MNB: az államháztartás 3,9 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott
A jegybank szerint az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt.
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt, a március végéig tartó egy évben azonban 2,7 százalékos volt a GDP-arányos deficit és 795 milliárd forintot tett ki - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A pénzügyi számlák adatai szerint a központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.
Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 24 932 milliárd forint, a GDP 84,4 százaléka volt az első negyedév végén, 5 százalékponttal nőtt a múlt év végi 79,4 százalékról. Az államadósságot első negyedévben 1479 milliárd forinttal növelte a jelentős összegű belföldi és külföldi állampapír kibocsátás és 317 milliárd forinttal a forint gyengülése. Az államháztartás nettó adóssága 21 765 milliárd forintot tett ki, a múlt év végi 73,0 százalékról csak a GDP 73,7 százalékra nőtt március végéig.
A háztartások pénzügyi megtakarításai az első negyedévben 530, a március végén zárult egy évben 1767 milliárd forintot, a megfelelő időszakra eső GDP 7,7, illetve 6,0 százalékát tették ki.
A pénzügyi számlák adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok továbbra is nettó hitelnyújtók maradtak az első negyedévben, igaz csak a GDP 0,1 százalékának megfelelő 4 milliárd forinttal, míg az előző negyedévben ez még a GDP 2,7, egy évvel korábban pedig 2,5 százaléka volt. Négy negyedév alatt a vállalatok finanszírozási képessége a GDP 3,2 százaléka, 939 milliárd forint volt, derül ki az MNB adataiból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.