Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mindannyian biztos egzisztenciáról álmodunk, ám vannak, akik kicsit még tovább nyújtózkodnának: luxuskörülmények között szeretnének élni, környezetükben a gazdagság szimbólumaiként számon tartott tárgyakat kívánják viszontlátni, magukat pedig a luxus minden rétegébe beburkolni. A nagyot (nem csak) álmodók biztos sorrendjének számít az elegáns lakás után a tiszteletet ébresztő luxuslimuzin beszerzése, de vajon mi jön ezután? És hol marad a sokszázezres, milliós perzsaszőnyeg, ami sokáig előkelő helyen állt? Mi van helyette? A magyar piacon kutakodtunk.
Az elmúlt évek, sőt évtized egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - vesztese a luxuscikkek, státuszszimbólumok piacán egy olyan termék, amely a mindennapi használat közben, nagyon is hétköznapi módon, mégis nagyon egyértelműen mutatta "gazdájának" társadalmi státuszát. Ez a perzsaszőnyeg, amihez hasonlót sokan gyártanak, még többen használnak, az igazi perzsák azonban egyre ritkábbak - és egyre drágábbak -, ezért ma már szinte csak az egyedi rendelések tartják életben a korábban kifejezetten élénk piacot.
"A perzsaszőnyeg bármilyen értékes luxus is, elsősorban használati tárgy. Megszoktuk már, mert még a nagyitól örököltük, és az unokáink is megszokják majd, mert annyira időtálló - mondja Trubek Ferenc, a magyar perzsaszőnyegpiac egyik legrégebbi szereplője. "És persze szép is, egyszerűen jó ránézni - pont ez a lényege, hogy örömünk forrása legyen„ évszázadokon keresztül kultúrák, vallások, divatok, illetve művészetek tanúja és megtestesítője egyben, nem utolsó sorban pedig árucikk. Adják-veszik. Manapság inkább csak adnák, mert nem nagyon veszik.”
A magyar piac az utóbbi években teljesen telítetté vált, közel két tucat üzlet foglalkozik keleti szőnyegekkel Budapesten, az internetet pedig szinte elárasztják a Carpetvistához hasonló online kereskedők. Hatalmas készletükből adódóan nyomott árakon szállnak versenybe gyenge minőségű szőnyegeikkel, eközben a magyar és perzsa kereskedők szalonjaikban csak várják a sült galambot és az üzletükbe betérő vevőket, amíg a forint gyengülése és a nyilvánvaló túlkínálat el nem lehetetleníti őket. Trubek Ferenc és az évtizedek óta Magyarországon élő afgán Vahed Zaman egyértelműen kijelentik: nagyon nehéz dolga van ma annak, aki egy ilyen nagy tőkeintenzitású bizniszbe vágja a fejszéjét, „elég sokáig kell várni, amíg egy-egy szőnyegért eljön a megfelelő vevő”- mondja Zaman úr.
Shaggy lenyomja a klasszikusokat
A jelenlegi magyar szőnyegpiac az utóbbi években teljesen átalakult, valami kiment a divatból, nem nagy titok, hogy ez volt a perzsaszőnyeg a maga eleganciájával, díszességével és valóban felsőkategóriás árazásával, valami pedig betört helyette. Utóbbi jellemzően az árban versenyképesebb, színvilágát tekintve teljesen semleges modern szőnyeg, ami Shaggy néven vált ismertté és felkapottá.
| Békésszentandrási a Parlament új perzsája |
Márciusban, közel egy évnyi folyamatos munka után készült el a Parlament új szőnyege, mely ugyan nem egy klasszikus értelemben vett iráni szőnyeg, mivel Békésszentandráson, az Art-Kelim műhelyében készült, mégis nagyban hajaz rájuk, hiszen mintázatában nagyon hasonlít a Tabriz város műhelyében készült tabrizi szőnyegekre, a színvilágában ejtett módosítások miatt nevezhető magyar tervezésnek. |
A rohamosan gyengülő eladások főként három okra vezethetőek vissza, ezek egyike a XX. század utolsó évtizedeitől Európát fokozatosan meghódító minimalista lakberendezési stílus, amely letisztultságába nehezen fér bele a perzsaszőnyeg adta elegancia. Második kiváltó okként a világot uraló pénzügyi válság, a középosztálybeliek által támasztott kereslet visszaesése nevezhető meg. Míg harmadik döntő tényezőként az évi közel 40 százalékos iráni inflációt és vele a perzsaszőnyegek árának tarthatatlan emelkedését említhetjük, a perzsa szőnyegkészítők juttatásaik miatti elégedetlensége és az ebből eredő fluktuáció már csak hab a tortán, mely ismételten az árak emelkedéséhez vezet a képzett szakemberek szűkössége miatt.
