Agysebész magyar törzsek, kis piros pöttyök a magyar és japán gyerekek fenekén, szivárogtatási botrány és számos vitatott lépés – A The New York Times elővette Matolcsy Györgyöt, és Magyarország ismét a CNBC címlapjára került.
Kevés olyan jól idézhető jegybankár van, mint Matolcsy György – írja a The New York Times, amely Merész stratégiákat alkalmaz a magyar jegybank című cikkében terjedelmes összefoglalóban számol be a jegybankelnök, korábbi nemzetgazdasági miniszter eddigi intézkedéseiről és emlékezetes megszólalásairól. Az írással Magyarország ismét kikerült a CNBC címlapjára. Emlékezetes, a CNBC címlapján lenni nem éppen jó jel, 2008 óta Magyarország a legmélyebb krízisek idején került az üzleti sajtóorgánum figyelmének fókuszába.
A cikk felidézi Matolcsy egyik előadását, amelyben azt mondta, hogy a magyar törzsek 1500 éve az agysebészetükről, a vendégszeretetükről és a gasztronómiájukról voltak híresek. Vagy azt az írását, amelyben azt állította, hogy a távíró és a mosógép valódi forradalmat eredményezett a társadalomban, viszont az internet nem. Megemlékeznek arról is, hogy Matolcsy szerint a magyar és a japán gyerekek hátsóján kis piros pötty van.
Matolcsy intézkedései a megszólalásaihoz hasonlóan unortodoxak, és a cikk szerint kritikusai támadták Matolcsyt – a populista és tekintélyevű Fidesz pénzügyi alkotóját – jegybankelnökként és gazdasági miniszterként végrehajtott intézkedéseiért.
A cikk emlékeztet a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására, a forint leértékelésére, a hatósági árszabályozásra a bank- és az energiaszektorban, az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésére, a kormányhoz közel álló cégek előnyben részesítésére és arra, hogy a kormány szembehelyezkedett a külföldi vállalatok érdekeivel.
A The New York Times szerzője szerint Matolcsy jegybankelnöki kinevezése is vitatott döntés volt, és felerősítette az aggályokat, hogy a jegybank politikai befolyás alá kerül. A cikk utal Király Júliára, az MNB egyik korábbi alelnökére, aki nem sokkal Matolcsy kinevezése után lemondott, bírálva a jegybank gyengülő függetlenségét.
A cikk felemlegeti azt az újabb botrányt is, amelyben felmerült, hogy Matolcsy gazdasági miniszterként kiszivárogtatta a készülő IMF-tárgyalások tervét a Goldman Sachsnak.
Jegybankárként Matolcsy leginkább az agresszív kamatcsökkentésről ismert az írás szerint. A kamatcsökkentések miatt a forint kétéves mélypontjára esett februárra, ami segíti az exportot, és még nehezebb helyzetbe hozza az ország devizaadósait.
A The New York Times szerzője arra is kitér, hogy Matolcsy nem nagyon magyarázza a lépéseit, és megkurtított minden kommunikációt a médiával, sőt a turisták előtt is bezárta a jegybankot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.