A Paks 2-ről szóló orosz-magyar megállapodás ellentétes volt a magyar törvényi szabályozással, egy Seszták Miklós által jegyzett törvényjavaslat viszont visszamenőleg igazítaná a magyar törvényeket a szerződéshez.
Sérti a hatályos magyar jogszabályokat a Paks 2 megvalósítására kötött három magyar-orosz megállapodás, ugyanis a paktumok a jogviták eldöntésére "jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróságot" jelöli meg – írja a Napi.hu.
A lap azt írja, ezzel szemben az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatban csakis a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok jöhetnek számításba, sőt, a hatályos vagyontörvény egyenesen leszögezi, hogy "a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki".
Tóth Bertalan és Heringes Anita MSZP-s képviselők szerint ezért nem is lehetett volna aláírni a részmegállapodásokat a paksi beruházásról, vagyis azok akár érvénytelenek is lehetnek, de legalábbis a választott bíróságokra vonatkozó rész az.
A Napi.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a Paks 2 beruházással kapcsolatos, Seszták Miklós fejlesztési miniszter által még tavaly december elején benyújtott salátatörvény-csomag, amely többek között 15 évre titkosítja a két új atomerőművi blokk építésével kapcsolatos valamennyi adatot, módosítja a nemzeti vagyontörvényt is.
Az új rendelkezés szerint bár a nemzeti vagyont érintő kérdésekben továbbra is a magyar nyelv, a magyar jog lenne irányadó, jogvita esetén pedig kizárólag a magyar bíróságok dönthetnek a kérdésben, de ha azt nemzetközi szerződést másként nem szabályozza, az kivételt jelent. Ez feloldaná a választott bíróságokra vonatkozó törvényi ellentétet is.
A jogalkotók a visszamenőleges jogalkotásra is gondoltak, így azt a kormányzati javaslat kimondja, hogy "hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is" alkalmazni kell az új szabályt..
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.