Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nekiment Demján Sándor takarékszövetkezeti szövetségének a szervezet néhány kilépett vezetője, akik tevékeny szerepet vállaltak a Takarékbankra állítólag ajánlatot tevő FHB bankhoz kötődő érdekeltségben.
Elmérgesedett a viszony a takarékszövetkezeti szektor átalakításával megbízott érdekkör és a Demján Sándor vezetése alatt álló Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) között. A Magyar Takarék blog hétfőn arról számolt be, hogy szakad az OTSZ, egymás után mondanak le vezető tisztségviselői, mert a takarékszövetkezeti szektor és a tagság érdekeivel ellentétesnek tartják a szervezet elmúlt hónapokban folytatott negatív sajtókommunikációját, amellyel nem tudnak azonosulni.
A blogot a takarékokat tavaly nyár óta felügyelő, az állam többségi befolyása alatt álló Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerkeszti. A szervezet vezetője Lontai Dániel, az FHB-csoport tavaly látványos állami karriert befutott volt igazgatója. Lontai a vezetője a Takarékbank állami részesedését eladó értékesítési bizottságnak is. Az ellenkező sarokban az OTSZ, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség (OTSZ) és vezetőjük Demján Sándor áll, aki tavaly nyár óta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény miatt többször keményen bírálta a kormányt. Az utóbbi hetekben azért éleződött ki a konfliktus, mert a Takarékbank állami részének megvásárlására úgy írták ki a pályázatot, hogy ellehetetlenítették az OTSZ pályázását, és végül csak egy, feltehetően az FHB érdekeltségébe került cég adott be ajánlatot.
Lontai tanácsadója két kilépett vezető
Az OTSZ-ben viselt tisztségéről három takarékszövetkezeti vezető mondott le: Sebestyén István a felügyelőbizottság elnöke, Pénzes Lászlóné felügyelőbizottsági tag és Vida József elnökségi tag. Az érintettek a blognak megerősítették a hírt, ketten az OTSZ-nek küldött lemondólevelüket is elküldték. A bejegyzésben takarékszövetkezeti vezetőktől származó értesülésekre hivatkozva azt is írják, a múlt héten Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója is felmentését kérte. Varga Antal azonban a hvg.hu kérdésére azt mondta, szó sincs ilyesmiről.
Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető-elnöke, Sebestyén István pedig a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, és mindketten tagjai az SZHISZ elnökének támogatására tavaly létrehozott elnöki tanácsadó testületnek. Ők ketten január vége óta fontos pozíciót töltenek be a Magyar Takarék Zrt.-ben is, amely az egyetlen ajánlatot adta a Takarékbank állami részesedésére.
Mint a hvg.hu beszámolt, a cégben közvetlenül az ajánlattétel előtt 25 százalékos tulajdonrészt szerzett az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az állami tulajdonban álló EHPSZ Kft., melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetekezetek átalakításával megbízott kormánybiztos, Takarékbank-elnök (2012 végéig Lontai Dánielhez hasonlóan FHB-igazgató). A Magyar Takarék Zrt. egyik január végén megválasztott vezérigazgatója Vida József, Sebestyén István pedig a cég felügyelőbizottságának tagja. A Magyar Takarék Zrt. többségi tulajdonosai takarékszövetkezetek, tulajdonrészt szerzett a cégben Vida és Sebestyén takarékja, valamint a Hajdú Takarékszövetkezet is, amelynek az OTSZ tisztségéről szintén lemondott Pénzes Lászlóné az egyik ügyvezető igazgatója.
A takarékszövetkezeti szektorban elterjedt várakozás, hogy a Takarékbank többségi tulajdona a Magyar Takarék Zrt.-n kerül az FHB csoport érdekeltségébe. Mint ahogyan az a vélekedés is, hogy a cégbe társult takarékszövetkezetek csak arra kellenek a Takarékbankot megszerző, Spéder Zoltán, FHB-elnök nevével fémjelzett üzleti körnek, hogy el lehessen mondani, a takarékok többségi tulajdonába kerül a Takarékbank.
Pénzszórással vádolják az OTSZ-t
A két lemondott vezető levelében kiáll a takarékszövetkezetek önállóságát felszámoló tavaly nyáron megkezdett átalakítás mellett, ami lényegében arról szólt, hogy központi állami kontroll alá vonták a széttagolt szektort. „A VOSZ-hoz kiszervezett, de az OTSZ-nek tulajdonítható negatív kampány jelentősen csorbítja a hazai takarékszövetkezeti rendszerbe vetett betétesi, részjegyesi bizalom fenntartását, a szövetség a megfogalmazott véleményével a másképp gondolkodókat szektoron belüli ellenségnek kiálltja ki” – írja alább is olvasható levelében Vida József. Így a megkezdett folyamat lejáratása a szektor ellehetetlenülését eredményezi – fogalmaz.
Vida szerint a takaérkok integrációjának „80 százalékát” a tavalyi törvény előtt az OTSZ is támogatta, és számon kéri a szervezeten, hogy az elmúlt időszakban az OTSZ által ellátott érdekképviseleti feladatok nincsenek arányban a takarékszövetkezetek összesen több százmillió forintos éves befizetéseivel. Azt is kifogásolja, hogy míg a takarékokat körültekintő gazdálkodás és visszafogott költés jellemzi, addig az OTSZ szórja a pénzt, a tagság céljait nem szolgáló negatív sajtókampányon kívül más tevékenységet nem folytat, a szövetség ügyvezetése mégis prémiumban részesült.
A Takarékbank értékesítéséről szólva Vida kifejti, hogy több konstrukcióra is lehetőség volt ahhoz, hogy a szektor érvényes pályázatot adjon be, igaz, annak elkészítése sok munkát és időráfordítást igényelt volna. Az OTSZ vezetése a legegyszerűbb megoldást választotta, noha a Takarékbank alapszabálya nyár óta ismert volt. Az alapszabály kisbefektetőket védő rendelkezéseit január közepéig az OTSZ sem vitatta, ha azt kellőképpen ismeri, nem vitte volna tévútra a szektort – állítja. Vida szerint stratégiai hibáját palástolandó a szövetség támadásba ment át, az azóta folytatott magatartása, kommunikációja minden, a szektorra jellemző ésszerűséget, megfontoltságot nélkülöz és kizárja az Integrációs Szervezettel való együttműködés elvi lehetőségét is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
