Gazdaság hvg.hu 2014. március. 13. 12:13

Fuldoklunk a készpénzben

Februárban ismét jelentőset ugrott a magyar gazdaságban keringő készpénz mennyisége. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulhatott az épp ebben a hónapban életbe lépett pénzügyi rezsicsökkentés. Van olyan bank, ahol a pénzfelvétel nagyságának 20-30 százalékos növekedését érzékelték.

Az eddigi adatok alapján, a rövidebb februári hónap ellenére, az UniCredit ügyfelei (a nyilatkozók és a nem nyilatkozók együtt) láthatóan több alkalommal több készpénzt vettek magukhoz, mint egy hónappal korábban – írja Az én pénzem pénzügyi portál a bank közlésére hivatkozva. Az MKB arról számolt be a portálnak, hogy az átlagos felvétel összege jelentősen, 20-30 százalékkal nőtt. Az Erste is azt tapasztalta, hogy esetenként a korábbinál nagyobb summát vesznek fel ügyfeleik. Az OTP-nél az ezzel kapcsolatos kérdésre csak annyit mondtak a lapnak: "az ügyfelek a két díjmentes tranzakcióhoz igazították a készpénzigényüket".

Nő a készpénzkivét
Fazekas István

Nem mindenütt látják azonban úgy, hogy a legfeljebb havi két alkalommal összesen 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi lehetőség (a pénzügyi rezsicsökkentés) átalakította a szokásokat. A Budapest Banknál arról beszéltek a lapnak, hogy egyelőre nem érzékelnek nagyobb készpénzfelvételi igényt. A K&H is csak minimális változást lát. Mint mondták: a bankjegykiadók (ATM) használatában sem igazán látnak változást, és az átlagos készpénzfelvétel sem nőtt meg.

Ez azonban, nem feltétlenül marad így. A részletekről bővebben itt lehet olvasni.

Rekordmagas készpénzállomány
Február végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adatai szerint a magyar gazdaságban, minden korábbi rekordot megdöntve, összesen majdnem 3320 milliárd forint készpénz volt. A havi átlagállomány is – egyetlen hónap alatt több mint 102 milliárd forinttal gyarapodva – hihetetlenül magas értékre rúgott.
zöldhasú
Hirdetés
Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.