A jelenlegi feltételek mellett a Raiffeisen Bank International AG nem válik meg magyarországi leánybankjától - közölte a bank szerdán.
A jelenlegi feltételek mellett a Raiffeisen Bank International AG nem válik meg magyarországi leánybankjától - közölte a bank szerdán. A Raiffeisen Bank International AG közleménye szerint az utóbbi hetekben alaposan megvizsgálta a Raiffeisen Bank Zrt. megvételére kapott ajánlatokat, és a legutóbbi ajánlat után úgy határozott, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem válik meg magyarországi cégétől. A Reuters a hivatalos közlemény előtt, az ügyet ismerő, névtelen forrásokra hivatkozva szerdán délután azt írta, a Raiffeisen Bank International úgy döntött, egyelőre nem adja el magyar érdekeltségét. „Nincs üzlet” - mondta a hírügynökségnek az egyik forrás. A Reuters információi szerint a bank azért döntött így, mert attól tart, a rendkívül alacsony vételár miatt veszteségei keletkeznének.
Szerdán délután a magyar sajtó is az üzlet meghiúsulásáról adott hírt nem hivatalos források alapján. Egy a magyar leánybank ügyeit ismerő forrás a hvg.hu-nak azt mondta, szerdán reggel volt olyan információ, hogy nem adják el a Raiffeisen magyarországi érdekeltségét, de ezt hivatalosan egyelőre nem közölték velük. Az mfor.hu ugyancsak feltételezte, hogy az anyabank kevésnek találta az egy eurós vételárat, hiszen korábban a Raiffeisen International vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy megfontolják a magyar egység eladását, illetve a bank magyar vezetője Heinz Wiedner a dolgozóknak küldött karácsonyi levelében is utalt az eladás lehetőségére.
Varga sem fogadott volna rá
A Magyar Hírlap vasárnap, majd a Magyar Nemzet hétfőn arról írt, hogy eladhatják a Raiffeisen magyarországi érdekeltségét a Széchenyi Banknak. A pénzintézet kedden csak annyit közölt, valóban érkezett ajánlat a magyar érdekeltségére, Töröcskei István, a bank 51 százalékos tulajdonosa pedig közvetve megerősítette, hogy a Raiffeisen Bank megvásárlása folyamatban levő ügy. A napi.hu értesülése szerint az egy eurós vételárért cserébe a magyar kormány átvenné az összes kinnlevőséget, tartozást, bedőlt hitelt. Így az osztrákok "fájdalommentesen" tudnak kilépni a magyar piacról.
A Széchenyi Banknak nem sok pénze lehet az osztrák leánybank felvásárlására, ezért az ügylet költségeit az eddigi információk alapján a bankban tavaly óta 49 százalékos tulajdonos magyar állam állná. A keddi információk szerint már a szerdai kormányülésen terítékre került az osztrák leánybank megvásárlása. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban az M1 Az este című műsorában kedden azt mondta, még nagy tételben nem fogadna, hogy ez a tranzakció be is fog következni, valamint azt, hogy "az osztrák félnél van a labda", nekik kell dönteniük, hogy eladják-e a magyarországi leánybankot, vagy sem.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar államnak a Széchenyi Bank kisebbségi tulajdonosaként arra kell figyelnie, hogy az adófizetők pénze megfelelően hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: "még nem tartunk itt".
Más ligában játszanak |
A Raiffeisen Bank gazdaságban betöltött súlyát jelzi, hogy mérlegfőösszege a hatodik legnagyobb a bankszektorban, a Széchenyi Banké viszont százszor kisebb, így a gazdaságban betöltött szerepét tekintve a magyar bank csak a 32. helyen áll. Egy osztrák lap emiatt úgy fogalmazott szerdán, hogy egy pincészetnyi bank venné meg a Raiffeisen magyar leányát. Emellett a Széchenyi Bank a harmadik legveszteségesebb bank volt Magyarországon 2012-ben.
A bank Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója érdekeltsége, a T & T Ingatlanforgalmazó Zrt.-n keresztül a Széchenyi Bank 51 százalékos többségi tulajdonosa. Emellett tagja a Mol felügyelőbizottságának, tulajdonosa volt az Equilor brókercégnek, és vezette a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-t, amely jelentős, 23,27 százalékos részesedéssel bír a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépben. Töröcskei egy interjúban elismerte azt is, hogy szoros barátság fűzi Simicskához. |
Kinek érné meg?
Több pénzügyi szakértő is úgy látja, az adófizetőknek nem lenne jó üzlet a Raiffeisen Bank állami megvásárlása, és ha a bedőlt hiteleket átveszi a Széchenyi Bank, komoly pénzügyi veszteséggel is járhat. A Raiffeisen osztrák anyabankja viszont – több külföldi bankhoz hasonlóan – nagy valószínűséggel szívesen szabadulna magyar leányától. Hiszen a magas magyar bankadó és a devizahiteles-mentések jelentős veszteséget okoztak már eddig is a magyar leánybanknak, és a devizahiteles történetnek még messze nincs vége. A Raiffeisen Bank International korábbi vezérigazgatója, Herbert Stepic már 2012 végén figyelmeztette Magyarországot: ugyan a bank folytatni akarja magyarországi tevékenységét, de a bankszektor erősen eltúlzott adóztatása miatt újra kell értékelnie stratégiáját. Ezt a bank pénzügyi vezetője tavaly ősszel azzal is kiegészítette, hogy nincs bensőséges szerelmi viszony a kormány és a Raiffeisen között.
A túladóztatás mellett a magyar leánybank hitelezési veszteségeinek is nagy szerepe lehet abban, hogy a Raiffeisen nem ragaszkodik már a magyarországi jelenléthez. A magyar leánybank ugyanis a válságot megelőző agresszív devizahitelezésnek köszönhetően a rossz hitelezés negatív rekordere lett a Raiffeisen régióbeli bankjai között. A bedőlt hitelek például a Raiffeisen cseh leánybankjánál 2012 végéig nem érték el a kihelyezett hitelállomány 7 százalékát, Szlovákiában ez csak kicsivel több mint 5 százalék volt, és még Szlovéniában is „csak” közel 15 százalék volt a rossz hitelek aránya. Magyarországon a Raiffeisen nem teljesítő hitelei az állomány több mint 28 százalékát tették ki, vagyis a kihelyezett hitelek csaknem harmada bedőlt. A bécsi tőzsdén a Raiffeisen International Bank részvényárfolyama kedden (a magyar leánybank eladásáról szóló hír megjelenése utáni első munkanapon) 3 százalék feletti, szerdán pedig 2 százalék körüli növekedést mutatott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.