Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Vaskos, több mint 100 oldalas dokumentumot töltött meg az MNB a Széchenyi Banknál talált hiányosságokkal és törvénysértésekkel. Az anyag több részét a hvg.hu megismerte. A dokumentum szerint törvénysértésekben érintett Töröcskei István, akinek érdekeltségei ékköve volt a bank. A kormány viszont úgy adott több milliárd forint közpénzt a banknak, hogy előtte átvilágíttatta azt. Ennek dacára most mossák kezeiket, és úgy állítják be a történetet, hogy Töröcskeiék lényegi információkat hallgattak el előlük a bevásárlás előtt.
Elúszott 7,5 milliárd forintnyi pénze a Széchenyi Kereskedelmi Bank betéteseinek, ennyit biztosan nem kapnak vissza a kártalanítás után. (A Széchenyi Bank engedélyét a múlt héten vonta vissza a felügyeleti jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Bank.) Pedig talán jóval kisebb lehetne a kár, ha a hatóságok már jóval korábban megálljt parancsolnak annak – a bankban folytatott – gyakorlatnak, amely a hitelintézet voltaképpeni bezárásához vezetett. Hogy ez nem puszta okoskodás, azt mutatja egy a hvg.hu által megismert, átfogó jegybanki dokumentum, amely egy olyan vizsgálat eredménye, amelyet már idén januárban, vagyis csaknem egy évvel ezelőtt kezdett az MNB. Ez a több mint 100 oldalas anyag súlyos problémákról és törvénysértésekről számol be.
| Tudhattak róla, és tűrték vagy elnézték |
| A hvg.hu idén nyáron több cikkben is jelezte, súlyos gondok vannak a Széchenyi Banknál, és érthetetlen, a hatóságok miért nem állnak a sarkukra, noha a bank tőkehelyzete a törvényi előírások alá esett. Akkor már tudomásunk volt arról, hogy a jegybank a működés megváltoztatására szólította fel a hitelintézetet, de komolyabb beavatkozás jó ideig nem történt, csak augusztusban, második cikkünk után jelezték: kimennek a bankhoz helyszíni vizsgálatra. Az NGM sokáig toleráns volt. |
Miután a jelentéstervezet egy részéhez lapunk is hozzáfért, megkérdeztük az MNB-t, hogy nyilvánosságra hozza-e az eredményeket vagy a vizsgálat fő megállapításait, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az anyag szerint törvénysértésekben érintett az a Töröcskei István, akinek egyik cége, a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. a bank 51 százalékos többségi tulajdonosa (a kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrész tavaly június óta az államé). Töröcskeiről egyébként az a kép alakulhatott ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta jól fekszik kormányzati körökben, ugyanis nemcsak hogy beszállt az állam a bankjába 3 milliárd forinttal másfél évvel ezelőtt, de megbízták az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetésével is. (A napokban felajánlotta lemondását utóbbi szervezet vezetéséről, de az állami fél nem döntött eddig.)
A dokumentum alapján azonban nemcsak Töröcskei, hanem a kormány felelőssége is felvethető, ugyanis nehéz megindokolni, miért költött el tavaly 3 milliárd forint közpénzt tulajdonszerzésre, és miért nem vette észre a súlyos szabálytalanságokat. Pedig át is világította a bankot, mielőtt bevásárolt.
Töröcskei felelősségét firtatja az MNB
A jegybank anyaga több esetről is beszámol, amikor a Széchenyi Bankban olyan cégeknek ítéltek meg hiteleket, amelyeknél maga Töröcskei István vezető volt, vagy üzleti érdeke fűződött hozzájuk, a bank részéről pedig ő, vagy a felesége részt vett a hitel jóváhagyásában. Az ilyen összeférhetetlenségeket szigorúan tiltja a törvény: egy bank vezetője, de még alkalmazottja vagy megbízott szakértője sem vehet részt olyan döntésben a bank részéről, amelyhez neki, közeli hozzátartozójának vagy a tulajdonában álló cégnek üzleti érdeke fűződik, vagy vezető állást tölt be a társaságnál.
Az MNB – a dokumentum szerint – bőven talált ilyen eseteket. A bank igazgatósága 2012 októberében például állítólag jóváhagyott egy a Pannergy Nyrt.-nek nyújtott hitelt. Töröcskei István a cég igazgatósági tagja és részvényese volt a döntés idején (2007 óta igazgatósági tag), a felesége, Töröcskei Zsuzsanna pedig a Széchenyi Bank igazgatósági tagjaként részt vett a Pannergy-hitelről szóló igazgatósági döntésben.
