Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Akár sok tízmilliárdos hatása is lehet annak az áfapernek, melyet a minap elbukott a magyar állam. Az Európai Bíróság mai közlése értelmében ugyanis késedelmi kamatot is kell fizetni azokra az összegekre, melyeket a magyar állam visszatartott a cégektől. A pert ráadásul a kormány egyik stratégiai partnere, a Delphi indította. A visszatartott áfa összege már 2011-ben is 200 milliárd forint körüli összeget jelentett. A kamat visszaadása a cégeknek ugyanakkor szinte biztos, hogy nem automatikus lesz, hanem lépéseket kell tenniük érte.
Komoly áfapert bukott el a minap a magyar állam. Az Európai Bíróság (EB) még július közepén kimondta, hogy azok a magyar adóalanyok, akiknek ésszerű határidőn túl térítették vissza az áfát, az uniós jog alapján jogosultak a késedelmi kamatra. Az EB sajtóosztálya azonban csak most szólt az ítéletről, mert a végzésről először a fordítás után az érintett feleket tájékoztatják.
Az ügy előzménye, hogy 2011. július 28-án meghozott ítéletében az EB kimondta, hogy egy magyar adótörvény ütközik az uniós joggal, ezért arra utasította a magyar államot, a pénzt térítse vissza a cégeknek. Az uniós csatlakozásunktól számítva pár évig élő áfaszabály alapján a magyar állam ugyanis visszatartott a cégek által visszakért áfát.
Bár a három évvel ezelőtt döntés után a magyar parlament módosította a kifogásolt jogszabályokat, de nem rendelkezett az adóalanyok kárpótlásáról azokért a pénzügyi hátrányokért, amelyeket a ki nem fizetett – beszerzéseikhez kapcsolódó – áfa késedelmes visszatérítése miatt szenvedtek el. Magyarán: a korábban, éveken keresztül visszatartott áfát visszakapták ugyan a vállalkozók, de a magyar állam ez után az összeg után – a gazdasági életben és jogban amúgy elterjedt gyakorlattal szemben – késedelmi kamatot nem fizetett nekik.
Egy itt működő multinacionális vállalat, az autóalkatrészeket gyártó Delphi Hungary azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Pont emiatt fordult a hazai adóhatósághoz még két éve, ám ott követelését a kamat megfizetéséről elutasították. (215 millió forintot követelt a társaság.) A cég ebbe sem törődött bele, ezután egy magyar bírósághoz fordult, ahonnan ugyanakkor az EB-t kérdezték meg, hogy a kamatfizetés lehetőségét kizáró magyar szabályozás és gyakorlat összhangban van-e az uniós joggal. A Delphi állhatatosságát siker koronázta: az EB július közepén elmeszelte a magyar gyakorlatot, jelezve, a magyar adóhatóságnak késedelmi kamatot kell fizetnie a cég javára.
Automatizmusról szó nincs
Egy általunk megkérdezett adószakértő szerint nehéz megbecsülni azt az összeget, ami a döntéssel most visszajárhat a különböző cégeknek, ugyanis kérdés, hogy pontosan milyen időszakot is érint a visszatérítés az egyes vállalkozásoknál, illetve az elévülést illetően mikortól lehet számolni a késedelmi kamatot. Az adószakértő szerint az is kérdés még, hogy pontosan milyen technika mentén is tudják majd az érintettek visszaigényelni ezeket az összegeket: kérvényt kell-e írniuk az adóhivatalnak, lesz-e erre formanyomtatvány.
Automatizmusról nem lehet szó, az adóhatóság ugyanis hivatkozhat arra, hogy nincs hazai jogszabály, esetleg a magyar jogalkotónak kell törvényt hoznia erre, és utána indulhatnak meg a kifizetések, de szinte biztos, hogy egyenként kell kérvényezni a cégeknek az összeget a NAV-tól. Ha lesz is ilyen, akkor az is valószínű, hogy a NAV adóellenőrzést kér a cégektől, hogy meggyőződjenek a számítások helyességéről (hogy mennyi pénzt kérnek is vissza a cégek).
| Alapos számolgatás előtt állunk |
| Továbbá az is kérdés lehet még, hogy mi alapján állapítják meg a visszatartott áfa mértékét, ugyanis elképzelhető, hogy egyes cégek úgy döntöttek, hogy nem kérik vissza az áfát, és nem az adóhatóság döntött úgy, hogy nem adja vissza nekik. Így nem igazán tisztázott, hogy mekkora is pontosan ez az összeg. Emellett az sem igazán világos, hogy mi tekinthető ésszerű időszakon túli visszatartásnak: ha esetleg pár hónapig, vagy egy évig tartotta vissza az adóhatóság az áfát, akkor az ugyanolyan kategóriába esik? Erre is választ kell majd adni egy magyar bíróságnak vagy jogszabálynak. |
A visszaigénylésekkel ugyanakkor gondok lehetnek. Az érintett cégek jó eséllyel ezresével fogják beadni az adóhatósághoz a késedelmi kamat visszatérítésére vonatkozó kérelmeiket, ahol majd elutasítják őket – hiszen a magyar jog egyelőre nem ismer ilyet megoldást erre a problémára. Ezek után pedig közigazgatási bíróságokon, vagy polgári peres eljárásokban folytatódhatnak az ügyek, az EB ugyanis nem adott egyértelmű iránymutatást, hol lehet jogi úton érvényt szerezni a követeléseknek, ezt Magyarországra bízza. Elképzelhető, hogy a tömeges pereket megelőzendő vagy kezelendő jogszabályban rögzítik, mi lesz erre a megoldás.
