Az Oroszország elleni gazdasági szankciókkal az Európai Unió komoly károkat okozna magának, ugyanis az oroszok a nyugati cégek ottani érdekeltségeinek elkobzásával ijesztgetnek. A két blokk közötti kereskedelem komoly méreteket ölt, az Egyesült Államok ugyanakkor könnyebben szavazhat meg szankciókat az oroszok ellen, mivel nekik kisebb a kitettségük. Kinek ártana igazán egy eldurvuló EU-Oroszország viszony? Lehet, hogy nem tudnak majd Bécsbe kell az oroszoknak menni luxustáskáért?
Bár egyelőre még nem világos, hogy pontosan milyen szankciókat is igyekezne az Európai Unió (EU) Oroszországgal szemben meghozni az ukrán válság és a krími helyzet következtében, az már látszik, hogy az oroszok nem állnának üres kézzel a viszontválasszal. Szemet szemért alapon az orosz felsőház egyik képviselője ugyanis olyan törvénytervezet kidolgozásán fáradozik, ami befagyasztaná az európai és amerikai tulajdonokat és egyéb eszközöket Oroszországban. A törvénytervezet értelmében az orosz elnök utasítására elvehetnék nyugati cégek oroszországi tulajdonát. Andrej Klishas szerint a szankcióknak kölcsönösnek kell lenniük, a szenátor meglátása a lépés ráadásul szinkronban lenne az európai sztenderdekkel. Elég csak felidézni Ciprus esetét, ott a vagyon egy részének elkobzása volt az uniós pénzügyi segítség egyik feltétele – idézte fel a tavalyi ciprusi mentőcsomag körülményeit a szenátor, aki párhuzamot von a tervezett orosz intézkedés és a 2013-as ciprusi helyzet között.
Az orosz képviselő elgondolása rendkívül merész, ám elevenébe tapos az európai uniós tagállamoknak. Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok és Kína után, az egykori kommunista államban a külföldi működőtőke befektetések (FDI) 75 százaléka európai országokból érkezett eddig. A kétoldalú kereskedelemben ugyanakkor jelentős orosz aktívum mutatkozik, ezt az energiahordozók adják. Európa döntően gépeket, gyógyszereket, agráripari eszközöket és különböző vegyszereket exportál a hatalmas, két kontinensen elterülő államba.
Akiket komolyan érintene egy orosz elkobzás
Oroszországban komoly részesedéssel, érdekeltséggel rendelkeznek különböző európai energiacégek, sokan a Gazprommal, illetve a Rosznyefttel közösen visznek üzletet, de a sör- és autógyártás, illetve a kiskereskedelem területén is komoly érdekeltségei vannak európai cégeknek. A dán Carlsbergnek 10 sörgyára van Oroszországban, a cég a helyi piac 39 százalékát uralja. A Renault-Nissan az orosz AvtoVAZ-zal van közös üzletben, a német Metro cég pedig áruházláncot működtet az országban. Ezen cégeken kívül ugyanakkor a Volkswagen, a Liebherr, Univlever is komolyan érintett Oroszországban. Az európai mellett egyes amerikai nagyvállalatok, mint például az Exxon Mobil, a Pepsi, Ford, Procter & Gamble, Boeing és a McDonald’s is jelen van az oroszoknál.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdag oroszok jelentős pénzt mozgattak az EU-ba, több országban pedig az ingatlanpiacon is rendkívül aktívak. Londonban például az egymillió fontnál drágábban eladott ingatlanok 9 százalékát oroszok vitték el tavaly. A brit privát iskolák is profitálnak az orosz gazdagok gyerekeiből: tavaly januárig 27 százalékkal ugrott meg az ide járó gyerekek aránya az egy évvel korábbi számokhoz képest, a külföldiek közül pedig az ilyen iskolákban már a harmadik csoportot alkotják az oroszok – a kínaiak és a németek után.
Óvatosak az európai vezetők
A tét tehát különösen nagy egyes nyugat-európai tagállamok számára a szankciókról való döntés során. Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök például csak politikai szankciókat alkalmazna, Mark Rutte holland kormányfő is adna még időt a helyzet békésebb rendezésére. Angela Merkel német kancellár pedig felettébb óvatosan nyilatkozott eddig a témában: a kancellár kétszer is beszélt eddig Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és folyamatosan a párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta.
A németek szava, mint az EU legnagyobb gazdaságáé, döntő lehet: Németország veszi fel az orosz földgázexport negyedét, a német-orosz kereskedelemben pedig 2,1 milliárd eurós német aktívum van. Az exportvezérelt német gazdaság erről a jókora pluszról minden bizonnyal nem mondana le.
Az oroszok államadóssága mindeközben a GDP 11 százalékára tehető, és mintegy 450 milliárdos dollárhalmon is ülnek, ami a világ negyedik legnagyobb ilyen tartaléka. Az európai államok jelentős része ugyanakkor el van adósodva, GDP-jük 80 százaléka felett, ráadásul a pluszpénznek is híján vannak.
Mindenki rosszul járna, de hosszabb távon az oroszok többet veszítenének
Úgy fest, a gazdasági szankciókkal az EU lábon lőné magát, ezért is adnak erre kevés esélyt az elemzők, ám azt is látni kell, hogy az ukrán krízis komoly nyomás alá helyezi az orosz rubel árfolyamát – az ország jegybankjának többször is be kellett avatkoznia a fizetőeszköz védelmében –, és a tőzsde sem örül a helyzet eszkalációjának. Az orosz parlament azon felvetése, mely szerint elvehetnek bizonyos vagyonelemeket, pedig egyáltalán nem erősíteni az ország jogrendszerébe vetett hitet, ez pedig nem csak a külföldi, hanem az orosz befektetők számára is intő jel lehet.
Ha esetleg mégis kereskedelmi háborúra kerülne sor az EU és Oroszország között, akkor azonban mégis a világ legnagyobb állam járna rosszabbul: közgazdászok szerint hosszabb távon nem bírnák elviselni azokat a károkat, amiket a külföldi cégek érdekeltségeinek elkobzása okozna.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.