Kapott egy hitelt a Florénus Zrt. is 2011 márciusában, és az erről szóló igazgatósági döntésben Töröcskei István is részt vett, mint az igazgatóság elnöke. Pedig ebben az időben a Florénus Zrt. résztulajdonosa Töröcskei István, valamint a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. volt, aminek abban az időszakban Töröcskei mellett felesége is részvényese volt. A Florénus Zrt. hitelével kapcsolatban volt egy másik igazgatósági határozat is, 2013 januárjában, abban a felesége vett részt a bank részéről igazgatósági tagként.
A jegybank vizsgálata szerint hasonló módon kapta meg a Széchenyi Bank hitelét a Platinium Zrt. is 2012 szeptemberében. A cég tulajdonosa Töröcskei István és cége, a T & T Zrt. volt abban az időben, felesége pedig a cég felügyelőbizottsági tagja. Ennek ellenére Töröcskei Zsuzsanna a Széchenyi Bank igazgatósági tagjaként részt vett a hitel igazgatósági jóváhagyásában az MNB szerint.
Töröcskei magyaráz
A hvg.hu az anyag megismerése után megkereste Töröcskei Istvánt, aki nem tudott sem a vaskos jelentésről, sem arról, hogy a jegybank mit talált a banknál. Azt állította lapunknak, próbált Matolcsy Györggyel, a mostani jegybankelnökkel beszélni, de nem fogadta őt. Illetve azt is leszögezte Töröcskei, hogy minden szabályt betartottak, a pénzügyi felügyelettel pedig jó viszonyban voltak, és mindig megfelelően beszámoltak neki. (A pénzügyi felügyeleti jogkörök most már a jegybanknál vannak, miután tavaly ősszel az MNB bekebelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.) A Platinium Zrt. és a Florénus Zrt. hitelével kapcsolatban azt mondta, azért nyújtott a bank ezeknek a cégeknek hiteleket, mert azt tervezték, hogy a két társaság része lesz a Széchenyi Bank által összefogott cégcsoportnak. A tervek szerint a Platinium Zrt. lett volna a faktoring-, a Florénus Zrt. pedig a lízingrészleg. A csoport létrehozása azonban meghiúsult a törvényi változások, például a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény által okozott veszteségek miatt. A Pannergynek nyújtott hitelről azt mondta a volt bankvezér, egy jól menő cégről volt szó, így annak ellenére, hogy a felesége részt vett a döntésben, semmi kockázat nem volt az ügyletben.
Súlyos problémák voltak a bank működésében
Az MNB a törvénysértések mellett olyan hiányosságokról és szervezeti problémákról is beszámol a dokumentumban, amelyek azt mutatják, hogy a Széchenyi Bank több területen nem igazán volt képes megfelelni a bankszerű működésnek.
A bankban például nem volt megoldott a feladatmegosztás és a megfelelő helyettesítés sem. Emiatt előfordult, hogy információk vesztek el, ha egy munkatárs egy ideig (például betegség miatt) nem dolgozott, esetleg véglegesen távozott a banktól. Az új vagy beugró munkatársak ugyanis nem kapták meg teljes körűen az ügyek tárolt dokumentumait.
A banki adatok kezelésével is súlyos problémák voltak, az MNB például azt találta, hogy bizonyos adatokat Excel-táblázatokban tartottak nyilván. Annyit azért megtettek, hogy az Exceleket írásvédetté tették, de a jegybank szerint ez még nem elég a bankszerű működéshez. Olyan is előfordult – áll a dokumentumban –, hogy a hitelek lejárati dátumát rosszul rögzítették.
A banknál komoly problémák voltak a kockázatkezeléssel is – derül ki a jelentésből. A Magyar Nemzeti Bank a vizsgálat során azt találta, hogy ezen a területen összesen két ember dolgozott, ráadásul volt olyan időszak, amikor az egyik külső munkatárs volt.
Az autófinanszírozási hiteleknél állítólag az is előfordult, hogy a banknál a hitelt jóváhagyó lap elkészítője és a szerződés aláírója ugyanaz a személy volt. Ez súlyos hiba egy banknál, ugyanis komoly kockázatot jelent, ha nem különül el a kockázatkezelés és az üzleti terület. Az egyik terület érdeke ugyanis a kockázatok kiszűrése és csökkentése, a másiké az üzletszerzés, ami kockázatvállalással jár.
Átverték az NGM-et?
