Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Két éve azzal az indokkal lehetetlenítették el a kocsmai játékgépek, nyerőgépek piaci működtetését, hogy a kormány eztán megvédi a társadalmat az efféle szenvedélybetegségek burjánzásától. Aztán most mégis az látszik körvonalazódni, hogy az állami szerencsejáték, mint a sorsjegyek és a lovi mégiscsak beszivároghat a kiürített területre. Lázár János vitte akkor a prímet, most nem lelkesedik az új ötletért, de vajon keresztbe tesz-e neki?
Sorsjegy-automatákat tesztel a Szerencsejáték Zrt. a kocsmákban. A Világgazdaság hétfőn azt írta, hogy a cég már 10 ilyen berendezést tesztel budapesti és vidéki helyszíneken, és a gépek a sorsjegyek mellett már a lóversenyfogadásokat is beviszi a vendéglátó-ipari egységekbe. A Magyar Lóversenyfogadást szervező Kft. ugyanis számos sörözőbe, borozóba telepített terminálokat. A cég ügyvezetője, Haál Gábor azt nyilatkozta, hogy hetente hozzávetőlegesen 40 ezer darab tikettet értékesít a társaság, ami körülbelül a duplája az elmúlt év hasonló időszakának.
Úgy fest, a szerencsejátékcég mostani akciója azonban a kormány korábban lefektetett céljaival megy szembe, hiszen a félkarú rablók szinte napra pontosan két évvel ezelőtti betiltásakor – bizonyos, nem tisztázott nemzetbiztonsági érdekek mellett – az volt a kormány fő érve – amelyet Lázár János mostani Miniszterelnökséget vezető miniszter, akkori államtitkár képviselt legerősebben –, hogy azért kell kitiltani a kocsmákból a szerencsejátékot, hogy a szegények ne ott költsék el a pénzüket. A mostani lépéssel ugyanakkor nem biztos, hogy ez az elképzelés cél ért.
Lázár nem is támogatja
A hvg.hu a most aktuálissá vált témában megkereste az állam kizárólagos tulajdonában levő, egyeduralkodó Szerencsejáték Zrt.-t azzal, tudnak-e bővebb információval szolgálni az automatákról, hol szerelték fel őket, milyen további terveik vannak a sorsjegy-automatákkal, és mely cégek gyártják az automatákat, illetve a kormány áldását adta-e erre az elképzelésre. Rendkívül szűkszavú választ kaptunk, alig nyolc perccel azután, hogy kérdéseinket elküldtük. A válasz szerint a sorsjegy-automatákat jelenleg tesztelik, és csak később, akkor tudnak bővebb információt nyújtani róluk, ha már széles körben bevezetik őket. Nem is árulták el, melyik településeken folyik most a tesztelés.
| Ön tudja, hol tesztelik most a gépeket? Írja meg nekünk az onlinegazdasag@hvg.hu címre! Köszönjük. |
A válaszból arra lehet következtetni, hogy a tesztelés után egyre több helyen bukkanhatnak majd fel a sorsjegy-automaták.
Arról, hogy az automatabiznisz kinél landol majd, egyelőre nincsenek hivatalos információk. Elképzelhető, hogy a hasonló igényeket támasztó csomagautomatákkal manapság sikeresen kacérkodó Magyar Posta is képbe kerül majd. A lóversenyfogadó cég viszont nyerhet a saját automatáin, azok után, hogy tavaly több mint 706 milliós nettó árbevétel mellett több mint 114 millió forintos adózott veszteséggel zárt.
A Miniszterelnökségen keresztül megkértük Lázár Jánost is, mondja el, hogyan látja a mostani helyzetet; tekintve, hogy korábban még hevesen támadta ezt az iparágat. A minisztertől az alábbi választ kaptuk a sajtósán keresztül:
Nem támogatom a szerencsejátékoknak ezeket a formáit sem. Nem hiszem, hogy pont azt kéne könnyíteni, hogy azok is még egyszerűbben játszhassanak és veszítsék el pénzüket, akik amúgy ezt nem engedhetik meg maguknak.
Visszakérdeztünk, hogy akkor ez azt jelenti-e, hogy a miniszter nem osztja a kormány álláspontját az automaták telepítéseiről. Ezt a kérdést nem kívánta kommentálni Lázár János sajtósa.
(Az állam 100 százalékos tulajdonában álló, a szerencsejáték-piacon monopolpozícióban levő, ezért állami akarat, jóváhagyás nélkül ilyen piaci lépésre a Szerencsejáték Zrt. vélhetően nem szánja el magát – a szerk.)
Két évvel ezelőtt betiltották
Az lényegében már csak az utolsó lépés volt a piaci alapú szerencsejáték-rendszer felszámolása felé vezető úton, amikor két éve, 2012. október 2-án a parlament úgy döntött, megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, illetőleg: a pénznyerő gépek működését csak játékkaszinókban engedélyezi.
