Az RTL esete azt mutatja, hogy Magyarország bizonytalan befektetési célponttá vált a külföldi cégek számára - írja a német Handelsblatt a külföldi cégeket sújtó magyar különadóval kapcsolatban. Az osztrák Kurier is a reklámadóról cikkezik, a román Adevarul pedig Kertész Imre állami kitüntetését pécézte ki.
A Handelsblatt című német üzleti lap a reklámadóról közölt kommentárt kedden online kiadásában. A Bertelsmann Magyarország ellen című írásban a szerző, Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy "az RTL (Klub) Magyarországon az utolsó tv-csatorna, amely nem engedi, hogy a kormány beleszóljon a programjába". A kormány ezt a magatartást "büntetőadóval torolja meg", de a csatorna többségi tulajdonosa, a Bertelsmann német "médiakonszern védekezik, és ezzel segíti a sajtószabadságot".
A Handelsblatt szerzője idézte a Bertelsmann vezérigazgatójának, Thomas Rabénak a nyilatkozatát, amely szerint a reklámadó ellentétes "a szabad Európa alapelveivel", és a társaság minden jogi eszközt megragad, hogy fellépjen a "Lex-RTL" ellen. Siebenhaar ezzel kapcsolatban rámutatott: "egyedülálló a Bertelsmann történetében", hogy a konszern vezetője "megrója egy EU-tagállam kormányát".
"Magyarországon napirenden vannak a különadók"
Hozzátette: "szomorú, de igaz", hogy Magyarországon "napirenden vannak a külföldi cégeket vagy ágazatokat sújtó különadók". Kiemelte, hogy "miközben a Deutsche Telekom vagy az E.ON inkább meghajol vagy hallgat a nyilvánosság előtt, a Bertelsmann a német gazdaság első nehézsúlyú szereplőjeként tiltakozik Budapest törvényhozási önkénye ellen". Úgy vélte, az RTL esete azt mutatja, hogy Magyarország bizonytalan befektetési célponttá vált a külföldi cégek számára. Berlinben figyelemmel kísérik ezt a "romlási folyamatot" - tette hozzá, megjegyezve, hogy "a magyarok gazdaságilag gyenge országa messze nem az egyetlen lehetséges befektetési helyszín, amely a közép-európai piacok közelében fekszik, ha Orbán ezt egyelőre nem akarja is tudomásul venni".
Mint írta, a konfliktus kimenetele megmutatja majd, "meg lehet-e zabolázni adótörvényekkel a kormánnyal szemben kritikus médiumokat egy uniós tagországban". Az RTL kivonulhatna Magyarországról, de Thomas Rabe mégis inkább "felveszi a jobboldali populista kormány odavetett kesztyűjét, ami bátor döntés és fontos egy olyan ország számára, amelyben súlyos helyzetben van a médiumok szabadsága" - hangsúlyozta a Handelsblatt szerzője.
"Komor a hangulat"
Komor a hangulat a német Bertelsmann kiadónál - olvasható a Kurier című osztrák napilapban kedden. A kiadó a rossz félévi eredményeit egyebek közt a Magyarországon bevezetett reklámadóval magyarázta. Az elmúlt hetekben és hónapokban jelentősen nőtt a kockázat - mondta Thomas Rabe vezérigazgató. A magyar RTL leányvállalat a 40 százalékig terjedő reklámadó miatt már nem számít nyereségesnek. Az RTL a magyar reklámadó ügyében az Európai Bizottságot is bevonta. A német médiacég rossz félévi eredményeit Franciaország gazdasági nehézségei is okozták. A francia piac a harmadik legnagyobb a németországi és az Egyesült Államokbeli Bertelsmann-érdekeltségek közül - olvasható a lapban.
"Hogyan próbálja Orbán Viktor kiköszörülni a csorbát"
Az Adevarul című liberális román lap blogrovatában Eva Galambos Magyarország és az antiszemitizmus - Hogyan próbálja Orbán Viktor kiköszörülni a csorbát címmel közölt írást, amelyben képmutatásnak nevezte Kertész Imre magyar állami kitüntetését. A szerző úgy vélekedett, az Orbán-rezsim Kertész kitüntetésével meg akart szabadulni attól a vádtól, hogy tolerálja Magyarországon az antiszemitizmust. Galambos szerint viszont „az antiszemitizmust elítélő Fidesz egy sor ötletet vett át a Jobbiktól, elsősorban az Európa-ellenességet, de a keleti orientációt és a hatalom koncentrációját is”. Hozzátette: bár a Fidesz formálisan nem szövetkezett ezzel a szélsőséges párttal, mindkettő a Horthy-rezsimet próbálja rehabilitálni.
Galambos a "történelemhamisítás" legkézenfekvőbb jelének a német megszállás Szabadság téri emlékművét nevezte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.