Ezek után nem meglepő, ha a divat új irányzataira fogékony, pénzszűkében lévő magyarok a modern szőnyegek mellett teszik le a voksukat. Az általánosságban fehér színű, hosszú szálú, minta nélküli szőnyegek döngetését Czuczi Ernő, a békésszentandrási Art-Kelim Kft. ügyvezető igazgatója kifejezően csak „Shaggy őrületnek” titulálja, az irántuk való keresletnövekedést pedig viszonylagos jó minőségük, egyszerűségük és a valódi luxusszőnyegekhez mért kedvezőbb áruk kombójában látja. Czuczi Ernő elmondta, az ő bevételeiknek is csökkent a volumene, ma már csak megrendelésre készítenek luxusszőnyegeket.
„A vásárlók anyagi hátterének romlásán túl a perzsaszőnyegek megítélésének megváltozása is tetten érhető. Napjaink feltörekvő fizetőképes menedzserrétege habár megtehetné, mégsem perzsaszőnyegre költi a pénzét, mert az egyszerűen sok esetben nem elég trendi egy 30-as éveiben járó fiatalnak, inkább elutazzák a fizetésüket, elektronikai kütyükre költenek” - tudjuk meg a magyar piacról Trubek Ferenctől, a Salem Szőnyegszalon tulajdonosától, aki közel húsz évvel ezelőtt, az országban negyedikként nyitotta meg akkor még gyümölcsöző szőnyegszalonját, eladásai azonban mára a tíz évvel ezelőtti egyötödére estek vissza.
„Csak legyen egy perzsám” - aki mégis textilbe fektet
„Manapság inkább az olcsóbb, s kisebb méretű szőnyegek számítanak kelendőknek, a vásárlók nagy hányada számára az ár az elsődleges szempont”- mondja az afgán kereskedő, aki szerint még azok körében is túlnyomórészt az ár dominál vásárláskor, akik kifejezetten keleti szőnyeget és nem egy pár év múlva lecserélendő műszálas vagy gépi verziót választanak otthonukba. Ő maga nem csupán magánszemélyeknek ad el perzsa, afgán és pakisztáni szőnyegeket importőrként, de kiskereskedőknek és olyan áruházláncoknak is szállít, mint amilyen a KIKA vagy a BÉTEX. Mindenhol ugyanazt tapasztalja az érdeklődőktől: a „csak legyen egy perzsám” mentalitást, egy nagyjából maximum három- négyszázezres ezres árplafonnal kalkulálva, így vannak olyan szőnyegtípusok, melyek eladása ellehetetlenül a magyar piacon, hiszen azoknak már a beszerzése is többszöröse a magyar vásárlók által maximált áraknak.
A minőség tehát nem perdöntő, a tudat, hogy egy luxuscikkbe süppedhet bele a lábunk a nappaliban járva, annál inkább. Így fordulhat az is elő, hogy az előző karácsonyi szezonban mindössze egy nagyobb értékű darabot sikerült értékesítenie a KIKA-nak Vahed Zaman szőnyegeiből, és az is, hogy ennek hatására az afgán üzletember ma már csak rendelésre szállít felső árkategóriás keleti szőnyeget a bútoráruháznak.
Az igazán drága szőnyegek iránt tehát még azok részéről is apad a kereslet, akik máig a szőnyegeknél klasszikusabbnak számító, alapvetően élénk, harsány színvilágot és a valódi kézzel készített szőnyegeket keresik. Ami van, az pedig rendkívül hullámzó, „megjósolhatatlan, hogy melyik hónapban mennyi eladással, bevétellel számolhatunk, milyen időközönként értékesítünk egy-egy méretéből, selyem-tartalmából kifolyólag a drága szőnyegek közt is drága darabot” - meséli Trubek Ferenc.
