A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a parlamenti választások közeledtével áttekintette, melyik párt milyen lakásépítési, lakás-felújítási, lakhatási politikával vág neki a választók szavazataiért folyó küzdelemnek. A pártok lakáspolitikáit bemutató sorozat első részében összefoglalták az interneten, a pártok honlapjain fellelhető idevágó információkat.

A KDNP a magántulajdonú lakásokra koncentrál

A KDNP honlapján olvasható lakásprogram alapvetése, hogy a lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A KDNP ugyanakkor a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának eszközeként is tekint a lakáspolitikára.

A párt a magántulajdonú lakáshasználatot támogatja, mivel szerintük ez a leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma. Úgy látják, hogy a magyarországi háztartások költségvetésének 97 százalékába nem fér bele a piaci lakbér, ráadásul a magyar háztartások "nem is akarnak lakásbérlők lenni". Ezért a KDNP a bérlakás-szektor növelésének állami támogatását ellenzi, a piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem akar fordítani. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a támogatási rendszer legfontosabb feladata a lakástulajdon-szerzés elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat-támogatásával, illetve kapcsolódó adókedvezménnyel.

Szociális bérlakást speciális élethelyzetekre határozott idejű bérleti szerződésekkel juttatnának. A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatást csak lakásépítésre adnák, használt lakások vásárlására nem, non-profit szervezeteknek címezve, jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető rendszerben.

MSZP: átfogó ingatlan-felújítási program

Az MSZP terveiről annyit sikerült megtudni az Együtt-PM-mel közösen jegyzett megállapodás szövegéből, hogy kiemelt célkitűzése a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása, amelynek keretén belül átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetnek az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.

A Jobbik Otthonteremtési politikája szerint a párt célja országos lakásépítési program beindítása az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés szélesebb körű megvalósítása érdekében. A fiatalok lakáshoz jutását is segítenék egy országos bérlakás-építési programmal, a bérleti díj mértékét államilag szabályoznák.

Ez szándékaik szerint visszafordítaná a gyakorlatilag leállt állami és önkormányzati lakásépítési tendenciát, s egyúttal munkát jelentene a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar családok a Magyar Bankon keresztül vehetnének fel kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt. Megvalósítanák a panel lakótelepek rehabilitációját és integrációját is. Fontosnak tartják a hajléktalanok helyzetének rendezését lakáshoz, vagy legalább lakhatási lehetőséghez juttatva őket.

Az energetikai célkitűzések között szerepel az épületek hőszigetelésének támogatása, illetve hogy a megújuló energiaforrásokat nem csak fűtésre, hanem klimatizálásra is felhasználnák.

LMP: 2010-es célok vannak

Az LMP szándékairól 2010-es programjuk alapján tudtunk tájékozódni. Ebben kiemelt cél a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. A legfontosabb feladatok között szerepel a hosszú távú nemzeti lakáspolitikai program kidolgozása, hogy "mindenkinek lehetősége legyen megfelelő otthonhoz jutni, azoknak is, akik önerőből ezt nem tudnák megszerezni". Hangsúlyozzák, hogy a lakástámogatásokat nagyobb mértékben kell célzottan az arra valóban rászoruló csoportokhoz és a kritikus területekre eljuttatni.

A célzott forrásokat egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására, a lakásfenntartási támogatás kiterjesztésére és emelésére, a szegregált telepek felszámolására és rehabilitációs programjainak felgyorsítására, a kilakoltatások megelőzésére, a hajléktalanság visszaszorítására használnák fel.

A lakásépítési kedvezményeket (SZOCPOL) úgy alakítanák át, hogy azonos támogatás járjon használt és új lakás vásárlása esetén; a támogatás összege legyen differenciált a háztartás jövedelme és vagyona alapján; a támogatást át lehessen váltani hosszú távú lakáshitel-törlesztési támogatásra és lakbér-támogatásra.

Elengedhetetlennek tartják egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítását: növelnék a közösségi (állami, önkormányzati, szövetkezeti) tulajdonú lakások számát, bizonyos feltételekkel magántulajdonú lakások bevonásával is. Koncepciót dolgoznának ki a lakásügyi jogszabályok módosítására, a közösségi lakásszektort üzemeltető intézményrendszer kialakítására, a bérlakások elosztásának elveire és a kapcsolódó lakbértámogatás szabályaira.

