Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány jobbról előzi a Jobbikot. Leginkább így értelmezhető a májusban életbe lépő földforgalmi törvény, valamint a köznapi beszédben zsebszerződésként emlegetett megállapodások semmisségét kimondó jogszabály.
A retorika a nemzeti érzelmekre akar hatni, „a magyar föld továbbra is hosszú távon a magyar emberek kezében maradhasson” – érvelt Nagy István fideszes képviselő, Mosonmagyaróvár polgármestere az utóbbi törvényjavaslat mellett. A javaslat indoklásában a termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogügyletek kijátszására született megállapodásokat Nagy csakis külföldi vevővel, külföldi haszonbérlővel illusztrálta, a törvényt pedig a külföldi spekulánsok elleni eszközként állította be. Pedig az agrártámogatásokra ráhajtó befektetők, a földszerzési akadályokat kijátszók köre nem korlátozódik rájuk.
A helyzetet drámaian illusztrálta Nagy István 2012. júliusi interpellációjában, mondván: „egyes vélemények szerint” a Dunántúlon 1 millió hektár termőföld lehet zsebszerződések révén külföldi, főleg osztrák gazdák birtokában. Ezt még Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár is túlzónak tartotta, ő 500 ezer és 1 millió hektár közé tette az érintett területet.
Bár az ötmillió hektár megművelt földhöz képest nem nagy területről van szó, az ügy komoly vihart kavart. Miután az osztrák agrárminiszter hiába ajánlott találkozót magyar kollégájának, Brüsszeltől kérte a földtörvény, illetve az osztrákokat érintő haszonbérleti konstrukciók megszüntetését célzó jogszabály vizsgálatát (lásd Kurucos könyörtelenség című írásunkat). A felindulást a vérfagyasztó tartalom indokolja. A törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések semmissé válnak, ha felfigyel rájuk az ügyészség, bírósághoz fordul, és az jogszerűtlennek ítéli a kontraktust.
„Nem tartok tőle, hogy tömegesen előfordulnak önbevallások, perek” – véli a vitás földügyekkel foglalkozó egyik ügyvéd. Azok nem fogják leleplezni a zsebszerződéseket, akik a megállapodást kötötték, legfeljebb ott lehet bukás, ahol valaki feljelentést tesz.
Ha sikerül az így szerzett termőföldet eladni, akkor pedig biztos a haszon. A föld ára a Tiszacash Zrt. statisztikája szerint három–négy évente megduplázódott, s most a hektáronkénti átlag 550 ezer–1,1 millió forint között mozog. Látványos forgalomnövekedésről számolt be Nagy Ferenc vezérigazgató az ország teljes területén, nem csak a zsebszerződésekkel leginkább érintett Nyugat-Magyarországon.
Az osztrák-magyar földháború további részleteiről a HVG e heti számában olvashatnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
