A kormány egyre inkább keleti gazdasági modellek felé kacsintgat, arra hivatkozva, hogy a „nyugati világ” válságban van. De vajon tényleg boldogabbak az oroszok vagy a kínaiak?
Hogy erre fény derüljön, a Defacto blog szerzői kiválasztottak néhány nyugat-európai országot – Hollandia, Németország, Spanyolország, Svédország – és néhány olyan keletit – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Oroszország – amelyekkel az utóbbi években a kormány próbálja szorosabbra fűzni a kapcsolatot és összehasonlítottak néhány mutatót. Az egyik ilyen az elégedettségmutató, amiből az derül ki, hogy adott ország lakosai mennyire elégedettek életükkel.
A blog által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a magukat inkább elégedettnek tartók nyugaton 12 százalékkal többen vannak. Ekkora elégedettségkülönbség két csoport között például akkor várható, ha az egyikben mindenki egészséges, a másiknak pedig több mint 23%-a súlyos beteg.
Elképzelhető, hogy ez a különbség a keresetek közti differenciából fakad, és ha ezek az országok utolérik a nyugatiakat, ők is ugyanolyan elégedettek lesznek? Ez azért valószínűtlen, mert egy korábbi felmérés szerint, melyben összehasonlították a mai Oroszországot mind a mai Spanyolországgal, mind pedig azzal a 1990-essel, amely egy főre jutó jövedelem vásárlóerejében mérve körülbelül egy szinten volt a mostani Oroszországgal, és az derült ki, hogy utóbbi lakosai jóval elégedetlenebbek életükkel, mint akár a mostani (válsággal küszködő), akár a régi Spanyolország lakosai. Vagyis a Kelet és Nyugat közötti különbséget valószínűleg nem csak a jövedelem magyarázza.
Nemzetközi kutatások inkább azt hozták ki, hogy az elégedettséget nagyban befolyásolhatja a jövedelem mellett az egészség, a munkapiaci lehetőségek, az egyenlőség, illetve a demokratikus intézmények színvonala is. Ezen a vonalon elindulva az derül ki, hogy a nyugati várható élettartam több mint 10 évvel magasabb a keletinél, és ez így van a spanyol-orosz összehasonlítás esetében is. Ráadásul Spanyolország már 1990-ben (amikor jövedelmi szintje a mostani oroszéhoz volt hasonló) átlagosan hét évvel hosszabb életet tudott biztosítani polgárainak, mint Oroszország ma.
A nyugati országok egyenlőbbek, mint a keletiek, már ha hiszünk a jövedelmi egyenlőtlenség egy gyakori mérőszámának, a Gini együtthatónak. A keleti országok ilyen Gini együtthatója 38 százalék, ami nagyjából egyezik a legegyenlőtlenebb fejlett OECD-ország, az USA együtthatójával. A nyugati országok együtthatója 28 százalék, ami alig magasabb, mint a legegyenlőbb fejlett OECD-országok, Dánia és Norvégia együtthatói. Spanyolország is jobb helyzetben van, mint Oroszország, és volt akkor is, amikor jövedelmi szintje a mai Oroszországéhoz volt hasonló. Összességében kijelenthető, hogy a sikeres állam egyik jele, hogy az ott élők szeretik az életüket, és úgy tűnik, hogy ez inkább a nyugati féltekén jellemző.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.