Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kiderült, hogy milyen árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. De mikor? A forinthitellel még kisebb törlesztőt kell fizetni? És mi lesz három év múlva, amikor a fixált kamatot lehet emelni? Mi lesz azokkal, akik hitelképtelenek? Maradhat valaki devizahitelben? Mától jönnek a részletek is a parlamentből. A hvg.hu kiskátéja a forintosításról és ami mögötte van.
A vasárnapi ebéd előtti csöndbe a Magyar Nemzeti Bank bedobta (és a kormány is mélyen egyetért az egésszel), hogyan forintosítanák a devizahiteleket. A jegybank hétfőn oda is adta a bankoknak a majdani átváltáshoz szükséges devizamennyiséget, ez nem kis pénz, a 9 milliárd eurót is elérheti. A pénz tehát már a kereskedelmi bankoknál van, a forintosítás azonban csak jövőre történik. De hogyan? És mi lesz addig? Megéri átváltani a devizahitelt forintkölcsönné? Hogy fog ez menni, mit kell tenni?
Az fix, hogy fix árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. Az euróhiteleket 309 forinton, a svájcifrank-hiteleket pedig 256,5 forinton fogják forintosítani, a japánjen-hiteleknél 1 japán jenért pedig 2,1 forintot kell adni. Előbb azonban, a szűk két hónapja elfogadott devizahiteles mentőcsomag jegyében a bankok elszámolnak az ügyfelek nagy részével az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatti túlfizetésekkel.
A túlfizetések korrigálásával lesznek olyanok, akik akár milliókat is "kaphatnak" a bankjuktól (a törlesztő ügyfelek nem készpénzt kapnak, ezzel az összeggel a tőketartozásukat fogják csökkenteni). Ezután viszont a forintosítással kénytelenek lesznek realizálni az árfolyamveszteséget a devizahitelükön, vagyis rögzül az adósságukban, amit az elmúlt években a forint gyengülése miatt buktak.
Engem csak az érdekel: csökken-e a törlesztőrészletem?
Az elszámoltatással – az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítások miatt a bankoknak komoly pénzeket kell visszafizetniük az ügyfeleknek – az átlagos törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenhetnek a kormány kalkulációi szerint. A törlesztőrészletek mellett a tőketartozás is apad, úgy 20 százalékkal. A pontos arányok természetesen ügyfelenként változóak lesznek.
Önmagában a forintosítás és a most meghatározott árfolyam nem befolyásolja a törlesztőrészletet. Az már annál inkább, hogy a devizahitelt felváltó forinthitelt (mert jogilag úgy fog kinézni, hogy a devizahitel megszűnik, helyette pedig forinthitelt nyújt vagy a meglevő bank, vagy egy másik) milyen kamaton adja a bank. Ha a jelenlegi új folyósítású forinthitelek kamataiból indulunk ki, az adósok elvileg a forintosítással még tovább csökkenthetik a törlesztőrészleteiket. A már meglevő svájcifrank-hitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) most 8 százalék felett jár, új jelzálog fedezetű forinthitelt viszont 5-6 százalékos THM-mel is lehet most kapni. Ha a devizahitelt kiváltó forinthitelt is sikerülne ilyen THM-mel felvenni, akkor egy átlagos, 7 millió forintos, 20 évre felvett svájcifrank-hitel törlesztőrészletét ezzel további 15 ezer forinttal csökkenthetné az adós (a hüvelykujjszabály itt az, hogy egy százalékpontos THM-csökkenés kb. 4-5 ezer forinttal csökkentheti a havi törlesztőrészletet, mondják a Bankmonitor szakértői).
Ez nagyon jó. Tehát nyerek.
Van egy bökkenő: lehet, hogy ön hitelképtelen.
Hogyhogy? De hát most van devizahitelem.
