint bennfentes az olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információ, amely még nem nyilvános, közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, és nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. Ilyen információ lehetett a Quaestor öncsődjének bejelentése előtt, hogy baj van a cégnél, és kormányzati segítség nélkül beleáll a földbe. A törvény három tényállást határoz meg bennfentes kereskedelemként. Az első, amikor valaki bennfentes ügyletet köt, vagy erre ad megbízást bennfentes információ felhasználásával. A második, amikor egy bennfentes személy tovább ad egy bennfentes információt. A harmadik pedig az, amikor egy bennfentes személy valakit arra biztat, hogy kössön bennfentes ügyletet. Ebbe a kategóriába eshetne elméletileg az, hogy Orbán Viktor bennfentes információk alapján utasítást adott az állami pénzek kivételére a brókercégektől, beleértve a Quaestort, majd külügyminiszter is utasíthatta a KKM cégét, hogy vegye ki a pénzt. A törvény egyébként arra is kitér, hogy azokra az esetekre érvényesek ezek a tényállások, amikor valaki „tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül”.