Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
"A robotok elveszik majd a munkánkat", "Téged majd egy robottal fognak helyettesíteni?", "Készülj fel, a robotok ellopják a munkádat", "Veszélyben van az állásod a robotok munkája miatt?" – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel ijesztgetik az embereket azok a cikkek, amelyek a robotok terjedéséről szólnak. Ha nem is ennyire drámai a helyzet, nem is holnap kerülnek tömegek az utcára az őket kiváltó robotok, automata rendszerek miatt, a változás mégis megállíthatatlan, és egyre több ember találja magát szembe.
Nyomdászként, netalán jogászként, ingatlan- vagy utazási ügynökként dolgozik? Akkor elképzelhető, hogy hamarosan búcsút mondhat a munkájának. Egyre több kutatás szól ugyanis arról, hogy több százmillió, ha nem milliárd munkahely válik feleslegessé a következő évtizedekben, mivel az egyre magasabb fokú automatizáció, gépesítés következtében nem lesz szükség emberekre bizonyos munkakörökben.
| Ray, a robot |
A düsseldorfi repülőtéren nemsokára egy robotgondnok parkolja és hozza vissza az utasok autóit, és csak a minimálbér fele az órabére. A robotgondnok lényegében egy okos targonca , amelyet arra programoztak, hogy időt és helyet takarítson meg a parkolóban. Ezzel a megoldással 40-60 százalékkal több autó fér el a parkolóban, így jó megoldás lenne a nagyvárosok parkolóiban is. |
A mesterséges intelligencia, a számítógépek egyre nagyobb teljesítménye párosulva a folyamatosan növekvő adat és információhalmazzal azt eredményezi, hogy az emberi elme számára kezelhetetlen, komplikált munkatömegek keletkeznek, melyek kezeléséhez, kibogozásához már egyre inkább az intelligens gépek segítségét vesszük igénybe. Melyek elképesztő hatékonysággal dolgoznak, sok esetben az adott humán erőforrásra már csak közvetítőként van szükség (interpretálja az eredményt).
Olcsóbb lesz a hitel, ha gép végzi a hitelbírálatot
A University of Oxford tavaly szeptemberi kutatása azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban legalább 702 foglalkozási kört fog érinteni a technológia fejlődése, az egyre nagyobb fokú automatizáltság. A kutatás részeként arra keresték a választ, hogy mely foglalkozásokat tudnak átvenni a számítógépek, hol lehetne automatizálni. A kutatók azt találták, hogy az amerikaiak 47 százalékát foglalkoztató munkakörökben érdemben fennáll a veszélye annak, hogy a gépek elveszik az emberek kenyerét (nem minden foglalkozásnál ugyanakkora mértékben azonban). Ez pedig már igen hamar, a következő tíz-húsz évben megtörténhet. Az automatizálás ráadásul paradox módon olcsóbbá, egyszerűbbé teszi a többi ember életét: a tapasztalatok azt mutatják, hogy például egy hitelbírálat esetén az alkalmazott algoritmus alacsonyabb kamatot hoz, vagyis olcsóbbá válik a kölcsön az azt felvevőnek. Vagy például a robotok osztják ki az ebédet a kórházakban, idősotthonokban – ilyen már a Honvédkórházban is működik –, illetve a sofőröket, taxisokat felválthatják a magukat vezető autók, kamionok.
A fenti ábra azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban az egyes foglalkozási körökben mekkora az esélye annak, hogy a munkánk a komputerizáció "áldozatává" válik. Amint látszik, a a menedzsment, pénzügyi, üzleti, oktatási, mérnöki, tudományos, művészeti, egészségügyi és médiát érintő területeken alacsony a kockázata annak az előrejelzés szerint, hogy a számítógépek, szoftverek helyettesíteni fogják a humán munkaerőt. Ugyanakkor a szolgáltatások, sales, termelési, illetve az irodai és egyéb adminisztrációs állások jelentős része már a komolyan veszélyeztetett kategóriába esik (a grafikon jobb oldala, az amerikai munkaerő 47 százaléka).