Hogy az adósoknak sikerül-e akkora kamatmegtakarítást elérni az új forinthiteleken, amit fent leírtunk, attól függ, mit kezdenek, jobban mondva, mit kezdhetnek a bankok azzal, hogy ügyfeleik 60-70 százaléka hitelképtelen. Ugyanis a tartozásuk összege magasabb, mint amennyit a fedezetül beszámított ingatlanuk ér. Ha egy ügyfél most bemenne egy bankba, és nagyobb hitelt akarna felvenni, mint az ingatlana értéke, a bank nem adna neki. Nem is adhatna, ugyanis a – hitelfedezeti mutatóról szóló – jegybanki szabály szerint csak az ingatlan értékének 80 százalékáig adhatnak forintalapú jelzáloghitelt a bankok. Emiatt például annak, akinek – tegyük fel – 8 millió forintot ér a lakása, de 10 millió forintos kiváltó hitelre lesz szüksége a forintosításkor, a jelenlegi szabályok szerint nem adhat majd ekkora hitelt a bank.
További bökkenőt okozhat, hogy a jegybank új szabályt vezetett be a hitelfelvételkor szükséges jövedelemre is, ami januártól életbe is lép. Eszerint, ha valakinek kevesebb a bevallott jövedelme havi 400 ezer forintnál, akkor a törlesztőrészlet nem lehet több a jövedelme 50 százalékánál.
A probléma miatt ezért akár az is elképzelhető, hogy a kormány a forintosítás során érintett hitelekre felmentést ad majd a szigorú szabályok alól. Erre két alkalma is lesz: a fair bankolásról szóló törvény, és a forintosítás menetét szabályozó törvényjavaslat. Mindkettőt a héten nyújtják be a parlamentnek.
Lassítsunk. Fair bankolás?
A javaslatról egyelőre annyit lehet tudni Rogán Antal november eleji közlése szerint, hogy háromévente is csak úgy lehetne emelni a kamatot, kamatfelárat, ha a bank legalább 90 nappal korábban közölné ezt, és a pénzintézet meghatározna egy kamatváltoztatási mutatót, amelyet a jegybanknak jóvá kell hagynia (ennek objektív indexnek kellene lennie). A Fidesz frakcióvezetője szerint más költségeket, díjakat csak az infláció mértékével változtathatnának meg a pénzintézetek. A bankoknak a változtatásról szóló kiértesítése után az ügyfeleknek jogukban áll felmondani ingyen a szerződést, és más bankhoz átvinni a hitelüket. A költségeket és díjakat csak az inflációval arányosan lehet emelni. A késedelmi kamatot maximálnák, a teljes hiteldíjmutató legfeljebb 10 százalékában.
A fair bankokról szóló törvénnyel a kormány azt igyekszik elérni, hogy a bankok kedvező kondíciókkal adjanak hiteleket az ügyfeleknek, így a forintosításban – ha nem lenne kedvező az ügyfél meglévő bankjánál az átváltott konstrukció – az ügyfelek már nézelődhetnek majd más pénzintézeteknél is. Ha ott kedvezőbb hiteleket találnak, akkor kiválthatják meglévő, már forintosított devizahitelüket. Három évig pedig nem lehetne drágítani, így kerülné el a kormány, hogy olcsón, alacsony kamattal átcsábítanák a bankok az adóst, hogy a rá következő éven meg jól megdrágítsák a kölcsönt.
De hát én maradnék a jól bevált devizahitelemnél.
Erre csak elvileg lesz lehetősége, valójában nem igazán. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap még azt mondta, hogy az ügyfelek választhatnak, forintosítják-e a hitelüket. Hétfőn viszont már arról beszélt, hogy csak azok tarthatják meg a devizahitelüket, akiknek több mint 1,5 millió forintnak megfelelő havi jövedelmük van, devizában (egészen pontosan a minimálbér tizenötszörösének megfelelő jövedelem szükséges most ahhoz, hogy valaki devizahitelt vegyen fel, valószínűleg ezt a szabályt fogja kiterjeszteni a kormány azokra a devizahitelesekre, akik meg akarják tartani a devizahitelüket). Jó eséllyel ma már nem sok ilyen devizahiteles van.
