A lap cikkének szerzője, Alexander Krenn szerint a magyar kormány által kivetett különadó arra szolgál, hogy kiszorítsák a piacról a stratégiailag fontos ágazatokban pályán lévő külföldi vetélytársakat.
Teljes fordulat rajzolódik ki az iparpolitikában és a pénzügyekben is. Felsorolni is nehéz annak kockázatait, hogy az országot akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni.
Újraépítik Magyarország gazdasági függőségét azok a hatalmas beruházások, amelyek rövid távon elfedik a válságjeleket, és túlélést biztosítanak az Orbán-kormánynak. Súlyos humán és ökológiai katasztrófával fenyeget, hogy az állam válogatás nélkül csábítja ide a befektetőket.
Nem a külföldi tőke szívja a vérünket, megoldjuk azt hazán belül.
Csupán 2100 amerikai tulajdonossal rendelkező cég van ma Magyarországon, pedig 5 évvel ezelőtt még 3400 felett volt ugyanez az érték. A csökkenés nem csak technikai jellegű, milliárdos érdekeltségektől válnak meg az USA-hoz köthető tulajdonosok.
A német és osztrák cégek száma 15 százalékkal csökkent, de legalább az ukrán vállalkozásoké 40 százalékkal nőtt. Ám a tapasztalat szerint, az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része a cégtemetés egyik „szürke” formája.
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
A miniszterelnök Isztambulban összehasonlította az EU-t és Törökországot. Az előbbi jött ki vesztesként az összevetésből, mert az EU-ban "nem tisztelik a családot, a munkát, a nemzetet, hanem másfajta eszméknek hódolnak".
Csaknem 30 százalékkal csökkent a Romániába irányuló külföldi tőkebefektetések értéke az idén az első félévben - derült ki a román központi bank által hétfőn közölt adatokból.
Több mint egynegyedével csökkentek Romániában a közvetlen külföldi tőkeberuházások a tavalyi év első tizenegy hónapjában 2009 hasonló időszakához képest - derült ki csütörtökön a román központi bank közleményéből.
A Mercedeséhez hasonló nagyságrendű új beruházás jöhet idén Magyarországra - jelentette be az ITD Hungary vezérigazgatója pénteken. Ismeretes, hogy a német autóipari konszern 800 millió eurót hoz Magyarországra, Kecskeméten épít új gyárat. Kilián Csaba ITDH-vezér azon a sajtótájékoztatón jelentette be az új beruházás lehetőségét, amelyen amúgy egy már konkretizálódott 11 millió eurós új dél-koreai befektetésről esett szó.