Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
Jövőre már egyáltalán nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe, mert január 1-től (a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan) az úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások lépnek érvénybe. Összességében az azt jelenti, hogy a maihoz képest 40 százalékkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelni.
És az eddig használt kazánok zömét egyszerűen el kell felejteni. Szeptembertől ugyanis szinte csak kondenzkazámok, cirkók beépítésére adnak ki engedélyt.
Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energiamegtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket kell majd alkalmazni. (Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.)
A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30 százalékkal kevesebb lesz. Vagyis: felújítás esetén a falakra szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabbnak kell kerülnie, mint eddig, az ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A szigornak komoly hatása lehet, mivel a legtöbb ház Magyarországon hagyományos téglából épült, nincs szigetelése, ami miatt igen elavult energetikai jellemzői vannak a lakásoknak, így a beruházások az eddigieknél is komolyabb energiamegtakarítást eredményeznek majd. Igaz, mindez magasabb beruházási költséggel is társul majd.
A gázzal működő kazánokat érintő változás, hogy 2015. szeptember 26-a után életbe lép Magyarországon is az a közvetlenül hatályos EU-rendelet, mely szerint nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, melyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány kivételtől eltekintve mindenki csak "kondenzációs kazánt" vásárolhat. Mivel ez – előbb-utóbb – mintegy 2,6 millió háztartást érint (plusz, a lakásokban a ma működő kazánok többségének életkora meghaladja 18 évet!), a lecserélésük 25-35 százalákos hatékonyság-növekedést hozhat. Igaz, ez is azon az áron, hogy a korszerűbb technológia többe is kerül majd.
„Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására” – magyarázta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója. Hozzátette: az előre tudhastó, hogy a lakosság számára minden pluszteher komoly kihívást jelent, így az a korábbiaknál is fontosabb, hogy állam ösztönző programokkal segítse a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Az EU költségvetés 2014-20-as időszakában erre évente 33-34 milliárd forintnyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, ebből már jövőre sor kerülhetne akár harmincezer lakás felújítására is. Bart István szerint azonban ehhez az kell, hogy a kormány felgyorsítsa a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, célzott támogatásokkal segítse az átállásokat, és minél gyorsabban megkezdődjön a támogatások és hitelek kiosztása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
