Meglepő húzással szerezné meg a Takarékbankot az FHB-val közös cégben érdekelt üzleti kör, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a bank államosítását megalapozó törvényt, és lehetetlenné tenné a Magyar Posta részvényeinek megszerzését.
Cseles húzással szerezné meg a Takarékbankot az FHB-hoz és Spéder Zoltánhoz köthető üzleti kör, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a Takarékbank államosítását és gyors eladását megalapozó tavalyi integrációs törvényt – jelezte a hvg.hu-nak a takarékszöveti szektor több vezetője is.
Szerdán a Takarékbank részvényeseként minden takarékszövetkezet kapott egy dokumentumot, amely szerint a bank péntekre összehívott közgyűlésének napirendjére egy újabb napirendi pontot vennének fel. A javaslat lényegében biztosítaná, hogy az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt. akkor is többségi tulajdonossá váljon a Takarékbankban, ha a Magyar Posta takarékbanki részvényeit nem tudja megszerezni az Alkotmánybíróság döntése miatt.
Keresztbe tett a törvényszék
A kezdeményezéssel az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt. tulajdonosi köre arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék egy múlt pénteki döntésével megakasztotta, és komoly veszélybe sodorta a Takarékbank eladását. A törvényszék felfüggesztette az eljárást abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) indított a magyar állam ellen az integrációs törvénnyel okozott kár megtérítésére. A bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, és a törvény alaptörvény-ellenessége miatt a megsemmisítését kérte. Ezzel együtt a törvényszék fenntartotta azt a korábbi döntését, mellyel megtiltotta a Magyar Postánál levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-re.
A Magyar Postának jelenleg 19,31 százalékos részesedése van a Takarékbankban. A 654 millió forintos részvénycsomagra tavaly nyáron tett szert, miután az integrációs törvény előírta, hogy emeljen tőkét a bankban az erre az alkalomra kibocsátott új részvények lejegyzésével. A takarékszövetkezetek a Takarékbank régi részvényeseiként nem élhettek elsőbbségi jegyzési jogukkal, és a csavarral az állam 54,85 százalékos többségi tulajdonos lett a pénzintézetben (a Magyar Fejlesztési Banknak ugyanis akkor már volt egy 35,54 százalékos részvénycsomagja, amit 2012 végén vett meg a korábbi német tulajdonostól, a DZ Banktól).
A kormány fél év elteltével tavaly decemberben meghirdette az MFB és a Magyar Posta pakettjét, és idén március 10-én az értékesítő bizottság már alá is írta az adásvételi szerződést a Magyar Takarék Zrt.-vel, amely az ajánlattétel előtt pár nappal került az FHB érdekeltségébe. A cég egyetlen versenyzőként indulhatott a Takarékbank részvényeiért, miután a kormányzat és a neki segédkező volt FHB-s szakemberek úgy alakították a pályázat szabályait, hogy más versenyző ésszerűen nem is pályázhatott volna. A részvények átadása előtt, március 26-án a Fővárosi Törvényszék azonban megakasztotta a folyamatot azzal, hogy megtiltotta a Magyar Posta részvényeinek átadását.
Az elnök emberei
Ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a Magyar Posta takarékbanki részvényvásárlását lehetővé tevő integrációs törvényt, és helyreállítaná a jogszabályt megelőző eredeti állapotot, akkor végül a Magyar Takarék Zrt. csak az MFB pakettjét vehetné meg, így a Takarékbankban kisebbségbe kerülne a takarékszövetkezetekkel szemben.
A cég tulajdonosi köre erre találhatta ki azt a megoldást, amit szerdán juttattak el a takarékszövetkezetekhez. A javaslatot hét takarékszövetkezet (Fókusz, Hajdú, Szigetvári, Zalavölgye, Kápolnásnyék és Vidéke, Érd és Vidéke, Szentgál és Vidéke) és a Pannon Takarék Bank Zrt. jegyzi (utóbbi szintén a Takarékbank részvényese). A javaslattevőkben az az érdekes, hogy az FHB mellett mindegyik tulajdonos a Magyar Takarék Zrt.-ben. Három kivételével a javaslattevő hitelintézetek elnökei tagjai a szektor központosítását végrehajtó integrációs szervezet elnöki tanácsadó testületének is. A tanácsadó testület az elmúlt hónapokban több alkalommal is lelkesen támogatta a takarékszövetkezetek önállóságát felszámoló integrációt, keményen támadva azokat, akik bírálták (a hvg.hu-t azzal vádolták, hogy bankpánikot kelt, Dávid Ferencnek, a VOSZ főtitkárának pedig kritikus megszólalásai miatt megtiltották, hogy külön engedély nélkül nyilatkozzon a takarékszövetkezetekről).
