Gazdaság Szabó M. István 2014. április. 29. 18:30

"Nem kell többé hitegetni, mert már nem dőlök be"

A könyvfesztiválon ismét kibeszéletlenül a szőnyeg alá seperték a kereskedők olykor megkérdőjelezhető fizetési moráljának kérdését, de a piac egyik nagy szereplőjéből, az Alexandrából ettől még épp a napokban lett elege egy független filmforgalmazónak. Egy eset arról, hogyan fogyott el egy beszállítónál a rendszert egyensúlyban tartani hivatott bizalom.

„Az utolsó pillanat is elmúlt, hogy ebbe vissza lehessen táncolni. Nincs több türelem, nem kell többé hitegetni, mert már nem dőlök be”– mondta Kárpáti Gábor, a Fantasy Film ügyvezető tulajdonosa arra a kérdésre, miért kéri vissza az összes DVD-jét az Alexandra könyváruházakból. A döntést hónapok óta lebegteti, érleli magában, a végső lökést az adta meg, hogy április közepén – a sokadik megállapodást sem betartva – a cégbirodalom vezetője egy szimpla, magán e-mailben közölte: az új ajánlata a több mint 7 milliós tartozása kiegyenlítésére az, hogy újabb három hónapnyi haladékot biztosít magának a kifizetéshez.

Bizományba adják

A hazai DVD-piac ugyan számos sebből vérzik (okok és magyarázatok itt, itt, és itt is), és már rég nincs olyan formában, mint az előző évtized közepén, de a kiadók aranykorának végeztével a rendszer még mindig működőképes üzletnek számít. A jó filmeket ma is el lehet adni, ezt bizonyítják a megmaradt, sok kiadó kínálatát egyben hirdető nagy filmes webáruházak, mint a továbbra is nyereséget termelő Xpress.hu, és a Media Markthoz hasonló, nagy, országos áruházláncok is – utóbbiak abban látnak üzletet, hogy az egyre inkább a slágerfilmekre és a sorozatokra fókuszáló DVD-kínálatból náluk minden megtalálható.

Matyi Dezső
Túry Gergely

A hazai DVD-kiadók és -terjesztők évek óta úgy tudják nagyobb mennyiségben értékesíteni a termékeiket, hogy beszállítanak valamelyik webáruházba, vagy úgy, hogy bizományos értékesítésben, akárcsak a könyvkiadók, az áruházakba viszik a portékájukat. A kereskedelmi szempontból leginkább fontos láncokkal, mint a Tesco, az Alexandra vagy a Libri-Bookline kizárólag bizományosi szerződést kötnek.

(Korábban előfordult, hogy a kereskedőláncok megvették a teljes beszállított árukészletet. Ezzel azonban nem csak az volt a baj, hogy nagyon sokára fizettek, hanem az is, hogy a szerződést úgy kötötték, hogy az áru akár 100 százalékban visszárusítható volt. Ez utóbbi, ha a már egyszer eladott termék 40-50 százalékát vissza kellett vásárolni, be tudta dönteni a kisebb cégeket. Ezért lett a bizományos árusítás a felek számára megfelelő megoldás – a szerk.)

A DVD-kiadók és -forgalmazók úgy jutnak a pénzükhöz ebben a rendszerben, hogy a bizományba beszállított DVD-k adott havi eladásáról a kereskedő elszámolást küld nekik, amelyre hivatkozva kiállítják az aktuális (havi) számláját. E számlák alapján, de a számla kiegyenlítésétől függetlenül, befizetik az áfát. Kárpáti cége esetében a bizományosi modell több mint 100 ezer DVD-lemezt jelent, amit a saját, mintegy 600 filmcímén túl 12 másik kiadó további mintegy 600 címének „kihelyezésével” produkál. A Fantasy Film bevételének mintegy 40 százaléka származik a Média Marktból, mintegy ötöde Tescóból, és – legalábbis eddig – 5-6 százaléka az Alexandra hálózatából.

