Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az adófizetőknek nem jó üzlet, és pár éven belül akár komoly pénzügyi veszteséggel is járhat, ha a magyar állam a Széchenyi Bankon keresztül megveszi a Raiffeisen magyarországi leánybankját. Az osztrák tulajdonosnak viszont jól jöhet, hogy elhagyhatja az országot.
Felgyorsultak az események, miután Matolcsy György jegybankelnök két hete megjósolta, hogy négy külföldi tulajdonú nagybank „6 és 18 hónap közötti idősávban” kivonul Magyarországról. A Széchenyi Bank már az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank felvásárlásáról tárgyal, és a pénzintézet igazgatósága akár már ma dönthet a bank egészének vagy egy részének eladásáról a napi.hu értesülése szerint. A pénzintézet kedden csak annyit közölt, hogy valóban érkezett ajánlat a magyar érdekeltségére. A napi.hu újabb értesülése szerint a Raiffeisent 1 euróért vennék meg, viszont a magyar kormány átveszi az összes kinnlevőséget, tartozást, bedőlt hitelt.
Az eddig is valószínűsíthető volt, hogy a Széchenyi Banknak nem sok pénze lehet az osztrák leánybank felvásárlására, ezért az ügylet költségeit az eddigi információk alapján a bankban tavaly óta 49 százalékos tulajdonos magyar állam állná. Állítólag már a szerdai kormányülésen terítékre kerül az osztrák leánybank megvásárlása.
Jó üzlet?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke lényegében politikai teljesítményként állította be a négy külföldi bank kivonulását, és azzal érvelt, hogy túl magas a külföldi bankok aránya, a kivonulásuk után viszont erősödhet a magyar tulajdonú kis- és középbankok szerepe. A Raiffeisen Bank megvásárlásával megvalósulhat Orbán Viktor miniszterelnök terve is, amely szerint a bankrendszer felének magyar kézbe kell kerülnie. Arra viszont, hogy ez a folyamat, vagy akár csak a Raiffeisen Bank állami felvásárlása miért lenne jó a magyar gazdaságnak és miért lenne jó üzlet a pénzt leszurkoló adófizetőknek, a pénzügyi szakértők körében nem találunk választ.
Rendkívül kockázatos folyamat, amikor bankok vonulnak ki egy országból, így ez nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli a magyar gazdaság kockázatait – mondta a hvg.hu-nak Győri Dávid, a pénzügyi szférának nyújtott piackutatásra és tanácsadásra szakosodott Xallis Consulting Kft. ügyvezetője, aki emellett rendkívül rossz ötletnek tartja, ha mindez ráadásul a magyar állam szerepvállalásával valósul meg. Más pénzügyi szakértők is hasonlóan gondolkodnak erről, egy neve elhallgatását kérő banki elemző például azt mondta, annak, hogy a magyar állam bankot vásárol, egyértelműen csak politikai haszna lehet, gazdasági racionalitása nem sok van.
Annak, ha hazai tulajdonosok kezében van egy pénzintézet vagy egy cég, lehet az az előnye, hogy jobban kötődik az országhoz, ugyanakkor borsos árat fizethetünk ezért az elkötelezettségért. Ha egy országban, mint például Magyarországon magán-, illetve külföldi tulajdonban vannak a bankok, az azzal járhat, hogy a tulajdonosok elviszik a profitot az országból, de ha baj van, ők is állják a számlát. Ennek egyik aktuális ellenpéldája Szlovénia, amely nem is olyan régen még uniós bezzegországnak számított, de az elmúlt három évben egyre súlyosabb problémát okozott, hogy a bankrendszere nagy része állami tulajdonban van. Ez déli szomszédunknál komoly pénzt fog felemészteni: a szlovén parlament 4,7 milliárd eurós mentőcsomagot szavazott meg tavaly december végén, de lehet, hogy ezzel még nincs vége a történetnek, hiszen a bankok bedőlt hitelei 8 milliárd euróra rúgnak, ami a szlovén GDP 22,5 százaléka.
További probléma lehet a magyar állam bankvásárlásával, hogy a pénzintézet sokkal kiszolgáltatottabb lesz a politikai impulzusoknak. Az pedig meglehetősen elterjedt szakmai vélekedésnek számít, hogy a politikai irányítás általában nem szül eredményes üzleti tevékenységet, és pár éven belül a cechet álló adófizetők egy bankmentés során komoly veszteségekkel számolhatnak. A bankszektorban jellemzően nem derül ki rögtön, ha valami nem működik, pár év múlva viszont jön a baj, ami akkor már nagyon nagy. Az sem mellékes kérdés, hogyan lesz abból jövedelmező hitelezés, ha a több tőkével rendelkező osztrák tulajdonost tőkével nem rendelkező hazai tulajdonosok vagy a magyar állam váltják, amely a hitelezés mesterséges gerjesztését hosszú távon csak költségvetési megszorítással finanszírozhatja.
Örömmel adnák?
