A takarékszövetkezetek gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek – mondta Orbán Viktor a takarékok évzáró ünnepségén, ahol arról is beszélt: Magyarországon és az ország körül, illetve Európában is általános nyugtalanság érzékelhető, mindenhol van valami feszültség a levegőben és fel kell készülni arra, hogy ez így marad a következő években.
A kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, mert azok stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten a takarékszövetkezetek évzáró ünnepségén. Kifejtette, Magyarország jobb helyzetben van, mint a 2008-as válság idején, mert a pénzintézetek több mint ötven százaléka magyar kézben van.
Orbán Viktor beszédében elmondta, "nagyon sűrű négy év van mögöttünk". Fontos pillanatnak nevezte, amikor arra a döntésre jutottak, hogy Magyarország megújításával együtt a takarékszövetkezeti rendszert is megújítják. Közölte, óriási viták követték ezt, aminek megfizették az árát, mert minden ilyen vitának van politikai ára. Úgy vélte, az elvégzett munka közös volt, mindenki beletette a saját tehetségét, energiáját és saját jövője egy részét. Azt mondta: ami őket, politikusokat illeti, megfizethető árat vállaltak a takarékszövetkezeti konfliktusok körül, mert így is megnyerték a 2014-es választást, és "annál jobban nem kell megnyerni egy választást", mint ahogyan ők megnyerték.
A miniszterelnök szavai szerint Magyarországon és az ország körül, illetve Európában is általános nyugtalanság érzékelhető, mindenhol van valami feszültség a levegőben. Hozzátette, fel kell készülni arra, hogy ez így marad a következő években: nagyon nehéz helyzetbe került ugyanis Európa és az európai gazdaság, valamint kialakult egy félháborús vagy háborús helyzet "innen nem messze", amely teljesen új kérdéseket "hozott fel a mindennapi élet asztalára".
Ezért jó okuk van az európaiaknak arra, hogy nyugtalanok legyenek, de a legfontosabb egy ilyen pillanatban az, hogy akik tudják, mit akarnak, megőrizzék a hidegvérüket és végrehajtsák a terveiket – mondta. Úgy vélte, Magyarország kormányában vannak még jó néhányan, akik tudják, hogy mit akarnak, és képesek is arra, hogy végrehajtsák a terveiket. Hangsúlyozta: a TakarékBank és a takarékszövetkezeti rendszer emberei, akik végigharcolták az elmúlt másfél-két év átalakítását, kétségkívül tudják, hogy mit akarnak, és azt végre is tudják hajtani.
Kifejtette, a takarékszövetkezetek gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek. A kormány is érdekelt a sikereikben, azért is, mert egy olyan csoport részei, amelyben állami szervezetek és vállalatok is részt vesznek (mint például a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Magyar Posta), másrészt ezen túlmenően is érdekeltek annak a közös programnak a sikerében, amely "stabilitást és nyugalmat hozhat legalább a gazdaság egy szegmensében".
A kormány részéről tett vállalásokat a kormányfő úgy látta: amit vállaltak, azt teljesítették, tehát tisztán állnak a közönség színe előtt. Közölte: azért is vágtak bele a takarékszövetkezeti rendszer megújításába, mert a pénzügyi válság idején megtanulták, hogy bár a nemzetközi együttműködések egyre szorosabbak, minden egyre nemzetközibb, de ha válság van, akkor "mindenki hazaszalad", amikor baj van, akkor "mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai".
Ezért – fűzte hozzá –, ha az országnak nincs saját szuverén pénzügyi rendszere, és véget érnek a kedvező nemzetközi tendenciák, kitör a válság, akkor "hirtelen magunkra nézünk, hogy kik vagyunk mi, és ha magyarok vagyunk, akkor mink van, amivel a válság elhárításában a hazánk segítségére tudnánk lenni". Hozzátette: megtanulta, hogy a külföldi, nemzetközi kézben lévő pénzintézetek, amikor kitör a válság – természetes és érthető módon – azonnal hazájuk segítségére sietnek. A Magyarországra kihelyezett forrásokat azonnal visszavonják, és az anyaország segítségére sietve próbálnak a nemzetközi szabályokat tiszteletben tartva eljárni.
Ha Magyarországnak nincs a saját pénzügyi szuverenitását megadó intézményrendszere – mondta –, akkor egyedül fog maradni, mint ahogy egyedül maradt a 2008-as válságban. Ezért döntöttek úgy, hogy ha Magyarország szuverén ország akar lenni, akkor pénzügyi szuverenitásra is szükség van, ahhoz pedig kellenek szuverén magyar pénzügyi intézmények. A TakarékBankra és a takarékszövetkezetekre ezen a szemüvegen keresztül tekintenek, és örülnek annak, hogy levonva a válság tapasztalatait, ma már a magyar bankrendszer és pénzügyi rendszer több mint ötven százaléka nemzeti kézben van.
"Nagyobb biztonságban vagyunk, mint a legutóbbi válságot megelőzően" – mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök a jelenlévőknek azt kívánta, hogy hozzanak létre egy erős pénzügyi csoportot, járuljanak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, legyenek képesek hitelezni, ne veszítsék el a hagyományukat és ne felejtsék el, hogy ők a vidék, az egyszerű, vidéki emberek bankja.
Fontosnak tartotta azt is, hogy azok a szövetkezetek, akik hajlandóak voltak együttműködni és részt vettek az átalakulásban, minden tekintetben jól járjanak. Akik nem működtek együtt, "az egy másik tészta" – fogalmazott –, de ott is korrektnek kell lenni, ám azért nem tudnak felelősséget vállalni.
A miniszterelnök megígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy akik vállalták az együttműködést, azok odahaza, a betéteseiknek, a régi szövetkezeti tagoknak, a családtagjaiknak, egyáltalán mindenkinek elmondhassák, hogy a kormánnyal való együttműködés nemcsak helyes, nemcsak becsületes, hanem kifizetődő is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.