 Könyvek a háttérben

Április elején drámai hangú nyílt levelet írt Szabó Tibor Benjámin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője L. Simon Lászlóhoz, a Parlament kulturális bizottságának elnökéhez, hogy a magyar könyvkereskedelem beleáll a földbe, és ezt a kulturális kormányzat képviselői nagyjából érdektelenül, a könyvkiadók és/vagy -kereskedők pedig nagyjából tehetetlenül nézik végig. Szabó a bajok előidézőjének Matyi Dezsőt, az Alexandra vezetőjét tartja, aki szerinte „merészen (vö.: felelőtlenül) extenzív gazdálkodást folytat(ott). Eleve abból a logikából lett akkora, amekkora, hogy mindenkori bevételeinek aránytalanul nagy százalékát fordította különböző grandiózus fejlesztésekre, a saját pénzét is, a kiadók jutalékait is, sőt, rendszeresen nagy hiteleket szervezett mindig nagyobb tervei alá – miközben a bankokon kívül szinte mindenkinek folyamatosan késve fizetett”. A levél kapcsán a témáról szóló cikkünk nem az első e témában, ráadásul az is nagy visszhangot váltott ki, ahogyan Matyi Dezső a pécsi futballcsapatot elhagyta; előbb a Széchenyi Bankra, majd az OTP-re és Csányi Sándorra mutogatott.

A bizalom elveszett

A cégtulajdonos szerint a bizományi értékesítés leginkább a törékeny bizalomról szól. „Arról, hogy én nálad hagyom a termékemet, és te megpróbálod eladni azt. És ha sikerül, akkor arról a szerződés szerint elszámolunk” – magyarázta. Ha mindkét oldalon betartják a szabályokat, a rendszer működik. A Tesco és a Shopline esetében magából a rendszerből semmilyen hátránya nem származott. A multiknál az SAP rendszernek köszönhetően ugyanis gond nélkül megoldható, hogy az eladások és az igények is átláthatók legyenek. Akár áruházanként lebontva meg lehet mondani, hogy hol, miből mennyi DVD fogyott, és mennyi van még kint. A kasszán átmenő áru után pedig szinte automatikusan, pontosan fizetnek is.

A nagy könyvkereskedőláncok közül a Líra nagyon nehezen, a Libri pedig, bár napra pontosan fizet, egyikük sem ad el olyan jól, mint az Alexandra. Az utóbbinál azonban az vált a jellemzővé, hogy a filmek eladása után kiállított számlákat csak nagy késésekkel, részletekben fizetik ki. Aztán már úgy se, annak ellenére, hogy azokat a termékeket a boltokban már eladták. Így a filmforgalmazót, mivel az áfát is befizette a forgalom után, az előállítási költségek kényszerű „benyelése” után másodszor is veszteség éri.

Fazekas István

Kárpáti elismeri, eddig azért maradtak bent a mókuskerékben, és szerinte ezért van még, aki kitart, mert az Alexandra egyébként jó kereskedő. „Jól ad el, és a kiadók nem akarják veszni hagyni ezt a forgalmat” – magyarázza a filmkiadó vezetője. Szerinte azonban ez egy ponton túl már csak veszteséget termel. Ő azért döntött úgy, hogy inkább minden áruját kiveszi a kereskedő kirakatából, mert elveszett az a bizonyos bizalom.

A Fantasy Film nincs egyedül ezzel a döntésével, a bizalomvesztés egyik kézzelfogható bizonyítéka az Alexandra honlapján is feketén-fehéren látható. A webáruházban a filmek menüpontban kiemelt újdonságok közt egyetlen  friss kiadvány sincs. Nincs a kínálatukban például a Wall Street Farkasa, A hobbit, a Don Jon, és nincsenek ott – az egyébként már megjelent – friss Oscar-díjas filmek sem, amivel a hazai forgalmazók – egyébként – szívük szerint teleöntenék a piacot.

A „személyes felkereső” se segít

Lehet, hogy nem az SAP hiányzik az Alexandra működéséből, de „hiába van pénzügyi osztályuk, a tartozásuk rendezésével kapcsolatban nem tudok releváns infókhoz jutni, mert az erről érdemben nyilatkozatot tehető vezetővel kötött megállapodások sem jelentenek garanciát” – magyarázta Kárpáti Gábor.

A nemfizetés problémája nem egyik napról a másikra jelentkezett, sőt, olyan általánossá vált, hogy Kárpátiék néhány hónapja úgy döntöttek, egy követeléskezelő céggel próbálják rendeztetni a tartozásokat. A cégvezető hetekig kapta a behajtóktól az olyan passzív státusjelentéseket, minthogy a követeléskezelő nem érte el a döntéshozókat, mert a pénzügyi vezető üzente, hogy „nem ér rá”, „tárgyal”, vagy „csak a következő hétre van szabad időpontja”. Ezt megelégelve a behajtó keményebb hangnemre váltott, aminek eredményeként kaptak egy fizetési ütemezést. Fellélegezni nem maradt idő, mert a Pécsi Direkt Kft. már az első részletfizetési tételt sem teljesítette.

