Az államtitkár beszálmot Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos és Lázár János, az uniós pénzek szétosztását irányító kormánybiztos legutóbbi találkozójáról, ahol három fontos téma került terítékre. Az uniós biztos az NFÜ megszüntetésével, illetve az uniós források kihelyezésével kapcsolatban tájékozódott, de Csepreghy kiemelte: főként az EU-s projektként finanszírozott útépítés témakörében tárgyaltak a felek.

Mint ismert, mintegy 70 útépítési projekt akadt fenn az Európai Unió kontrollján, zömmel azzal a problémával, hogy a pályázatokat eleve úgy írták ki e projektekre, hogy előírták: meghatározott kilométeren belül kellett lennie az aszfaltkeverő telephelynek. Ezzel az EU álláspontja szerint korlátozták a versenyt, és kizárták a mobil aszfaltkeverőket, zömmel külföldi cégeket. A problémás projektekben leginkább a Swietelsky, a Strabag, és a Colas cégek érintettek, mivel e három cég vitte el a vitatott támogatások több mint felét.

Az uniós biztos 2-3 hetet kért arra, hogy az Unióban döntést hozzanak azzal kapcsolatban, hogy milyen szankciókat alkalmazzanak Magyarországgal szemben. Korábbi sajtóértesülések azzal számoltak, hogy ha az uniós „korrekció” eléri a 25 százalékot, akár 170 milliárd forintnyi támogatás kényszerű visszafizetésre is sor kerülhet,de ezzel kapcsolatban Csepreghy nem mondott konkrétumokat. Jelezte: most ez a kormány legkomolyabb vitája az EU-val, ezért is mindenképpen meg kell várni Brüsszel erre vonatkozó döntését.

A 2014-2020 közti operatív programok kérdése is előkerült a Hahn-Lázár találkozón. Az államtitkár azt mondta az uniós pályázati rendszerrel kapcsolatban, hogy a kormány tervei szerint február közepéig benyújtják a partnerségi megállapodást, ezt követően pedig 3 hónap van arra, hogy benyújtsák az operatív programokat az EU-nak. Így június-július fordulóján Csepreghy szerint már kiírhatóvá válhatnak mind a 8 operatív programban a pályázatok. Az államtitkár úgy véli, kkv-fejlesztésekre írhatnak ki pályázatokat az első időszakban.

Az uniós támogatások lehívásával kapcsolatban elhangzott: 2013-ban a 2007-2013-as ciklusban rendelkezésre álló uniós forrásokból összesen 1700 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak, ami rekordnak számít. Az idén azonban ennél is többet, összesen 2000 milliárd forint kifizetését tervezik – mondta az államtitkár. Hozzátette: a teljes, 8200 milliárdos uniós forrásból, amit a 2007-2013 közötti ciklusban Magyarország rendelkezésére bocsátottak, még 3100 milliárd kifizetése van hátra. Ezt 2015 végéig kell kifizetni. Csepreghy Nándor úgy véli, 2015 végégig nagy biztonsággal lehívják majd az összes forrást, mert mint mondta: „Magyarország egyetlen eurócentet sem fog veszíteni”.

Újságírói kérdésre szóba került a kormány offshore listája, amely az Alaptörvény hatályba lépése (2012 január 1.) óta európai uniós támogatást kapott cégek átvilágítását célozza. Az államtitkár közölte, 46 ezren nyújtották be a kívánt dokumentumokat, ebből eddig 16 ezer pályázót néztek át, és 600 olyan projekt van, ami nem minősül automatikusan átláthatónak. Ezzel kapcsolatban a kormány arról döntött, hogy a vizsgálat végén, az első körben fennakadt vállalkozásoktól további információkat kérnek, és akár nemzetközi dokumentumokat is kikérnek az adott országokból. Akikről végül az bizonyosodik be, hogy nem átláthatók, azoknak kamatostul vissza kell fizetnie a támogatást, és a büntetőjogi felelősségre vonást is elképzelhető.

Kérdésre válaszolva Csepreghy elmondta, rövidesen valóban beindulhat az uniós kifizetéseket prezentáló, korábban trükkös egyhelyben álláson kapott számlálója is.