Matolcsyék titkos megállapodást kötöttek a bankokkal?
A Magyar Nemzeti Bank titkos megállapodást kötött a bankokkal arról, hogy a pénzintézetek nem támadják a bírságokat, de az ellenük hozott döntések nem kerülhetnek nyilvánosságra – írja az Az én pénzem.
Titkos megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank a bankokkal – értesült az Az én pénzem. A pénzügyi összehasonlító portál több forrásra hivatkozva azt írja, a megállapodás arról szól, hogy a pénzügyi intézmények nem ágálnak a jegybanki bírságok ellen, ha az ellenük született döntések nem kerülnek nyilvánosságra.
A különböző határozatokat már korábban teljesen „kilúgozták”, mostanra pedig azt is sikerült elérni, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) se ismertesse döntéseit. A békéltetők utoljára március 7-én tettek közzé tájékoztatást náluk lezajlott ügyekről. A portál információi szerint ezt követően csak a nevesített ajánlások nyilvánosságra hozatala várható. Az Az én pénzem érdeklődésére az MNB hivatalosan ezt válaszolta: „a Pénzügyi Békéltető Testület fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását, ezért – bár erre vonatkozó jogszabályon alapuló kötelezettsége nincs – a jövőben is publikálni fogja határozatait. Tájékoztatjuk ugyanakkor, hogy az MNB mellett újjászervezett PBT új publikálási gyakorlatot fog bevezetni, ezért az átállás miatt 3 hónapig a testület nem teszi közzé az újabb anonimizált határozatait.”
A portál egy nappal a hír megjelenése után helyreigazítást tett közzé a Magyar Nemzeti Bank kérésére. A helyreigazítás szerint valótlanul híresztelték, hogy az MNB megállapodást kötött volna a pénzügyi piacok szereplőivel arról, hogy a jegybank nem hozná nyilvánosságra az azokkal szembeni határozatokat, s cserébe a hitelintézetek nem lépnének fel erőteljesen az MNB által kiszabott bírságok miatt. A valóságban semmilyen ilyen egyezség nem született.
Tagad az MNB és a bankszövetség
A Magyar Nemzeti Bank a hír megjelenése után közölte, hogy a cikk miatt helyreigazítást kezdeményezett a portálnál. A jegybank azt írta, az írás – zavaros, helyenként önmagát is cáfoló – állításaival szemben a jegybank semmiféle „megállapodást” nem kötött a pénzügyi piacok szereplőivel arra vonatkozóan, hogy ne hozná nyilvánosságra az azokkal szembeni határozatokat, s cserébe a hitelintézetek nem lépnének fel erőteljesen az MNB által kiszabott bírságok miatt. Helyreigazítási kérelmének elutasítása esetén a jegybank jogi eljárást kezdeményez a valótlan híresztelés korrigálására – írta az MNB.
A Magyar Bankszövetség szintén közölte, hogy a portálon megjelent állítások minden valóságalapot nélkülöznek. A szövetség szerint a portál által hivatkozott konkrét ügyekben kiadott jegybanki határozatokkal kapcsolatosan jogorvoslati eljárást az egyes bankok egyéni döntésük alapján kezdeményezhetnek, erre a Magyar Bankszövetségnek nincs befolyása. A jegybank és a Magyar Bankszövetség között olyan, kizárólag szakmai jellegű konzultációk folytak, illetve folynak, amelyek nem lépnek túl a felügyeleti hatósággal szokásos együttműködés bejáratott keretein - hangsúlyozta a közlemény.
Kizárják a nyilvánosságot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felügyelet beolvasztását követően jelentősen módosított a korábbi szokásokon. A jegybank új fogyasztóvédelmi vezetője bejelentette, hogy a bírságok szintjét jelentősen emelik, de azt is elárulta, hogy – a felügyelt intézmények kérésének eleget téve – nem közlik részletesen az elmarasztás indokait. Az MNB határozatai már mutatják is az új gyakorlatot – írja a portál.
Pedig a fogyasztóvédelmet az szolgálná, ha az ügyfelek megfelelő eligazítást kaphatnának arról, miért vagy egyáltalán mennyire érdemes panasszal fordulni az új felügyeléshez. A nyilvánosság kizárása ráadásul tág teret adhat annak, hogy az MNB eltérő mércével mérje a különböző piaci szereplőket.
Kérdés, hogy a bankok tartják-e magukat a megállapodáshoz. Néhány nap múlva jár le az a 30 napos határidő, ameddig megtámadhatják a bíróság előtt az MNB március 13-i bírságát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.