A követeléskezelő ezért „személyes felkeresőt” küldött a céghez, aki addig nem tágított, míg tárgyalni nem tudott Szabó Tündével, aki pénzügyi vezetőként jár el. Aki meg is ígérte, hogy a tartozás egyik felét április 18-án, a másikat egy héttel később átutalja. Ehelyett azonban – az első fizetési határidő leteltét követő napokban – Matyi Dezső küldött e-mailt a behajtócégnek azzal, hogy „Felülvizsgáltam [a] Tünde által kötött megállapodást…” és új fizetési ajánlatot tett, melynek a lényege, hogy a több mint 7 millió forintos tartozást 5 részletben, három hónapra elnyújtva egyenlítené ki. Kárpáti nem fogadta el az ajánlatot.

„Megírtam a beszerzőjüknek, hivatalosan, hogy az összes bizományosi terméket visszakérjük, és kérjük a teljes elszámolást, mert kiszállunk” – meséli a filmkiadó és forgalmazó. Elege van abból, hogy vele (is) finanszíroztatják a kereskedő problémáját.

Végrehajtások alatt a Pécsi Direkt

A 2013-ban húszéves fennállását ünneplő Alexandra könyves hálózat alapító-tulajdonosának vagyonát tavaly a 100 leggazdagabb című kiadvány mintegy 10,9 milliárd forintra becsülte, és az 55. helyre rangsorolta. Matyi Dezső cégei közül kiemelkedik a Pécsi Direkt Kft., mely évi 15 milliárd forint nettó bevételt produkál, és könyvek és hanghordozók kiadásával és kiskereskedelmével, könyvek nagykereskedelemével, csomagküldő kereskedelemmel, bor és fogyasztási cikkek kiskereskedelmével, internetkávézók és könyvkötészet üzemeltetésével foglalkozik. A társaság 19 cégben közvetlenül részesedett, de Matyi Dezsőnek további 31 vállalkozásban volt érdekeltsége. A pécsi cég tartozásai azonban 2012. december végén meghaladták a tízmilliárd forintot, amiből a legnagyobb tételt az OTP Bank 3 milliárd forintos kölcsöne jelenti. A friss cégadatbázis szerint idén februárban több végrehajtást is indítottak a cég ellen, az utolsó, április 15-i dátummal az OTP Bank Nyrt. volt a kezdeményező. (forrás: napi.hu)

Könyvbazár és dizájnszékek

Az, hogy az Alexandra egyszer csak nem tudja tovább fizetni a számláit, és esetleg kiadókat és kintlévőségeket temet maga alá, nem új félelem a piacon. Az sem hogy a céget egyszer csak felszámolják, és végül senkinek nem fog tudni fizetni. Ez utóbbi lehetőséget erősíti a Pécsi Direkt működésében bekövetkezett drasztikus változás, hogy az idei évtől a DVD-kiadók és -terjesztők – ahogyan egyébként a legtöbb könyvkiadó is – nem a Pécsi Direkt Kft.-vel állnak kapcsolatban.

Január derekán arról értesítették a Fantasy Film vezetőjét, hogy a Pécsi Direkt január 1-jével felbontotta vele a szerződését, és Matyi Dezső egy másik cégéhez, a Könyvbazár Kft.-hez szerződtette át őket. Az értesítéssel és annak tartalmával Kárpátinak több problémája is van. Az egyik, hogy a változásról szóló értesítőt a hónap második felében kapták meg – nem a felmondás előtt 30 nappal. A másik pedig az, hogy az átszerződtetésről (ahogy a felbontott szerződésről is) nem hivatalosan, „hanem csak úgy, e-mailben” értesítették őket. Ettől függetlenül a kereskedő januártól már az új cégén keresztül kötött szerződést a beszállítóhelyeivel is, hiába, hogy a készletekkel kapcsolatban semmiféle elszámolás nem történt.

DVD-k egy piacon - erre is, a legálisra is van igény (képünk illusztráció)
Fazekas István

Ha felbontanak egy ilyen szerződést, akkor a jog szerint, ahhoz nem csak a 30 napos felmondási idő tartozik hozzá, hanem az a kötelem is, hogy a feleknek rendezniük kell a megszűnő, felmondott szerződésből fennmaradó tartozásokat. „Ebből semmi nem történt meg, mi a mai napig nem írtunk alá a Könyvbazár Kft.-vel semmit. Így most az Alexandra rendszerében lévő filmmennyiségről nem tudom megmondani, hogy az eladó jogosulatlanul, a Könyvbazár nevében értékesít, avagy jogosulatlanul (mivel a szerződést felmondta) a Pécsi Direkt nevében” – magyarázza Kárpáti Gábor.

