KSH: 87 510 forint volt egy egyszemélyes háztartás létminimuma
A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Ez az összeg a KSH szerint 2 százalékkal nőtt tavaly.
A létminimum havi értéke 87 510 forint volt egy egyszemélyes háztartásban 2013-ban Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal nőtt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum című, júniusban kiadott, évente megjelenő kiadványában. Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként. A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén hagyományosan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését - írja a KSH.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2013-ban 253 779 forint volt havonta, ami több mint 4 ezerrel haladta meg a 2012-es értéket. Egy ilyen háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63 445 forint volt, szemben a 2012-es 62 321 forinttal.
A kéttagú nyugdíjas háztartások létminimuma a KSH adatai szerint 135 641 forint volt tavaly, míg 2012-ben 133 238 forint. A létminimumértékek 2013-as meghatározásához 1449 háztartást felölelő mintát vizsgált a hivatal, ez 1 millió 109 ezer embert reprezentál. Az egy havi átlagos létminimumérték 168 ezer forint volt háztartásonként.
Az adatokból kiderült: 2013-ban a háztartások személyes kiadásaik egyharmadát költötték élelmiszerre, 28,8 százalékát fordították lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak 56,6 százalékát háztartási energia vásárlására. Az egyéb fogyasztásból a kiadások 15 százalékát szánták közlekedésre, telefonálásra, 9,4 százalék jutott egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra. Oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7 százaléknyi összeget költöttek tavaly átlagosan a háztartások.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.