Egy euró, egy forint, egy dollár – ennyiért a legtöbb esetben egy bögrét, esetleg citromfacsarót kaphatunk a 100 forintos – ma már inkább egy eurós – boltban, ám vannak olyan esetek, amikor ennél sokkal többet is lehet vásárolni ezért a pénzért. Autógyár, áruházlánc, malom vagy szicíliai villa: ilyen cégek, épületek is keltek már el ilyen áron. Egyes vállalatok mindenáron meg akarnak szabadulni bizonyos érdekeltségeiktől, így bukkannak fel a jelképes összegű eladások.
Magyar Raiffeisen-leány? Esetleg a pécsi fociklub? Nemrégiben mindkét cég megvételére állítólag egy euróért tettek ajánlatot. A tulajdonosok viszont ennyiért egyik esetben sem akartak megválni részesedésüktől. Végül is ennél sokkal többet tettek bele vállalataikba, ha itt belecsapnak a vevő kezébe (legyen az Széchenyi Bank, illetve Pécs városa) mindezen befektetéseknek mondtak volna búcsút.
Mennyire jellemző ugyanakkor a világon, hogy ennyire jelképes összegért vernek dobra cégeket? Mely ágazatokban és miért? Megmutatjuk.
Autógyárak
Tavaly év elején a belga Punch Metals International (PMI) vásárolta meg a General Motors (GM) strasbourgi üzemét, amelyért jelképes egy eurót fizetett. Az 1967-ben alapított üzem 2000-ben még háromezer főt foglalkoztatott, de a GM 2009-es csődjénél már alig menekült meg a bezárástól. A tranzakció mintegy ezer fő munkahelyének megmaradását biztosította az elkövetkező néhány évre.
A Mitsubishi sem kért többet 2011 nyarán hollandiai autógyáráért, amely egyetlen európai bástyája volt a japán cégnek, mégis könnyű szívvel vált meg tőle, miután az üzem kapacitása 200 ezerről 50 ezerre zuhant, jól példázva az európai autópiac visszaesését. A vevő VDL Groep buszgyártó vállalta, hogy nem küldi el az 1500 alkalmazottat.
Acélgyár
Az olasz Lucchini Group tulajdonosa, az orosz Severstal is úgy döntött, mindössze 1 euróért eladja a szebb napokat látott acélgyártó 100 százalékos részvénypakettjét a Banca IMI pénzintézetnek. Más megoldást nem talált ugyanis a több mint egymilliárd dollár adósságot felhalmozó vállalatcsoport megmentésére, amely egykor Európa piacvezető cégei közé tartozott.
Szélerőműves cég
Egészen más megfontolásból adott túl hat gyárán is összesen egy euróért a világ vezető szélerőműgyártója, a Vestas. Ők úgy gondolják: jó üzletet kötöttek. A döntés egy tavaly márciusban bejelentett stratégia része, amelynek célja, hogy leépítse az összes saját alkatrészgyártó egységét. A vevő a német VTC ipari csoport, amellyel hosszú távú beszállítói szerződést kötöttek. A termelés kiszervezésétől a következő két évben 30 millió eurós költségcsökkenést remélnek.
Focicsapat
A Nyíregyháza-Spartacus akkor másodosztályú focicsapatban 1 forintért kínált részesedést a fenntartó önkormányzat 2010-ben. Bárki – aki legalább szinten tudta volna tartani a klub anyagi helyzetét – beszállhatott a Nyíregyháza működtetésébe.
Ugyancsak ennyiért kínálta az Egri FC labdarúgócsapat 25 százalékos tulajdonát a kisebbségi tulajdonos tavaly májusban. A többségi tulajdonos szintén ennyiért árulta részét, így a tartozásokkal együtt eladó lett az NB I-es klubot működtető kft.
Energiaszolgáltató
A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap "Magyarország 1 dollárért" című cikkében írta meg, hogy az Emfeszt – Dmitrij Firtas ukrán üzletember utolsó jelentős, gázzal foglalkozó cégét – 2009 április végén jelképes összegért, 1 dollárért adták el. Az üzletet az addigi tulajdonos, a ciprusi székhelyű Mabofi Holding nevében kötötte meg Góczi István, aminek értelmében a RosGas kapta meg az Emfesz 2009-es, egész éves bevételét. Az üzletkötés pillanatában az Emfesz számláin nem kevesebb, mint 150 millió dollár volt, s ezt vette meg a RosGas 1, azaz egy dollárért, de persze a 356,5 millió dollár tartozásával együtt.
