Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Ennek oka, hogy a magyar kormány az alapok lebonyolításáért és monitorozásáért felelős ún. Nemzeti Kapcsolattartót a központi államigazgatáson kívülre helyezte, ami a megkötött egyezmények megszegése – olvasható Norvégia magyarországi követségének honlapján.
„A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük” – nyilatkozta Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT- és EU-ügyekért felelős minisztere.
2014. január 1-jével a magyar kormány az EGT és Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Ez a magyar fél egyoldalú döntése volt, mely az EGT és Norvég Alapok szabályaival, valamint Magyarország Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel megkötött egyezményeivel ellentétes. A magyar kormánnyal folytatott párbeszéd a jelen pillanatig nem vezetett eredményre.
„A magyar kormány tisztában van a donor országok által támasztott elvárásokkal. Az EGT és Norvég Alapok programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos feladatoknak vissza kell kerülniük a magyar központi államigazgatás szerveihez, összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet az összes többi kedvezményezett ország folytat” – áll Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT és EU-ügyekért felelős minisztere nyilatkozatában.
A Norvég Civil Alap pénzeit továbbra is az Ökotárs osztja
Az EGT és Norvég Alapok jelenlegi felfüggesztése nem befolyásolja azon programok további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, nevezetesen a Norvég Civil Támogatási Alapét és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című programét. A donoroknak az Alapok felfüggesztésére vonatkozó döntése nem függ össze a Lázár János államtitkár és Vidar Helgesen miniszter közötti, nemrégiben történt levélváltással.
Norvégia, Izland és Liechtenstein az EGT és Norvég Alapok révén járul hozzá a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez az Európai Gazdasági Térségben (EGT). A programok finanszírozásának mintegy 97%-át Norvégia biztosítja.
Magyarország az Alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik. A jelenlegi időszakban (2009-2014) 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására jogosult, melyből eddig csaknem 12 millió euró kifizetése történt meg.
„Amennyiben a magyar kormány hajlandóságot mutat arra, hogy megoldást találjunk, a felfüggesztésnek nem lesznek jelentős következményei a programok és projektek magyarországi lebonyolítására nézve” – szögezi le Vidar Helgesen.
Lázár a Norvég Civil Alappal támad vissza
„A finanszírozás felfüggesztése nem azt jelenti, hogy ezek a pénzek elvesznének, hanem hogy az EU intézményrendszerhez hasonlóan az EGT/Norvég Alapok is időt kértek az átalakuló magyar fejlesztési intézményrendszer tanulmányozására. Biztosra mennek, hogy az új rendszer is működőképes lesz, és megfelel a fejlesztési programok elveinek és céljainak, azok sérülése nélkül. Az eredeti intézményhálózat hitelesítése is időbe került, ezt most sem lehet megspórolni. Emellett nyilván azt is jelezni szeretnék, hogy nem tetszik nekik, egyeztetés nélkül hajtott végre a kormány változtatásokat, és hogy a magyarok a Norvég Civil Támogatási Alap pénzosztási gyakorlatát kritizálják” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő közösségi fejlesztési szakértő, aki szerint ez a felfüggesztés pont olyan, mint ahogy Brüsszel most egy ideig nem fogad be számlákat Magyarországról – szintén az intézményi változások miatt.
A magyar és a norvég kormány közti nézeteltérés első, a nyilvánosság számára is érzékelhető jele az volt, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár is kikelt az egyik norvég pénzalap, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) hazai forrásait kezelő konzorcium vezetője, az Ökotárs Alapítvány ellen. Ez az egyik olyan állami alap, aminek forrásait nem magyar állami szerv kezeli, hanem a norvégok brüsszeli irodájával leszerződött civil szervezet.
A Népszabadság pénteki száma azt írta, hogy Lázár egy szerdai levélben az NCTA felfüggesztését kérte az illetékes norvég minisztertől – hiába, hiszen a norvégok pont ennek a kifizetéseit nem függesztették föl. A napilap szerint a levélben Lázár azt írja: továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy az alap kezelésére kijelölt szervezet, vagyis az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium függetlensége és szakmai működése megkérdőjelezhető. Lázár ebben a levelében a „végrehajtási felelősök kiválasztásának újbóli megtárgyalásáról” beszél, vagyis azt szeretné, ha beleszólhatnának, hogy ki ossza a norvég pénzeket.
Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői a második Orbán-kormány idején, 2011 októberében írták alá Magyarországgal azokat a megállapodásokat, melyek 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) elköltését teszik lehetővé az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül 2013–2014-ben. A 12 támogatásban részesülő programot a finanszírozók határozták meg, akik a 150 millió eurónak valamivel több mint tizedét (16,5 millió euró) szánták 2013–2015-ben a magyarországi civil társadalom fejlesztésére.
Az EU is tájékozódik, és addig nem fizet
A fejlesztési forrásokat elosztó intézményrendszer átalakítása miatt állnak jelenleg az EU-s pénzek kifizetései is. Az Európai Bizottság (EB) április 16-án kelt levelében azt írta a magyar illetékeseknek, hogy mivel a kormány ismét átalakította az uniós pénzeket becsatornázó szervezetet, további információkat kérnek az új rendszerről, mielőtt teljesítenék a következő kifizetéseket.
Bár a kormány nevében Csepreghy a szavakkal bűvészkedve megpróbálta tévesnek beállítani a sajtóban a történtekről megjelent híreket, a gyakorlatban mégis az történik, hogy a helyzet tisztázásáig Magyarország nem küldhet április 15. után kelt számlákat Brüsszelbe. Csepreghy szerint az audit várhatóan júniusig tart, addig mintegy 350 milliárd forintos kifizetésre váró számla "torlódik fel" a magyar rendszerben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
