Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
Magyarországon idén akár 3 százalékot is meghaladó mértékben nőhet a gazdaság. Csakhogy az ország egész területén nem egyenletes a bővülés, hatalmas különbségek vannak az egyes régiók fejlettsége, lehetőségei között. Elég például megnézni az Eurostat statisztikáit, hogy lássuk: a hét magyarországi régióból négy az EU legszegényebbjei között található.
A gazdasági növekedésben rendkívüli szerepet játszanak az uniós források: 2004 óta átlagosan az éves GDP-nk 2,4 százaléka folyt be az országba (ez forintban mérve évente durván 700-750 milliárd forint), tavaly, a nagy hajrában még ennél is több, 5,4 százalék, ami 1600 milliárd forinton is túl van.
Magyarország 10 éve tagja az EU-nak, az uniós forrásoknak pedig azt a célt is szolgálniuk kellene, hogy ne csak az országok egésze, hanem az egyes régiók is induljanak meg a felzárkózás útján az uniós átlaghoz. Ha megnézzük a számokat, közel sem a várt eredményt kapjuk. Magyarországon mely térségek voltak erre képesek az utóbbi években? Csak Budapest tudott kiemelkedni és jól felhasználni az EU-s forrásokat? A többi régió Budapesttől is még inkább leszakadt?
Közép-Magyarország elhúzott
A hvg.hu egy korábbi cikkében már írt arról, hogy Budapest és a közép-magyarországi régió ellépett az ország többi részétől, ez a folyamat pedig a rendszerváltás óta tart. 2004 óta ugyanakkor jelentős mennyiségű pénz – a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban 8200 milliárdot használhatunk fel (pénzügyi zárás 2015 vége) – áramlott az országba. Az illetékes kormányzati honlapon 6568 milliárd forint uniós kifizetés szerepelt idén december 1-jén délelőtt.
Az uniós kifizetéseket összegző honlapon regionális bontásban is látható, hogy mennyi pénzt fizettek ki eddig (az összesítésben itt még csak 6563 milliárd szerepel, a számláló azóta továbbpörgött). A projekthelyszínek lebontása alapján azt találni, hogy Közép-Magyarországon történt a legtöbb kifizetés (itt él a legtöbb ember is az országban, 3 millió fő). Vannak ugyanakkor olyan megyék, a legkisebbek (például Tolna, Nógrád), ahol nemcsak az összes uniós pénzt tekintve kullognak a lista végén, hanem úgy is, ha a lakosságszám alapján egy főre lebontva nézzük az uniós forrásokat.
Ennek természetesen olyan oka is lehetett, hogy például kevesebb volt az olyan vállalkozás, mely igénybe tudta venni a kínálkozó lehetőségeket. Csakhogy az uniós források beáramlásától felzárkózást, közeledést lehetne remélni – így pedig a relatíve kevés uniós pénz a felzárkózást sem mozdítja előre, márpedig a magyarországi fejlesztések 95 százalékát uniós forrásokból végzik. Kicsit sarkítva: ahol nincs uniós pénz – ez a vidéki területeken talán hatványozottan igaz –, ott nincs fejlődés, nincs felzárkózás. A gazdagabb térségek, városok még gazdagabbak lesznek, a szegények még inkább lemaradnak.
Tőkebeáramlás: szinte csak nyugaton
Az uniós források természetesen nem elegek annak magyarázatára, hogyan is alakult egy-egy megye, régió gazdasági teljesítménye. Hozzá kell rakni például még a beáramló külföldi tőkét (gyárak, gépek) is. A KSH adataiból kiderül, hogy ezen a területen komoly eltérések tapasztalhatóak az ország régiói között. A legmagasabb közép-magyarországi és a legalacsonyabb dél-dunántúli érték között 2008-ban 18-szoros, 2010-ben viszont már 19-szeres az eltérés az egy főre lebontott külföldi tőkeállomány tekintetében.
A külföldi működőtőke nagyságára a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma is hatással van, erről a grafikonról jól látszik, hogy mennyire:
Ebből a listából Közép-Magyarország toronymagasan kiemelkedik, de a Nyugat-Dunántúl is elszakadt a többiektől. Gondoljunk csak a győri Audira, a szentgotthárdi Opel-gyárra, az ezekbe beszállító – sokszor szintén külföldi hátterű – vállalkozásokra, és a Budapesten és az agglomerációban jelen levő cégek hosszú sorára.