Sok magyar munkahelyet vehetnek át robotok
Az oxfordi kutatást a brüsszeli Bruegel kutatóintézet egyik szakértője, Jeremy Bowles továbbgörgette, és az Európai Unióra (EU) vonatkoztatva is elvégezte a számításokat. E szerint az uniós munkavállalók 40-60 százalékát – országtól függően – érintheti komolyan az automatizáció. A hvg.hu kérdésére, hogy mégis mennyire komoly a helyzet, Bowles úgy válaszolt, hogy szerinte az a legfontosabb pont, hogy a technológia átalakítja a munkaerőpiacokat, és nem megsemmisíti azokat. Az ő elemzését szerinte nem úgy kell értelmezni, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját: a technológiai fejlődések az emberi történelem során mindig is teremtettek annyi munkát, amennyi a fejlődés miatt eltűnt, e folyamat alatt "újraosztották" a munkaerőt. Ennek megvalósulása akkor lesz nagyobb, amikor a technológiát elfogadják (és nem feltalálják) az adott országban Bowles szerint. A Bruegel kutatója úgy véli, hogy az adaptáció különbözőképpen fog lezajlani az uniós országokban, attól függően, hogy mekkora költséggel jár a komputerizáció.
Arra a kérdésre, hogy mely országokat érintheti majd ez a változás a legnagyobb mértékben, és hogyan lehet ezekre a változásokra reagálni, Bowles elmondta, hogy leginkább a dél-, illetve kelet-európai tagállamok – így Magyarország – munkaerőpiacait fogja érinteni a technológiai fejlődés, mivel – az oxfordi kutatók modelljét alapul véve –, itt nagyobb arányban foglalkoztatnak kevésbé fizetett, alacsonyabb képzettségű munkavállalókat (ezt a gondolatmenetet a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates is osztja). Magyarországon a jelenlegi munkahelyek 55 százaléka komolyan kitett az automatizáció hatásainak.
| Az oktatás kulcsszerepe |
| Bowles elmondása szerint a politikát érintő javaslatokat tekintve az oktatás szerepe kiemelkedik: például több időt lehetne szánni a tananyagban a számítógépes szoftverek, IT-technológiák elsajátításának, vagy hogy megtanítsák a fiatalokat kódolni. Ha pedig tényleg az alacsonyabb képzett és fizetett munkavállalókat sújtják majd jobban a változások, akkor az a társadalmi egyenlőtlenségeket súlyosbíthatja, erre pedig válaszokat kell megfogalmazni. A Bruegel kutatója szerint utóbbiakhoz kapcsolódóan a szabályozói környezetnek lehet nagy hatása: ha egy sokakat negatívan érintő technológiai újítást, innovációt vezetnének be, akkor a szabályozó, az állam megnehezítheti azok bejutását a munkaerőpiacra. Ha mégis bejutnak ezek az innovációk a munkaerőpiacra, akkor pedig egy újfajta újraelosztási mechanizmust kellene bevezetni Bowles szerint. Ezen előrejelzések jelentős része ugyanakkor csak feltételezésen alapul – tette hozzá a szakértő. |
A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a térképen ábrázolt arányban fogja a technológiai fejlődés veszélyeztetni a munkahelyeket, mivel sok múlik azon, hogy az egyes államok mikor és milyen szinten alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz. Mindebben szerepet játszik a technológia ára, annak finanszírozásával kapcsolatos feltételek és a szabályozói környezet is.
A Bruegel kutatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan hatással van a munkánkra, a munkaerőpiacokra, így önhatalmúlag nem lehet megmondani, hogy mikor kezdődik ez a folyamat és mikor ér véget. Az oxfordi kutatók két évtizeddel számolnak, amíg az új innovációk beszivárognak a munkaerőpiacra, és ez Bowles szerint is ésszerűnek hangzik.
