Újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,4 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A keddi döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, az MNB indoklása szerint Magyarország kockázati megítélésének javulása mellett volt lehetőség az alapkamat óvatos csökkentésére. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt. 

A jegybank honlapján közzétett friss indoklás szerint a monetáris tanács a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a júniusi inflációs jelentés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében dönt majd a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról.

A monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a jövő év során közelítheti meg azt. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás közép távon mérsékelt maradhat.

A tanács kifejti, hogy az infláció áprilisban tovább csökkent, és a középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, ami a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás gyengül – vélekedik a monetáris tanács.

Az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok alapján tovább folytatódott a gazdaság bővülése, amit az első negyedéves előzetes GDP-adat, valamint az ipari teljesítményre, kiskereskedelmi forgalomra és az építőipari teljesítményre vonatkozó havi adatok is tükröznek. A következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, mely a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése. 

Az európai uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogram következtében növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása. A márciusi munkaerő-piaci adatok alapján a munkaerő-piaci kereslet emelkedett, a munkanélküliség csökkent, ami előretekintve a munkaerőpiac feszesebbé válására utalhat. 

A tanács kiemeli, hogy a nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban támogatóan alakult, ugyanakkor a folytatódó ukrán-orosz konfliktus következtében annak alakulását bizonytalanság övezi. Eközben a hazai kockázati felárak összességében csökkentek, a forint árfolyama fokozatosan erősödött. Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A hazai kockázati megítélés javulásához az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is hozzájárulhatott. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, azonban az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat – írja a monetáris tanács. 

A keddi kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. június 11-én 14 órakor jelenik meg.