A testületet Lontai Dániel, az integrációs szervezet elnöke alapította tavaly, munkájában részt vesz Vojnits Tamás, a szektor átalakításáért felelős kormánybiztos, a Takarékbank igazgatóságának elnöke is. Mint arról már több sajtóorgánum, köztük a hvg.hu is beszámolt, Lontai és Vojnits, a takarékszövetkezeti átalakítás irányítói, Spéder Zoltánhoz, az FHB Bank elnökéhez köthetők. Vojnits Tamás egyébként a vezetője annak az állami cégnek, az EHPSZ Kft.-nek is, amely az FHB-val egy napon lett a Magyar Takarék Zrt. társtulajdonosa január végén.
A megoldás
A Takarékbank pénteki közgyűlésére javasolt új napirendi pont arról szól, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben 300 ezer úgynevezett „A” sorozatú átváltozó kötvény kibocsátásáról határoz zártkörűen, és megvételére egyedül a Magyar Takarék Zrt.-t jogosítja fel. A javaslat szerint a kötvények a bank törzsrészvényévé változnak, ha a Magyar Takarék Zrt. végül nem kapja meg a Magyar Postánál levő takarékbanki részvénycsomagot. Ezzel lényegében automatikusan kompenzálnák, ha az Alkotmánybíróság esetleg elmeszelné a posta pakettjének megszerzését.
A szövetség erősen tiltakozik |
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség csütörtökön tartott tavaszi rendes közgyűlését követően közleményt adott ki, mely szerint az OTSZ tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy néhány részvényes a törvényszék végzésének megkerülésére irányuló szándékkal új napirend felvételét kéri a Takarékbank közgyűlésére. |
A hvg.hu birtokában lévő javaslat mindemellett nagyon kedvező kondíciókkal adja a kötvényt az FHB-érdekeltségnek. A cégnek egy évig lesz lehetősége a kötvények lejegyzésére, és amikor jelzi a hajlandóságát, a Takarékbank igazgatósága haladéktalanul elrendeli a kötvények kibocsátását. A kötvényekre a Takarékbank 3 havi budapesti bankközi kamat + 2 százalék éves kamatot fizet a Magyar Takarék Zrt.-nek. Az előterjesztők indoklást nem fűznek a javaslathoz. Nehéz is lenne, a javaslat ugyanis gyakorlatilag arról szól, hogy a Takarékbank felvesz egy 600 millió forintos kölcsönt, miközben azt aligha tudnák alátámasztani a javaslat előterjesztői, hogy a banknak sürgősen szüksége lenne erre a pénzre. Ugyanakkor egyáltalán nem is rejtegetik, hogy az ügy nem erről szól, hanem a posta megakasztott részvénypakettjéről.
Amennyiben a napirendi pontot sikerül a közgyűlés elé vinni, a közgyűlés várhatóan meg is szavazza azt. Ugyanis egyelőre még az MFB és a Magyar Posta a többségi tulajdonos, és a két állami részvénytulajdonos mindeddig az FHB érdekeit segítette érvényesülni. Ebben nincs is semmi meglepő, hiszen a takarékok integrációját tavaly nyár óta az FHB-hoz köthető szakemberek koordinálták. A Magyar Postát többségében olyan igazgatók irányítják, akik többek között 2012 végéig az FHB igazgatói voltak. Többek mellett ilyen Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója, vagy például Lontai Dániel, aki a takarékokat kontrolláló integrációs szervezet vezetése mellett megkapta a posta egyik igazgatói posztját is. Lontai, aki Németh Lászlóné politikai tanácsadója egyúttal az MFB igazgatóságának elnöke, és a takarékbanki részvényeket értékesítő bizottság vezetője is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.