Újság
Egyforintos adásvételre Magyarországon másik példát is találni: 2012 nyarán egy országos rádiócsatorna cserélt ennyiért gazdát. A csődközeli helyzetben lévő Neo FM kereskedelmi rádiót üzemeltető FM1 Zrt. százszázalékos tulajdonrészét adta el egy ügyvédi irodának, amely mögött amerikai befektetők állhattak. Az FM1 Zrt. 2010-ben 1,14 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 713 millió forint veszteséget termelt. Az árbevétel 2011-ben 641 millióra zsugorodott, a veszteség pedig 1,2 milliárdra nőtt. Az új tulajdonos a szerződésben átvállalta a cég csaknem 600 millió forintos adósságát, amivel az FM1 tartozott a médiahatóságnak.
Angliában dúsgazdag orosz vásárolt lapot, de már bánja, mivel havonta milliószor annyit költ az újságra és vasárnapi kiadására, mint amennyiért vette. Alekszander Lebegyev egyetlen fontért jutott az 1986-ban alapított Independenthez, amely mindenféle próbálkozás ellenére is havi 1 milliós veszteséget termel. Lebegyev jelenleg árulja az újságot.
Jelképes, egydolláros összegért kelt el több amerikai lap is, köztük a TV Guide magazin 2008-ban, amit az akkori sajtó így kommentált: Ha venni akarsz egy TV Guide-ot az újságosnál, 2,99 dollárodba kerül, miközben ennek harmadáért megkapod az egész szerkesztőséget!
Hasonló sorsa jutottak nevesebb lapok is, köztük a Newsweek, amelyet egy 91 éves vállalkozó vett át a Washington Post Companytól, hogy megmentse a gazdasági csődtől. Nem ez az egyetlen hasonló bolt Washingtonban, ahol a befolyásos, a republikánusokhoz közel álló Washington Times 2010-ben ugyancsak egy dollárért kelt el.
Malom
2007-ben a szerbiai Agroglobe cég a montenegrói Muharem Asovic malomban szerzett 42,2 százalékos részesedést potom egy euróért. A montenegrói állam, mely eladta ezt a tulajdonrészt, a kedvező vételárért cserébe annyi kikötést tett, hogy négy éven belül 750 ezer eurós fejlesztést kell végbevinnie a szerbiai cégnek. A malom a megvásárlás előtt évekig kihasználatlanul állt.
Áruházláncok
A magyarországi Electro World elektronikai áruházlánc kilenc üzletét egy euróért adta el a DSG International, Európa második legnagyobb elektronikai kiskereskedője az EW Electro Retail vállalatnak. A fogyasztás visszaesése különösen keményen érintette a DSG-t 2009-ben, Electro World-üzletei 6,8 millió font (10,4 millió dollár) veszteséget termeltek Közép-Európában.
A francia Carrefour kiskereskedelmi áruházlánc 2012-ben 1 euróért vált meg görög érdekeltségétől, a görög kiskereskedelmi szektor zuhanását ők is igen megszenvedték. A francia lánc a Marinopulosz-csoportnak adta el a csoporttal közösen birtokolt cégükben meglévő részesedését. A cég ezzel a húzással meg akart szabadulni a hatalmas veszteségeket termelő görög leányától: a Carrefour az eladáskor a görög cégcsoporttal közösen tulajdonolt cég rá eső 220 millió eurós veszteségét átvállalta. A görög piac igen érzékeny veszteség volt a Carrefour számára, mivel a boltok számát tekintve ez volt a francia multi második legnagyobb európai piaca, ráadásul 21 évig voltak jelen Görögországban. Összességében 463 bolttól váltak meg.
Szicíliai villák, francia kísértetház
Az sem példa nélkül álló, hogy valaki villát vegyen egy euróért, méghozzá mediterrán környezetben, kilátással az Etnára. A szomszédok között ominózus nevek, mint Peter Gabriel a Genesisből vagy az Internazionale olasz focicsapat elnöke, Massimo Moratti. A vevőnek mindössze annyit kellett vállalnia, hogy felújítja a villát, ami egy negyven évvel ezelőtti földrengés óta romokban állt. A kedvezményes ajánlat ötlete magától a polgármestertől eredt, aki még annyit kötött ki, hogy eredeti állapotába kerüljön visszaállításra az épület, méghozzá két éven belül.
Ezután már nem hangzik nagy fogásnak az a 110 négyzetméteres, romos lakóház Franciaországban, amitől az eBayen váltak meg 1 euróért. Ebben az esetben felújításra sem kötelezték a vevőt, a “termék” leírásából azonban kiderült, hogy az ‘50-es években borzalmas gyilkosság színhelye volt a ház, aminek áldozata a mai napig kísért. Az elkövetők állítólag számtalan rituális gyilkosság elkövetői voltak az ingatlanban, bár az áldozatok holtestét, valamint a gyilkosokat sosem találták meg, csak a barbár módszerekre utaló eszközöket, az áldozatok vérét, csonkjait és fényképeit.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.