Matolcsy György kiadta a rendeletet, amellyel szabályozza, hogy jövő évtől csak akkora hitelt, kölcsönt vehetünk fel, amelynek törlesztőrészlete arányos a jövedelmünkkel. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek legális jövedelmének arányában korlátozza a még vállalható törlesztési terheket. Emellett van egy hitelfedezeti mutató is a rendeletben, amely a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

A megállapított korlátok azonban nagyjából leképezik a jelenlegi banki mértékeket.

Kevés jövedelemmel kisebb hitel

A  jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfél havi adósságszolgálata és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa lesz (adóstársak esetén összeszámítják a jövedelmeket).

Amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, a JTM nem haladhatja meg

• forinthitel esetén az 50 százalékot,
• euróhitel, euróalapú hitel nyújtása esetén a 25 százalékot,
• más pénznemben meghatározott devizahitel esetén a 10 százalékot.

Amennyiben megvan a négyszázezer forintos havi jövedelem, a JTM nem haladhatja meg

• forinthitel esetén a 60 százalékot,
• euróhitel, euróalapú hitel esetén a 30 százalékot,
• más devizahitel esetén a 15 százalékot

A havi adósságszolgálatba az összes, más bankokkal szembeni adósságunkat bele fogják érteni.  Azt, hogy ez mekkora, a nyilatkozatunk, valamint a hitelinformációs rendszer alapján fogják megállapítani.

A bankok beszámíthatják a lakás-takarékpénztári vagy unit linked hitelekhez szükséges befizetési kötelezettséget, valamint az életbiztosítási szerződéssel kombinált hitelbe történő befizetéseket is. Az árfolyamgátasoknak a rögzített törlesztőrészletét kell beszámítani.

Ilyenek lesznek a hitelfedezeti korlátok

Forinthiteleknél a hitelösszeg nem haladhatja majd meg az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékát, pénzügyi lízingnél 85 százalékát. Magyarán 20, illetve 15 százalékos önerővel áll velünk szóba majd a bank. Gépjárművásárlásnál szigorúbb a rendelet: ott csak a a gépjármű piaci értékének 75 százalékát, pénzügyi lízing esetén 80 százalékát kaphatjuk.

Az euróalapú hiteleknél és euróhiteleknél már 50 százalékos önerő kell, és csak az  ingatlan forgalmi értékének 50 százalékát, pénzügyi lízingnél elég 45 százalékos önerő, és megkapjuk az ingatlan értékének 55 százalékát. Gépjárművásárlásnál a hitel nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 45 százalékát, pénzügyi lízing esetén 50 százalékát.

Ha más devizáról van szó, a hitel összege nem haladhatja meg az  ingatlan forgalmi értékének 35 százalékát, pénzügyi lízingnél 40 százalékát. Ez gépjárművásárlásnál hitel esetén 30 százalék, pénzügyi lízing esetén 35 százalék.

Akik megússzák

Viszont jó pár kiskapu nyitva maradt. A rendeletet nem kell alkalmazni, vagyis nem kell megnézni az ügyfél jövedelmét, ha csak kétszázezer forintot meg nem haladó összegű hitelt vesz fel, és más hiteltartozással nem rendelkezik, emellett a meglévő deviza-, devizaalapú vagy forinthitel átütemezésére sem, ha az eredeti tartozás összege nem növekszik, illetve új hitel felvételére, ha a fizetőképesség helyreállítása a cél, és hitel- vagy pénzügyi lízing kiváltására sem.

Kimaradnak a rendelet hatálya alól azok is, akik belépnek az árfolyamgátba, valamint a diákhitelesek, illetve azok is, akik hitelt örökölnek.