A lakásfenntartási támogatást jelentős kiterjesztését és emelését, valamint a normatív lakásköltség lakástípusok szerinti differenciálását tartják szükségesnek. Az LMP szerint kiemelt jelentőségű feladat a hajléktalanná válás,illetve a lakhatást veszélyeztető hátralékok kialakulásának megelőzése és a létrejött hátralékok kezelése, a hajléktalan-ellátás fejlesztése, valamint az utcai hajléktalanság visszaszorítása.

A rezsiköltségek csökkentését takarékosságra ösztönző, célzott, lakásfenntartási támogatással kombinált gázár-támogatási programmal oldanák meg.

DK: új adósságkonszolidációra van szükség

A Demokratikus Koalíció szerint a következő kormányzati ciklusban megkerülhetetlen a lakhatási kérdések komplex kezelése. A párt szerint ezt indokolja a lakásvesztés megelőzése, a támogatások építés és felújítás közötti megosztásának újragondolása, a bérlakásállomány növelésének igénye. Olyan lakáspolitikát sürgetnek, amelyben megoldást kell keresni devizahitelesek problémáira, amely szerintük további állami szerepvállalást igényel, különösen a fizetésképtelenné vált családok esetében.

A közüzemi tartozások kezelésére új adósságkonszolidációt tartanak szükségesnek, javasolják a többi között intelligens és előre fizetős mérőórák felszerelését. A rezsiköltségek csökkentését az épület-felújítások támogatására fordítható összegek növelésével fokoznák.

A DK azt kezdeményezi, hogy a következő kormány állami segítséget nyújtson bérlakások építéséhez és lakbértámogatáshoz. Szerintük 15-25 éves távlatban a 20 %-os bérlakás-arány elérését kell megcélozni.

Mivel úgy látják, hogy hiány van megfizethető bérű lakásokból, az európai uniós források az állami és önkormányzati szektor mellett magántársaságokat is bevonnának magasabb használati értékű bérlakások építésébe. Ezzel, valamint az üres lakásállomány mobilizálásával segítenék, hogy a fiatalok és az alacsony jövedelműek bérlakásban oldják meglakhatásukat. Úgy vélik, a munkavállaláshoz kötött, esetleg a gyermeklétszámmal kombinált magasabb lakhatási támogatással a bérletet mint elérhető és ésszerű lakhatási modellt lehetne elterjeszteni, ami egyben elősegíti a munkaerő mobilitást is.

A DK a lakáspolitika kiemelkedően fontos kérdésének tartja a lakótelepi rezsiköltségek leszorítását. A korszerűsítés ösztönzésére a panelprogram kiterjesztését is fontosnak tartják.

Fidesz: nincs sok konkrétum

A Fidesz lakáspolitikájáról nem találtunk konkrétumokat. Az irányokra a kabinet elmúlt hónapokbeli döntéseiből, megismert terveiből tudunk következtetni. 2013 elején indult el a rezsicsökkentés, amelynek keretében két ütemben csökkentette a kormány a gáz, a távhő, a villamosenergia, a csatorna, a palackos gáz, a kéményseprés, valamint a szemétszállítás árát. Azóta bejelentették, hogy „Magyarország mára elég erős ahhoz, hogy megkezdődhessen a harmadik rezsicsökkentés előkészítése”, amit már 2014 januárjára ígértek. A választásokra egyik legnagyobb tétjeként a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését jelölték meg.

A kormány bejelentette a 2009-ben meghirdetett panelprogram újraindítását, amellyel a fejlesztési miniszter szerint mintegy nyolcezer lakás újulhat meg, s a program "közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a fejújításban részt vevők számára jelenteni".

A NFM fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormányzat továbbra is az épületenergetika területén kívánja a legnagyobb energia-megtakarítást elérni, ennek eszközéül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát jelölte meg, amely majd megteremti az épület-felújítások alapját a 2014- 2020 közötti időszakra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig úgy fogalmazott egy sajtótájékoztatón, hogy az állami programok mellett szükség van a magánlakás-építések ösztönzésére is.

A lakásvásárlás segítésére a kormány kamatmentes hitelt adna a közszolgáknak, a szükséges önerő biztosításához is segítséget nyújtanának.