Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.
Érezni lehetett az előzetes statisztikai adatokból, hogy erős lesz a növekedés, mi 3 százalékot vártunk a legutóbbi előrejelzésünkben – fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője az idei első negyedévi GDP-adatot kommentálva. Az építőipar, ipar is jól muzsikált, emellett a kiskereskedelmi forgalom is bővült, illetve a nettó export is jelentősen javult az idei év eddigi részében.
A Raiffeisen vezető elemzője megjegyezte, hogy az idei első negyedéves, illetve a leendő féléves GDP-növekedésben még jelentős szerepet játszik a tavalyi rosszabb bázisadat is, vagyis alacsonyabb szintről indult a felívelés. Ez a növekedési szint Török szerint ugyanakkor nem tartható, ő az idei első félévre 2,5-3, a másodikra pedig 1,5-2 százalékos növekedést vár.
Az elemző hangsúlyozta, hogy az állam jelentős szerepet vállal a növekedésből: a tavalyi 1,1 százalékos GDP-bővülésből felhasználási oldalon az állam 0,7 százalékot tett hozzá, a nettó export pedig 0,4 százalékot. Az állam idén is "odateszi" magát: zajlik az uniós források nagyobb felhasználása, jelentős a közösségi fogyasztás, a jegybank hitelprogramjai is hozzájárulnak az erőteljesebb növekedéshez. A Raiffeisen vezető elemzője ugyanakkor úgy gondolja, hogy az állam 0,5-1 százaléknál nagyobb arányban tudna hozzájárulni az éves növekedéshez, a többit már a versenyszféra produkálja. Szerinte kiegyensúlyozottabb lett a növekedés, már nem csak egy-egy szektor bővül, hanem szinten minden területen javul a gazdasági aktivitás, nem az államon fog múlni, hogy lesz-e 2,5-3 százalékos az éves növekedés.
Túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy nincs növekedés, leginkább stagnálunk, ezért is lehet talán sokaknak meglepő ez az adat – mondta Török. A Raiffeisen elemzője azonban hozzátette, hogy bár az idei és a jövő évi növekedés erőteljesebb lehet, 2016-ban a 2007–2013 uniós költségvetési ciklus pénzügyi zárása miatt – ez 2015 végén zárul – kisebb huppanás lehet az EU-s pénzek felhasználásában, vagyis akkor az állami beruházások szintje csökkenni fog.
Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a nagyobb állami szerepvállalásnak megvan a maga ára: az állam elvonja a jövedelmet a vállalkozói szférától és a versenyszféra növekedési képességeit visszafogja. Török szerint azonban szerencsésebb egy olyan gazdaságpolitikai modell, amelyben az állam szerepe kisebb, több teret hagynak a magánszektornak, és kevésbé jelenik meg a piaci szférában a jövedelemelvonás, mivel így gyorsabb lehet a gazdasági növekedés. Ez igazából ugyanakkor hitvita, gazdaságpolitikai döntés, hogy mekkora szerepet szán egy kormány az államnak a gazdaságban – tette hozzá Török.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.