Pont hogy nem az alacsony képzettséget igénylő munkák tűnnek el
Az AP újságírói azonban a Bruegel kutatásával épp ellentétes irányokat látnak. Az újságírók tavaly egy igen mélyreható elemzést végeztek, és arra jutottak, hogy az utóbbi években pont hogy nem az alacsonyabb képzettségű és bérezésű munkák tűntek el, hanem leginkább a középosztály tipikus munkaköreit veszik, vették át a számítógépek, számítógépes programok. A radiológusok szakértelménél, hogy mennyire ismerik fel a testi elváltozásokat, például már jelentős mértékben jobban működnek a mintákat felismerő szoftverek.
Az alábbi TEDx videóban Federico Pistono közösségi vállalkozó, blogger arról beszél, hogy a robotok elveszik majd az emberek munkáját, de ez rendben van, mivel a legtöbb munka nem tölti el elégedettséggel az embereket, így viszont marad időnk, energiánk új munkákat (ki)találni. Ehhez ugyanakkor komoly tervezésre, és egy új gazdasági-politikai rendszer megalkotására van szükség, fel kell rúgni az eddigi társadalmi, gazdasági beidegződéseket is. A blogger szerint a technológiai fejlődést fel kell használni a munkanélküliség csökkentésére.
Richard Susskin futurológus szerint emellett még tovább fog fokozódni a specializáció, és bizonyos, már eddig is igen specifikus területeket automatizálni fognak, ám a nagyobb szakértelmet, szaktudást, kreativitást, tapasztalatot igénylő területeken megmaradhat az emberi jelenlét. Erre egy jó példa: öt éven belül kifejleszthetnek egy olyan műszert, mely képes lesz 15 betegség meghatározására, méghozzá a doktor jelenléte nélkül. A doktorra ugyanakkor szükség lesz, mégpedig azért, hogy meghozzon bizonyos döntéseket, vagy a nem várt problémákra reagáljon, még ha egy robot is fogja megoperálni a betegeket.
Mégse aggódjanak az emberek
És hogy mi lesz mindazon emberekkel, akik a változások miatt elveszítik munkájukat? Elképzelhető, hogy az évek múlásával ez a kérdés okafogyottá válik, mivel bárhogy is történjen – vagy az alacsonyabban, vagy a magasabban képzett munkaerőre, de egyesek szerint mindkettőre lesz kevésbé igény –, a folyamatosan változó munkaerőpiacok az új munkaterületeken megjelenő új munkahelyekkel felszívhatják az innováció miatt felszabaduló humán munkaerőt. Vagyis: eltűnnek feladatok, amelyeket robotok vesznek át, de létre is jönnek új feladatok, amelyeket emberek látnak el. Az persze nem biztos, hogy azok, akik elveszítik a munkahelyüket, azok alkalmasak lesznek ellátni az új feladatot – lehet, hogy helyettük olyasvalakit bíznak meg az új munkakörrel, aki munka nélkül volt, és alatta tanult. Az előrejelzések pusztán csak arra vonatkoznak, hogy a jelenlegi munkahelyek mekkora részét válthatja fel a technológiai fejlődés, a következő 20 év irányait nehéz megjósolni.
A szerteágazó eredményre jutó kutatásokat, előrejelzéseket látva egyvalami elmondható: az automatizáció és technológiai fejlődés rendesen megbolygatja majd a világ vélhetően összes országának munkaerőpiacát, a pontos hatásokat egyelőre azonban nem lehet látni. Az egyértelműnek tűnik, hogy ha az államok polgáraik képzésébe fektetnek, illetve az emberek is így tesznek, és egyre specializáltabb munkák irányába mozdulnak el, figyelembe véve a technológiai változásokat, akkor könnyebben átvészelhető lesz az átmenet. Ha pedig kész tervekkel, szociális programokkal is készülnek a váltás negatív hatásainak kivédésére, akkor elkerülhetővé is válhatnak a nagyobb társadalmi forrongások.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