| A nemzetközi kilátások kilátások sem túl rózsásak |
Azt jól leszűrhetjük a kiszámíthatatlanná vált eladásokból, a töredékére visszaeső forgalomból, hogy a helyzet a magyar piacon korántsem rózsás, de hogy a mélyére lássunk a perzsaszőnyegfronton lejátszódó folyamatoknak, a Teheránban tartott XX. Nemzetközi Perzsaszőnyegvásáron beszélgettünk a piac meghatározó perzsa és főbb európai szereplőivel saját piacaik és a trendek megítéléséről. „Évről-évre folyamatosan esik vissza mind a kiállítók, mind a látogatók száma. Az európai piac fokozatos szűkülésével a kilátásaink sem javulnak” - mondja Amir Zabetian, aki hosszú évek óta vezeti üzletét Teheránban. Másokkal teljes egyetértésben véli úgy, hogy a tömeg csak a töredéke a régi vásárokén tolongóknak. Ebédünket szőnyegeken ülve fogyasztjuk, alkalmi asztalunknak is egy nomád darab szolgál. Talán a perzsa ételkülönlegességek hatására, de mindenkiből dől a panasz. „ A helyzet a német piacon katasztrofális, évekkel ezelőtt be kellett, hogy zárjam a raktáramat, mely Hamburg egyik legfrekventáltabb helyén azelőtt ezreket szolgált ki” - mondja Ali Hosseindjani, aki hozzáteszi, hogy családjának Teheránban még maradt egy üzlete, mely a hazai vásárlókat célozza. Szerb kollegája ma már pusztán csak szenvedélyből kereskedik keleti szőnyegekkel.” Szerencsére megtehetem, hogy hobbi célból még fenntartsak egy üzletet, ám ez mára már csakugyan passzió, a többi vállalkozásom sikere nélkül biztosan nem tudnám megengedni magamnak” - tudjuk meg tőle. |
Vahed Zaman szerint az itthoni helyzet is katasztrofális, ő ugyanakkor nem a meghátrálós fajta, Trubek Ferenccel együtt folytatja, amíg tudja. Bizakodásra adhat okot számára az afgán részről érkező felismerés, hogy az élénkebb színvilágot a most divatos naturálisra cseréljék, teából és növényekből kinyerve azokat a világos színeket, melyek felvehetik a versenyt a modern szőnyegek semlegességével is. Az eredmény pedig már látszik is: a legtöbb eladott szőnyeg messze a világos Chubi.
A perzsák eközben a színek apró változtatásával, új minták és formák beemelésével, illetve teljesen új szőnyegtípusok készítésével is próbálnak igazodni a kereslet igényeihez - mondja Trubek Ferenc. A Patchwork szőnyegek például épp a modernség jegyében születtek, s kisebb- nagyobb sikereik már az európai piacon is vannak.
Eközben pedig Czuczi Ernő arról számol be, hogy véleménye szerint a magyar szőnyegpiac két-három éves lemaradásban van a nyugatitól, ahol már érezhető a Shaggy szőnyegek iránti keresletdömping visszaszorulása és az ő becslései szerint a vásárlóközönség előbb-utóbb, a divat körforgásával visszatér majd a klasszikus luxusszőnyegekhez. Vahed Zaman szerint a holland és a svéd piac már pezsdülni látszik, azt pedig nem látja áthidalhatatlan problémának, hogy a fiatalok nem vevők a kézi perzsákra, „majd azok lesznek tíz-húsz év múlva”- mondja. Amennyiben pedig igaznak bizonyul Czuczi Ernő feltevése arról, hogy a magyar is követi néhány éves csúszással a nyugatit, akkor néhány év múlva kedvezőbb összképről számolhatunk be. Az Art-Kelim honlapján minden esetre már biztosra mennek: mielőtt még végleg kifutó modellek lennének a hosszúszálú, műszálas szőnyegek, már akciós áron juthatunk hozzájuk.
| Kétezerötszáz éves a világ legrégebbi perzsaszőnyege |
A perzsaszőnyeg fogalmat ma gyűjtőnévnek is használjuk, így nevezünk - sokak szerint tévesen - minden keleti szőnyeget, így például az afgán, a pakisztáni, a türkmén szőnyegeket is. Az elnevezés valószínűsíthetően a szőnyegek közös földrajzi elhelyezkedéséből eredeztethető, napjainkra pedig inkább branddé vált és a gyengébb minőségű szőnyegek készítői a márkaérték miatt nem is igyekeznek a köztudatot megszabadítani a téves képzetektől. A valódi perzsaszőnyegeket a XV-XVI. század óta gyártják Iránban nagyüzemben, ám a világ legrégebbi perzsaszőnyegének keletkezése mintegy 2500 évvel ezelőttre tehető, ekkor készítették ugyanis a ma „Pazyrik” néven elhíresült csodát. Irán nemzeti büszkesége az 1873-as bécsi világkiállításról indult világhódító útjára, s vált szépségével, kidolgozottságával, valamint finomságával világszerte a luxus egyik megjelenítőjévé. Nyugat-Európában a második világháborút követő időszakban, míg Közép- és Kelet-Európában a keleti blokk felbomlása után lett kedvezőbb a piaci környezet e luxusszőnyegek elterjedéséhez. A hónapokon, éveken keresztül kézzel készült szőnyegek magukon hordozták egyedi, készítésük helyére jellemző színvilágukat, mintabeli sajátosságaikat és a készítőmestereik kézjegyét. Legismertebb fajtáik a teljesség igénye nélkül a Tabriz, Iszfahan, Kashan, Nain, Mud városi műhelyszőnyegek, Turkeman, Yalameh, Gouchan falusi szőnyegek, valamint Balooch és Lori nomád kézi csomózású szőnyegek. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