Az adószakértő szerint leginkább olyan cégek lehetnek érintettek az ügyben, amelyek döntően belföldön szereztek be, és külföldön értékesítettek, hiszen ezek a cégek élhettek nagy számban az áfa-visszatérítési jogszabályokkal (és náluk történhetett meg az, hogy a hatóság a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítését vég nélkül halasztgatták). Az egyes cégeknél, melyek több tízmilliárd forintos forgalommal is rendelkeztek, egyenként akár több tízmilliós, vagy akár százmilliós tételről is szó lehet az adószakértő szerint (a Delphi Hungary 17 milliárd visszatartott áfára kérte 215 millió forint késedelmi kamat kifizetését). Ez ráadásul csak egy konzervatív becslésnek tűnhet, hiszen az elmúlt években volt olyan, hogy a késedelmi kamat szempontjából irányadó jegybanki alapkamat 11,5 százalék is volt (2008 októberében például).
Ebből kiindulva a magyar államnak akár több tízmilliárd forintja is bánhatja a mostani ítéletet, ha a cégek tömegesen mozdulnak rá a késedelmi kamatra.
Régóta húztuk
Az Európai Bíróság 2011 júliusában elmarasztalta Magyarországot, mert megsértette az áfaszabályokra vonatkozó uniós előírást. A 2004-es uniós csatlakozás óta a magyar kormányok nem hozták összhangba az uniós joggal az áfa-visszatérítési szabályokat, és ebből végül per lett 2007-ben.
A magyar jogszabályokkal az volt a probléma, kizárták a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését a cégeknek. A törvény lényegében lehetővé tette, hogy a magyar adóhatóság jogtalanul, gyakorlatilag vég nélkül visszatarthassa a vállalkozások által a beszerzéseik után visszaigényelt áfát. Az uniós szabályok szerint legfeljebb egy alkalommal halaszthatja a visszaigényelt áfa kifizetését a hatóság, és a cégnek végül ésszerű határidőn belül meg kell kapnia, ha jogos az igénye.
A magyar parlament az ítéletre reagálva 2011 őszén hatályon kívül helyezte a kifogásolt szabályt, és lehetővé tette, hogy a cégek külön kérelemre visszaigényeljék az elmaradt összeget, de megtehették ezt a rendes áfabevallásban is.
A bíróság ítélete jó nagy lyukat ütött a költségvetésen 2011-ben: pénzforgalmi elszámolásban közel 250 milliárd forint volt az állam visszafizetési kötelezettsége (az uniós módszertan szerinti elszámolásban ez 198 milliárd forinttal növelte a hiányt).
| Stratégiai partnertől jött a tockos |
A kormány nevében Varga Mihály éppen idén januárban kötött stratégiai megállapodást bírósági ellenfelével, az elektronikai alkatrészeket szállító Delphi Hungary Kft.-vel. Így a cég bekerült a kabinet 38 kiemelt partnere közé. A stratégiai együttműködések célja a beruházások és a foglalkoztatás növelése. A Delphi például a – valószínűleg szokványos megfogalmazású – megállapodás szövegében vállalta, hogy megerősíti aktív szerepvállalását a kormányzati gazdaságpolitikai megvalósításában. |
Nagy adóbukták
Az Európai Bíróság áfaítélete ezzel az elmúlt évek legnagyobb költségvetési bevételkiesését eredményezte. Idén februárban a bíróság elmeszelte a multinacionális hátterű hipermarketeket sújtó különadót is, amit 2010 őszén vetett ki a magyar kormány. Azonban a Hervis által indított ügyben a bíróság csak a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét állapította meg, és a magyar bíróságra bízta, hogy megállapítsa, tényleg megtörtént-e a diszkrimináció.
Korábban az Európai Bíróság elé került az ugyancsak 2010 őszén kivetett telekomadó, majd a 2012-ben kivetett telefonadó is, de a két keresetet az eljárást elindító Európai Bizottság tavaly visszavonta, ugyanis a bíróság egy Franciaország elleni hasonló ügyben úgy határozott, a telekom szektorra kivetett adó nem ütközik uniós jogba.
Tavaly az ország legnagyobb hitelezőjével – a magyar államadósság nagyjából tizedét birtokló – Franklin Templeton egyik Magyarországon befektető cégével szemben bukott az adóhatóság egy adóvitában, ami már az Európai Bíróságon zajlott. A befektető cég azt állította, hogy a magyar adóhatóság jogtalanul követelt tőle 2004-re és 2005-re osztalékadót (egy diszkriminatív szabálynak köszönhetően, amit 2005 végén eltöröltek Magyarországon). Az adóhatóság a 8 évig tartó huzavona után belátta, hogy nincs esélye nyerni, és valószínűleg peren kívül megegyezett a Templeton cégével.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