Ha valóban voltak ilyen visszaélések és hibák, nehezen magyarázható, hogy nem vette észre a kormány ezeket, vagy ha tudott a bank problémáiról, miért költött el 3 milliárd forintot arra, hogy tulajdont szerezzen benne. Főleg úgy, hogy a 2013 közepi befektetés előtt egy évvel átvilágította a bankot. A nyilvánosan elérhető információk arról árulkodnak, hogy az előkészítés és a bank átvilágítása abban az időszakban történt, amikor még Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök volt a nemzetgazdasági miniszter. Az NGM adatai szerint a jogi előkészítéssel megbízott Oppenheim Ügyvédi Iroda már 2012 februárjában megkezdte a Széchenyi Bankban tervezett állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos jogi munkát, és 2012. június végén le is zárult a szerződése.
| Vannak információi a Széchenyi Banknál történtekről? Vagy csőbe húzták? Kérjük, ossza meg velünk információit, írjon az onlinegazdasag@hvg.hu címre! |
Ugyanebben az időszakban, alig több mint három hét alatt (2012. március 21. és április 11. között) az Ernst & Young Tanácsadó Kft. elvégezte az állami tulajdonszerzést megelőző átvilágítást (nemcsak a Széchenyi Banknál, hanem a Gránit Banknál is, amelyben tavaly júniusban szintén 49 százalékos tulajdonrészt szerzett az állam). Ezután egy időre parkolópályára kerülhetett az ügy, csak 2012 végén mozdult előre a történet, amikor az államháztartási törvénybe bekerült az az új passzus, ami szabályozta, hogyan szerezhet tulajdonrészt tőkeemeléssel egy bankban az állam. Végül a tőkeemelés 2013 júniusában történt meg, és Varga Mihály az új nemzetgazdasági miniszter lett az állam új tulajdonáért felelős miniszter, mivel Matolcsy 2013 márciusától MNB-elnök lett.
Az MNB lapunk által részben megismert vizsgálati anyaga alapján úgy tűnik, a tulajdonszerzést levezénylő és a bankban a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most már a Széchenyi Bankot hibáztatja.
A dokumentum szerint az NGM fél évvel ezelőtt, június végén közölte az MNB-vel, hogy a bank működésével és vezetésével kapcsolatban olyan körülmények váltak ismertté, amelyek alapjaiban befolyásolhatták volna az állami tulajdonszerzést 2013 júniusában. Az NGM azt írta, a tulajdonosi szerepvállalást megelőző átvilágítás során a bank nem adott teljes körű felvilágosítást, sőt információkat hallgatott el.
A legmagasabb szinttel állapodhatott meg Töröcskei
Az NGM-től kikértük az állam befektetési döntését megalapozó összes dokumentumot, beleértve azokat, amelyek a bank átvilágításának eredményeit tartalmazták. A minisztérium érdemi válasz helyett felhívta a figyelmünket, hogy a közadat igénylésére vonatkozó határidő 30 nap.
Azt is megkérdeztük az NGM-től, hogy ki volt az a személy a kormányban, akinek az utasítására megkezdődött a Széchenyi Bankban történt tulajdonszerzés előkészítése, illetve a kormányban vagy az apparátusban ki és mikor hozta meg a végső döntést az állami befektetésről. Erre sem kaptunk választ az NGM-től.
Az adatokból kirajzolódó történet mindenesetre egybevág azzal, amit Töröcskei István állított a hvg.hu-nak. Az ő történetében viszont a nemzetgazdasági miniszterek csak végrehajtók, és a szálak Orbán Viktor felé vezetnek. Az ÁKK-vezér azt mondta, a Széchenyi Bankban azért szerzett tulajdonrészt az állam, mert 2011 nyarán, amikor elvállalta az államadósság-kezelő vezetését, kötött egy szóbeli megállapodást a kormánnyal. Kérdésünkre erről annyit árult el, hogy nem Matolcsy György, az ÁKK-t akkor felügyelő miniszter kérte fel, és nem is vele állapodott meg, hanem „a kormány vezetésével”.
Az ÁKK vezetését azzal a feltétellel vállalta el, ha a Széchenyi Bank menedzsmentje kap egy tízéves hitelt, amiből tőkét emelhettek volna a bankban. Ez a hitel Töröcskei szerint fedezhette volna a bank kezdeti veszteségeit. A kormány azonban nem teljesítette a vállalást, ezért döntöttek úgy 2012 elején, hogy nem hitellel, hanem állami tőkeemeléssel oldja meg a helyzetet. Ezután még másfél év eltelt, mire a tőkeemelés megtörtént – mesélte Töröcskei István.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