Ezzel a döntéssel az az egy évvel korábbi, ugyancsak ripsz-ropsz törvénymódosítás kapott új irányt, mely úgy indult, hogy Rogán Antal drákói szigort kért az adóhatóságtól az online szerencsejáték szervezőire, és azzal a Lázár János által benyújtott módosító indítvánnyal kapott gellert, aminek hatására mintegy ötszörösére emelték a játékadót. A Rogán–Lázár-csörte kibogozható szálait akkor a HVG meg is írta, de ennél is lényegesebb a döntések végeredménye: a piaci szereplőket alaposan megritkította. Olyannyira, hogy egy fél évvel később már a korábbi, 22 ezres adózói létszám alig a tizedére olvadt.
2012. október elején azonban azokat is "beszántotta" a kormány, akik vállalták, hogy pénzt fektetnek abba, hogy áttérjenek akár a szerveralapú játékgépek üzemeltetésére is. Az egyetlen tollvonással beszüntetést szorgalmazó előterjesztést Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter egy nappal a szavazás előtt nyújtotta csak be az Országgyűlésnek, amely azonban kivételes sürgős eljárásban lezavarta a protokollt, és egyetlen (!) ellene szavazó képviselővel szemben másnap simán jóvá is hagyta azt.
| Vajna viszi a bankot |
| Míg a kocsmai nyerőgépek és játékautomaták frontján az állam egyértelműen a Szerencsejáték Zrt-re szabja a piacot, a kaszinókat az állam átengedte Andrew Vajna cégeinek. Mint ahogy azt megírtuk, az új kaszinók kiosztásakor a filmügyi biztos cége nyerte mind az öt budapesti koncessziót. A Las Vegas Casino Kft. által megnyert kaszinó-üzemeltetési jogok mellett Vajna cége azt is elérte, hogy még az 500 millió forintos, 10 évre szóló koncessziós díjat se kelljen megfizetniük. Ahogyan azt az Átlátszó szeptember végén megírta: a filmeseknek állami pénzt osztó üzletemberhez köthető magyar cégek nem csak kaszinózással foglalkoznak, viszont a többi vállalkozás is alig fizet társasági adót. |
Az új törvény már a kihirdetését követő napon életbe lépett, aminek a következménye az volt, hogy a pénznyerő automata üzemeltetésére (és a játékterem működtetésére) kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Lázár János – akkor még államtitkárként – úgy magyarázta a történteket, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a korábban kitűzött célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket. Ekkor hangzott el tőle az emlékezetes, ugyanakkor máig nem igazolt állítás is, hogy azért kellett gyorsan lépni, mert "súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felmerülnek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.
Kevesebb lett-e a szenvedélybeteg?
Az előterjesztés indoklásában az volt olvasható, hogy a tilalom majd jelentősen csökkentheti a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait az elszenvedők körében, s közvetve olyan hasznot is hoz, hogy az egészségügyi és pszichés függés ekképpeni kiküszöbölésével az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben egyébként jelentkező költségeket is megtakarítják. Navracsics Tibor akkor azt írta az előterjesztést magyarázva, hogy a függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények, így a kérdésben lépni kellett. Azért szavaztatták meg ilyen gyorsan, hogy nehogy felpuhuljanak a törvényhozás szándékai – érvelt akkor Navracsics.
Azt, hogy e szándékok hogyan teljesültek, kevesebb lett-e a szenvedélybeteg, és kevesebb lett volna a szerencsejáték, egyetlen jelentés sem tárgyalta, és az sem igazolódott, hogy az online szerencsejátékokból beszedett adók pótolták volna az e területen kieső 20-30 milliárd forintot. Ráadásul, érdemes visszaidézni: Lázár János a 2011 elején meghirdetett keresztesháborúját anno azzal indokolta, hogy ebben a szcénában egyesek adócsalással és megtévesztéssel évente 200-400 milliárd forint extra haszonhoz jutnak, és emiatt a költségvetésnek "feltételezhetően több ezermilliárdos adókiesése" keletkezett.
Az online szerencsejátékok kormányzati regulázására csak mostanában kerítettek sort – azzal, hogy a külföldi bejegyzésű oldalakat letiltatják, működésüket ellehetetlenítik. Amiből persze semennyi állami bevétel sincs.
| Nem dőlt el, hogy hogy is lesz |
| Cikkünk megjelenése után közleményt adott ki a Szerencsejáték Zrt. Ebben azt írták, hogy a cég nem tervezi az eddigiektől eltérő új értékesítési helyeken a sorsjegyek árusítását. Úgy fogalmaztak, hogy ezek az adagolók nem a korábbi nyerőgépek helyére kerülnek, illetve hogy nem is tervezik, hogy a kocsmákba telepítik majd őket. "A tesztelés alatt lévő sorsjegy-automata nem új szerencsejáték, hanem egy új értékesítési eszköz lehet, amelyből az egyébként már kapható kaparós sorsjegyet lehet vásárolni egyszerűbben és gyorsabban, szigorúan ellenőrzött keretek között" – olvasható a dokumentumban. Az automaták rendszerszerű bevezetéséről egyelőre nincs döntés, a Szerencsejáték Zrt. a tesztelés után majd összegzi a tapasztalatokat, és mérlegelik a piaci lehetőségeket. Az állami adóhatóság engedélyével kibocsátott sorsjegyek értékesítésének helye és módja változatlan, pl.: klasszikus lottózó, postahivatal, bizományosi értékesítés, stb., erről a Szerencsejáték Zrt. saját hatáskörben dönt, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
