A görögök háromnegyede nem engedné el az eurót
A görögök körülbelül háromnegyede úgy gondolja, hogy országának "mindenáron" az eurózónában kellene maradnia – derül ki a GPO Intézetnek csütörtökön közzétett felmérésének eredményeiből.
A megkérdezettek 75,7 százaléka "igennel" vagy "inkább igennel" válaszolt arra kérdésre, hogy Görögország maradjon-e az Európai Unió közös valutát használó közösség része, és a válaszadók csupán 22,3 százaléka ellenezte a görög tagságot.
A görögök esetleges kilépéséről azután kezdődtek találgatások, hogy január 25-re előre hozott választásokat írtak ki Görögországban. A közvélemény-kutatások szerint a voksolás legfőbb esélyese a szélsőbaloldali Sziriza tömörülés, amelyik azt ígérte, hogy kormányra kerülése esetén újratárgyalja a csaknem 230 milliárd euró értékű mentőhitelekhez kapcsolódó nemzetközi megállapodásokat.
A párt vezetője, Alekszisz Ciprasz azt követeli, hogy a nemzetközi hitelezők lazítsanak a görög társadalmat sújtó megszorító politikán, és tárgyaljanak az adósság összegének esetleges csökkentéséről.
A csütörtökön közzétett felmérés adatai szerint a Szirizára a választópolgárok 28,5 százaléka szavazna. Tavaly decemberben 28 százalékos támogatottságot tudtak felmutatni, vagyis a tömörülés továbbra is stabilan tartja támogatói bázisát.
Antonisz Szamarasz görög kormányfő pártja, a konzervatív Új Demokrácia a decemberi 23,1 százalékos támogatottságát 25,3 százalékra erősítette. A szociáldemokrata PASZOK jelenlegi állás szerint a szavazatok öt százalékára számíthat, a tömörülést nemrég elhagyó és új pártot alapító Jeórjiosz Papandreu korábbi kormányfő csoportja viszont nem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges három százalékot.
A tavaly alakult To Potami (A Folyó) balközép párt a felmérés szerint a voksok 5,8 százalékát szerezné meg, a görög kommunista tömörülés 5,7 százalékra, míg a szélsőjobboldali Arany Hajnal 5,4 százalékra számíthat. A megkérdezettek 13,1 százaléka még nem döntött arról, kire adja le szavazatát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.