Amikor ezt szóvá tették, a kereskedőcég egy beszállítóval összehozott személyes találkozón próbálta meg jobb belátásra bírni a forgalmazót. A Párizsi Divatcsarnok egyik díszes termébe szóló meghívás azonban visszafelé sült el, mert az adós cég vezető munkatársa arról kezdett panaszkodni, hogy milyen nehéz volt a kávézóba, ahol ülnek, a 10 darab olasz dizájnszéket beszerezni, mert darabja több mint százezer forintba került.

A beszerzőnek írt hivatalos levél kézhezvétele után az Alexandrának (illetve a Pécsi Direktnek) 30 napja van így arra, hogy a Kárpáti cégétől bizományba kapott filmekkel elszámoljon. Így kiderül majd, hogy a korábban az Alexandra által lejelentett eladások mennyire valós eladási adatokat mutattak. De az elszámolás azért is fontos, mert a napokban érkezett új elszámolás alapján összesen több mint 9 millióval tartozik a kereskedő a forgalmazónak. A még a boltokban lévő árukészlet értéke jócskán meghaladja a 10 millió forintot. Ezek Kárpáti cégének akkora tételek, ami „nem áthidalható problémát” generál. A forgalmazó szerint vesztenivalójuk már nincs. „Mit mondanak majd, ha nem szállítunk be többet? Hogy nem fizetnek? De hát most se teszik” – tette hozzá Kárpáti Gábor.

A Borders-párhuzam

A könyvpiacon nem ismeretlen az a döntés, amire a Fantasy Film elszánta magát. Több kiadóval is beszéltünk. Gyakori, hogy kiadók visszakérik egy-egy címüket (az ahhoz tartozó köteteket), vagy akár az egész kiadói címlistát. Az sem egyedi, hogy a kiadók a tartozás rendezéséig nem szolgálják ki az új címekkel, kötetekkel az Alexandrát. Többen azt gondolják, hogy ez utóbbival valamennyire kontroll alatt lehet tartani Matyi Dezső cégét, mivel a jó címek, pláne, ha az a többi terjesztőnél jól fogynak, a legjobban az Alexandrának fájnak, mert az óriási hiteltartozást maga előtt görgető cégnek, ha ő is árusítaná a sikeres köteteket, több bevételt jelentenének, és ez több rendezetlen tartozás kiegyenlítését is jelentené.

„Eddig az volt a jellemző, hogy mindig fizetett, csak nem azonnal, nem határidőre” – mondta az egyik kiadó munkatársa. A kialakult helyzetet ma már az Alexandrán kívülről néző egyik kiadóvezető szerint a bent maradók még mindig az után a mézesmadzag után mennek, hogy míg a Libri 53 százalékos marzzsal dolgozik, az Alexandra a 47 százalékos haszonkulccsal is megelégszik. (Az megint egy másik történet, hogy a Libri–Bookline-összeolvadás után hogy lett egyik napról a másikra a Libri korábbi, 50 százalék alatti marzsából „automatikusan” a Bookline-nál alkalmazott 53 százalék.) Az Alexandrába beszállító egyik könyvkiadónál azzal magyarázták a maradást, hogy a 6 százalékos különbséggel járó néhány millió forint plusz, míg az Alexandra fizet, több cégnek a fennmaradását jelenti.

A hazai könyvpiaci nehézségei azonban az Alexandra kivonásával se oldódnának meg, mert az így még nagyobb kiadói kitettséget eredményezne; nem volna erő, ami ellentartson a Bookline-Libri cégnek. Arra pedig, hogy az Alexandra bedöntését követően, a cég hamvaiból más szereplő(k)nek talán sikerülhet ilyen erővé válni, az amerikai Borders Group esete teszi kétségessé. Az Alexandra hálózati modelljéhez nagyon hasonló (vagyis: jellemzően plázákban, könyváruházakban működött) kereskedőcég 2011-ben dőlt be – a helyére lépő könyvkereskedő cégek máig nem tudták a Borders bedőléskor mért eladási szintjét produkálni.

zöldhasú
Hirdetés