„A devizahitelezésről évek óta nincs ésszerű párbeszéd, szinte kizárólag érzelmi alapon nyilatkoznak róla. Ilyen felfokozott állapotban a józan megfontolásokat sem lehet végiggondolni. Az, ami a politikai diskurzus alaptételévé vált, s amit a sajtó jelentős része is átvesz, hogy a bankok tisztességtelenek voltak „a zemberekkel” szemben, olyan erővel és érzelmi töltettel van jelen a magyar közbeszédben, hogy ez alól bármelyik döntéshozónak nagyon nehéz kivonnia magát” – állítja Király Júlia az MNB volt alelnöke a HVG e heti számában megjelenő interjúban.
Király Júlia szerint Magyarországon a túlzott eladósodottság a valódi probléma, nem a devizahitel, s ennek volt a legtipikusabb útja a devizahitel-felvétel. Ráadásul, mint mondja, a devizahiteleseknek körülbelül a fele valójában még mindig jobb pozícióban van, mint az ugyanakkora hitelt felvett forintadósok – vagy mert több a megtakarításuk, vagy mert többet fogyasztottak.
„Jelentős különbség viszont, hogy a devizahitelesek nagy része nem engedhetett volna meg magának akkora összegű forinthitelt, amekkorához devizaalapon hozzájutott” – teszi hozzá Király Júlia, aki szerint most még senki sem képes megmondani, hogy e törvény hogyan hat majd a bankokra. „Mindössze annyit tudunk, hogy a Kúria ítéletének téziseit a parlament törvénybe foglalta. A döntéshozónak nehéz szembemennie a Kúria-ítélettel olyan közegben, ahol minimális lehetőség sincs az ésszerű párbeszédre.”
Az MNB volt alelnökével készült interjút az e heti HVG-ben olvashatják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.