De ha valaki mégis ebbe a kategóriába esik, és megtartja a devizahitelét, ezzel rövid vagy akár középtávon is nagyon rosszul járhat. Az elmúlt évek alapján ugyanis arra elég nagy az esély, hogy a forint nem fog erősödni, sőt a kormány fokozatosan gyengíteni fogja az árfolyamot. Régóta tartja magát az a pletyka, hogy a kormány az export támogatásának eszközét látja egy fokozatos árfolyam-leértékelésben. Ezt hivatalosan még soha nem ismerte el a kormány (hivatalosan nem is ismerheti el, mert azzal biztos nyereséget hajtana a forint gyengülésére játszó devizakereskedőknek), viszont az eddigi lépések ebbe az irányba mutattak. (A forintosítás persze azt is jelenti, hogy a forint eddigi gyengüléséből fakadó árfolyamveszteséget realizáltatják az emberekkel, és ha a forint a jövőben erősödne – tehát az eurókurzus 309 forintnál, a frankárfolyam 256 forintnál kisebb lenne –, akkor ebből már hasznot nem tudna húzni az adós.)
Na jó, de én árfolyamgátas vagyok. Nekem is megéri váltani?
Ezt a dilemmát is keresztülhúzza, ha – Varga Mihály jelzésének megfelelően – csak hatalmas devizajövedelemmel maradhat devizahiteles, így értelemszerűen árfolyamgátas is.
Tehát akkor járok a legjobban, ha forintosítom a hitelem?
Úgy tűnik, nem nagyon lesz más választása. Az árfolyamkockázatot ezzel megússza, a kamatkockázatot viszont nem, ez ugyanis a forinthitelnél is van. A lényeg: nem biztos, hogy mindig ilyen alacsony lesz a jegybanki alapkamat és ennek megfelelően a forinthitelek kamatai. Így egy jelentős kamatemelkedéstől a hitelkamatokat három évre rögzítő új szabály sem fogja megvédeni a hosszú futamidővel rendelkező hitelest. Magyarán: az nem zárható ki, hogy három év múlva hasonló kamata lesz az új forinthitelének, mint a devizahitelének most (jelenleg a meglevő svájcifrank-hitelek 8 százalék feletti THM-mel, az euróhitelek még ennél is magasabb hiteldíjmutatóval futnak). Három évig azonban szinte biztos lehet abban, hogy az adóssága és a törlesztőrészlete is kisebb lesz a mostaninál.
Mikortól élnek a változások? Mi lesz a menetrend?
Elsőként a devizahiteleseknél kezdődik az elszámolás. A nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elszámolniuk (az elszámolás a forinthitelesekre is vonatkozik). Tehát karácsonyra még nem, hanem kissé megkésve érkezhet meg az "ajándék" a 1,3 millió érintett családhoz.
Emellett van még egy határidő. A devizahitelek forintosítása nem kötelező, ám ha valaki nem jelzi 30 napon belül (vélhetően idén év végéig, esetleg jövő januárig), hogy tovább szeretne maradni devizahitelében, akkor az automatikusan forintra váltódik – legalábbis ez derül ki az NGM-nek a bankszövetséggel kötött megállapodásából.
A fair bankokról szóló törvényjavaslat kedden, a forintosításról szóló pedig pénteken kerülhet a parlament elé. Ezekből a javaslatokból kiderülhet, hogy pontosan milyen menetrend szerint tervezi rendezni a kormányzat a devizahitelek ügyét, illetve mikortól is válhatnak elérhetővé az új forinthitelek.
Milyen költségei lehetnek majd az új hitel felvételének?
Erről közelebbit egyelőre nem tudunk, ám vannak mankók, amelyekbe lehet kapaszkodni. A banki piacon már jelenleg is állnak rendelkezésre olyan forinthitelek, melyekkel a devizahiteleket váltják ki a bankok, és nem kell például újra értékbecslési díjat, tulajdoni lap kikérésének díját vagy közjegyzői munkadíjat fizetnie. Ezeket a bank nem kéri újra (értékbecslés), illetve átvállalja. A probléma ugyanakkor az, hogy ezeket a konstrukciókat jelenleg a bankok csak saját ügyfeleiknek nyújtják.
Egy másik mankó esetleg az lehet, hogy az árfolyamgát választásakor semmilyen költség nem terheli az ügyfelet, a közjegyzői díjat is a bank fizeti. Mindkét opció esetében az a közös, hogy az új hitelnél, illetve az árfolyamgátas konstrukciónál a bank vállalta át a költségeket. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a devizahiteleseknél a kiváltó forinthiteleknél is átvállalják-e a bankok a költségeket, vagy az állam szab-e bizonyos határokat ezekre az esetekre.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