Nyugat-Dunántúl abban is kiemelkedik a többi régió közül, hogy a járműiparban összpontosul a befektetett külföldi tőke jelentős része, a szinte teljes egészében exportra termelő szektor ezen a téren is függetleníteni tudja magát a hazai folyamatoktól:
Észak, Kelet és Dél: nincs konvergencia
A kifizetett uniós pénzek és beáramló tőke mellé érdemes odaállítani az egyes megyék gazdasági teljesítményét is, hogyan is alakult ezen a téren a helyzet az utóbbi években a különböző magyarországi területeken. Az egyes térségek fejlettségének nemzetközileg elfogadott mérőszáma az egy főre eső gazdasági teljesítmény, egy főre eső GDP. Az alábbi grafikonon azt néztük meg, az egyes megyék fejlettsége hogyan közelített az országos átlaghoz 2007 óta:
2012-re vannak régiós bontásban adatok a KSH honlapján, a részletesebb statisztika állítólag év végén érkezik. A régiós adatok összehasonlításából kiderül, hogy 2012-ben 2007-hez képest az országos átlaghoz Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld tudott közeledni (a Nyugat-Dunántúlon majdnem 10 százalékos az ugrás, ez főként Győr-Moson-Sopron megyének köszönhető). A többi régió országos átlaghoz viszonyított fejlettségi szintje csökkent. A KSH idevágó tanulmányában megjegyzi, hogy a fejlettségi sorrend végén álló Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, B.-A.-Z. megye) hátránya fokozódott, nemcsak a fejlettebb régiókhoz képest, hanem a kevésbé fejlett térségekhez mérten is. Nógrád megye helyzete különösen aggasztó: az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson mérve, vagyis figyelembe véve, hogy az egyes országokban eltérő az árszínvonal és a jövedelmek is) tekintetében Albánia szintjét hozzák.
| A bérekben is tükröződik |
| Az egyes térségek, megyék felzárkózása nem elvi jelentőségű kérdés. Egy régió fejlettsége lecsapódik például a munkanélküliségben, munkahelyek számában, fizetésekben. Ha az utóbbiakat nézzük, azokban is tükröződik az ország térségei közötti fejlettségbeli és felzárkózásbeli különbség. A HVG e heti száma összeszedte a fizikai és a szellemi foglalkozásúak keresetét megyei bontásban. A szellemi foglalkozásúak Budapesten átlag nettó közel 240 ezer forintot kerestek tavaly, Békésben, a lista másik végén 90 ezerrel vittek haza kevesebbet. A fizikai dolgozóknál Győr-Moson-Sopron megye a listavezető, 130 ezer forint a nettó, Budapesten 117 ezer a nettó, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek keresnek a legkevesebbet, nem éri el nettójuk a 85 ezer forintot. |
A statisztikákból emellett az is látszik, hogy egyes megyék stagnálnak a 2007-es állapotokhoz képest: ilyen például Csongrád, Vas, Zala, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén. A kialakult képből kiderül, hogy a felzárkózással nemcsak északi, keleti, hanem egyes nyugati megyéknek is gondjai vannak. Igazi felzárkózásról csak Győr-Moson-Sopron, illetve Budapest esetében beszélhetünk. Ezek a térségek, úgy fest, az uniós forrásokat is csatasorba tudták állítani a nagyobb konvergenciához, míg például Csongrád megye – mely hasonló népességgel rendelkezik, mint Győr-Moson-Sopron, és nem sokkal kapott kevesebb pénzt, mint a nyugati megye – úgy néz ki, nem tudta komolyabban a felzárkózás irányába mozdítani a pénzek felhasználását.
Az EU-hoz sincs közeledés
A fenti adatokat tekintve nem meglepő, hogy az ország legnagyobb része egyáltalán nem közeledik az EU-hoz. Szintén csak Győr-Moson-Sopron és Budapest a két kiemelkedő terület, előbbi megye felfutása figyelemreméltó: alig két év alatt 10 százalékot javultak az EU-átlaghoz történő közeledésben, nincs még egy ilyen régió hazánkban, a megye fejlettsége az ausztriai Burgenlandét közelíti. Akik pedig még valamilyen szinten labdába rúghatnak: Komárom-Esztergom és Fejér megye.
Az ugyanakkor igencsak döbbenetes, hogy az országon belüli leggazdagabb terület (Budapest), illetve a legszegényebb (Nógrád) között ötszörös az eltérés. Budapesttől Nógrád pedig csak mindössze 50 kilométer.
Az uniós forrásokat, illetve a beáramló tőkét együtt nézve egy olyan kép rajzolódik ki, hogy azok a térségek, amelyek a magasabb fejlettségi szinten álltak, jobban ki tudták aknázni az EU-s pénzek adta lehetőséget, így pedig még több külföldi tőke is áramolhatott a régióba. A kevésbé tehetős térségek jelentős része már eleve hátrányból indult, a több ezer milliárdnyi uniós pénz ugyanakkor úgy tűnik, nem tudott egyelőre érdemben változtatni az elesettebb régiók helyzetén – és a tendencia valószínűleg folytatódik a jövőben is, mert az uniós források nagy részét a vállalkozásoknak akarják folyatni, amelyekkel a fejlettebb térségek amúgy is jobban el vannak látva. Ez felveti az uniós források hasznosulásának gyenge hatékonyságát, hiszen ahogy látjuk, több száz milliárd beöntése egy-egy megyébe adott esetben nem tudott javítani a konvergencián. Márpedig ha egy adott régióban nincs felzárkózás a centrumhoz, akkor oda az uniós forrásoktól függetlenül általában is kevesebb cég, vállalat fog menni befektetni. Ez pedig azt jelentheti, hogy a stagnáló, minimális térségek még évtizedek alatt sem fognak tudni felzárkózni az EU-s átlaghoz.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
