Szeretnék emlékeztetni arra, hogy június 6-án alakult meg a kormány, jövő héten pedig a végszavazása lesz két olyan törvénynek, melyek befejezik a devizahitelesek problematikáját – emelte ki Trócsányi László igazságügyi miniszter Varga Mihállyal közösen, a fair bankokat és a forintosítást érintő örvényekről szóló pénteki sajtótájékoztatóján.

Trócsányi szerint a négy törvényt, mely ezt a kérdést rendezi, egyben kell nézni. Az első a bankok elszámoltatását meghatározó törvény. A perek folyamatban vannak, ezek a perek lassan befejeződnek. A második törvény az elszámolást és annak módját, határidejét határozza meg. A parlament pedig most tárgyalja a fair bankokról és a forintosításról szóló törvényt.

A fair bank 3 kérdéskör körül fókuszál a miniszter szerint. Az első az a tájékoztatási kötelezettség. Ebben a legfontosabb paragrafus Trócsányi szerint az, hogy jelzálogkölcsön felvételekor hét nappal korábban ki kell küldeni a szerződést, hogy így legyen ideje az ügyfélnek átgondolni a dolgokat. Az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszerét is újraszabták. Fontos szabály még ebben a törvényben, hogy az ügyfelek ingyen felmondhatják szerződésüket, és kereshetnek másik bankot. Ez egyfajta versenyt biztosít majd a bankok között Trócsányi szerint. A törvényjavaslat a parlament előtt van, a miniszter bízik abban, hogy elfogadásra is kerül.

A forintosítás, illetve az elszámolással érintett hitelek jövőjéről Trócsányi elmondta, hogy a forintosításnál jól kell tudni, hogy a jogalkotó egyedi szerződésekbe avatkozik be, így pedig fontos volt, a szükségesség és arányosság mentén történjen ez a bavatkozás. A beavatkozás csak azokra terjed ki, akik jelzálogkölcsönnel érintett fogyasztói szerződéseket kötöttek, illetve 2004 május 1-je után vettek fel ilyen hitelt.

A kötelezővé, vagy nem kötelezővé tétellel kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelt, hogy ha mindenkinek kötelezővé tették volna a forintosítást, akkor az gond lett volna. Széleskörű választási lehetőséget hagytak, hogy kik maradhatnak devizahitelben. Például olyanok, akik devizában kapják jövedelmüket, vagy 2020 december vége előtt járna le a szerződésük. Eddig az időpontig biztosítani akarják a választás lehetőségét. Akinek magasabb lenne a kamata, ők is megtarthatják devizaalapú szerződéseiket. Ezeknek az illetőknek viszont nyilatkozniuk kell arról, hogy maradni szeretnének. A miniszter ezek után ismételten elmondta, hogy a szükségesség és arányosság elvét kiállja a törvény.

Az új kamatra történő áttérést is szabályozni kellett Trócsányi szerint, mivel a szerződések forintalapúak lesznek. Azt kell figyelembe venni, hogy milyen induló kamatfelárak voltak, az eredeti kamatfelárhoz mennek vissza. A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenni fognak. Amit a kormány ígért, betartja – tette hozzá a miniszter. Trócsányi hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet kiállja az alkotmányos és uniós kontrollt is.

Figyelembe kellett venni a forinthiteleseket is

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy ahogy azt a kormány korábban ígérte, leszámolnak a devizahitelekkel, elszámolnak a bankokkal. Négy jogszabály van, amellyel ezt elérik. A nemzetgazdasági miniszter is ismertette ezt a négy törvényjavaslatot, a forintosításról bővebben beszélt.

Elmondta, hogy a kormány kiindulópontja az volt, a Kúria jogegységi döntését kell alapul venni, emellett az adott jogszabályi környezetet vegyék figyelembe. Fontos elem volt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint hogyha annak idején devizahitelt választottak volna. Az MNB szerint több mint 650 ezer jelzálogalapú forinthitel volt az országban szeptember végén.

Varga kiemelte, hogy az MNB biztosítja a devizafedezetet a forintosításhoz, a bankok körülbelül 8 milliárd eurót igényeltek. A kormány megállapodott arról, hogy a Kúria döntésétől a november 7-ig tartó átlagárfolyamot tekintik alapnak a forintosításkor. Varga kiemelte, hogy azért történt így mindez, mivel a forinthitelesek szempontjait is figyelembe kellett venni. Az árfolyamra vonatkozó számokat nyilvánosságra hozták, ez már tudott erről bővebben itt lehet olvasni). Vagy-vagy lehetőséggel – átlagárfolyam, vagy november 7-i árfolyam – élhetnek az ügyfelek, a számukra kedvezőbb elszámolás lehetőségét teremtették meg.

MTI / Máthé Zoltán

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, azért van szükség a forintosításra, hogy ne legyen a jövőben kockázat. Azzal számolnak, hogy a több mint 400 ezer jelzáloggal érintett devizahitelnél az emberek döntő többsége a forintosítást választja majd.

Trócsányi kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha nem piaci árfolyamon történik az átváltás, akkor komoly alkotmányossági gondok merülhettek volna fel, illetve az EU-ban is lehettek volna problémák.