Mivel egyelőre nem lehet tudni, a Raiffeisen Bank mely részeit és milyen feltételekkel venné meg az állam segítségével a Széchenyi Bank, csak találgatni lehet az ügylet végeredményét, és pár éven belül várható következményeit. A Raiffeisen osztrák anyabankja – több külföldi bankhoz hasonlóan – nagy valószínűséggel szívesen szabadulna magyar leányától, hiszen a kiemelkedő bankadóval, devizahiteles-mentésekkel sújtott magyar piac egy Bermuda-háromszög, ahol minden külföldi pénz eltűnik. A kormány az elmúlt 3 év alatt körülbelül ezermilliárd forintot szivattyúzott ki a bankrendszerből, és még nincs vége a történetnek, hiszen bármikor jöhet egy újabb költségvetési befizetés a pénzintézeteknek, vagy éppen egy százmilliárdos veszteségeket okozó devizahiteles-mentés. A Raiffeisen Bank International korábbi vezérigazgatója, Herbert Stepic már 2012 végén figyelmeztette Magyarországot: ugyan a bank folytatni akarja magyarországi tevékenységét, de a bankszektor erősen eltúlzott adóztatása miatt újra kell értékelnie stratégiáját. Ezt a bank pénzügyi vezetője tavaly ősszel azzal is kiegészítette, hogy nincs bensőséges szerelmi viszony a kormány és a Raiffeisen között.
A túladóztatás mellett a magyar leánybank hitelezési veszteségeinek is nagy szerepe lehet abban, hogy a Raiffeisen nem ragaszkodik már a magyarországi jelenléthez. A magyar leánybank ugyanis a válságot megelőző agresszív devizahitelezésnek köszönhetően a rossz hitelezés negatív rekordere lett a Raiffeisen régióbeli bankjai között. A bedőlt hitelek például a Raiffeisen cseh leánybankjánál 2012 végéig nem érték el a kihelyezett hitelállomány 7 százalékát, Szlovákiában ez csak kicsivel több mint 5 százalék volt, és még Szlovéniában is „csak” közel 15 százalék volt a rossz hitelek aránya. Magyarországon a Raiffeisen nem teljesítő hitelei az állomány több mint 28 százalékát tették ki, vagyis a kihelyezett hitelek csaknem harmada bedőlt. Talán az sem véletlen egybeesés, hogy a bécsi tőzsdén a Raiffeisen International Bank részvényárfolyama kedden (a magyar leánybank eladásáról szóló hír megjelenése utáni első munkanapon) 3 százalék feletti növekedést mutatott.
A hitelezési veszteségek miatt nagyon nem érné meg az adófizetőknek, ha az állam a teljes bankot felvásárolná, hiszen pillanatok alatt keletkezhetnek 10-20 vagy akár 50-100 milliárd forintos „számlák”, amit a magyar költségvetésnek kell állnia – mondta a Xallis Consulting Kft. ügyvezetője. Eddig is voltak ilyen kiadások, hiszen a Raiffeisen anyabankja az elmúlt években 140 milliárd adott az itteni veszteségek pótlására, különben a magyar leánybank már rég csődbe ment volna. Csak 2012-ben 61 milliárd forint veszteséget ért el a bank, és 2013-ban is 26 milliárd forintot bukott fél év alatt.
Ezt a pénzt – vagy egy részét – lehet, hogy a jövőben a magyar államnak kell kifizetnie (és az 1 eurós vételárról szóló hír ezt csak még valószínűbbé tette). Igaz, a kiadást csökkentheti, ha a kormány a többi bankkal szemben előnyös helyzetbe hozza a Raiffeisen Bank felvásárolt elemeivel megerősített Széchenyi Bankot, ha az ügyletet úgy ütik nyélbe, hogy a Széchenyi Banknak nem kell nagyobb bankadót fizetnie, mint eddig (a bankadó alapja a 2009-es mérlegfőösszeg, ami a Széchenyi Banknál olyan kicsi volt, hogy elhanyagolható mértékű bankadó-fizetési kötelezettséget eredményez).
Mennyit ér?
A Raiffeisen Bank komoly veszteségei, a súlyos adóterhek, és az abszurd magyar gazdaságpolitikai környezet miatt a bank áráról gyakorlatilag lehetetlen akár csak közelítő becslést is adni. A hvg.hu-nak több pénzügyi szakértő azt mondta, hogy a pénzintézet értéke gyakorlatilag nulla, vagy negatív, hiszen trendszerűen veszteséges. Így valóban nem elképzelhetetlen, hogy a magyar gazdaságban sokkal kisebb súlyú Széchenyi Bank 1 euróért megvásárolja.
| A hatodik legnagyobb bankot vennék meg |
A bankok gazdaságban betöltött súlyát a mérlegfőösszegük alapján szokásos meghatározni, hiszen lényegében ez mutatja meg, hogy mennyi hitelt tartanak a gazdaságban (ezek a bank eszközei) és mennyi pénzt gyűjtenek be (a bank forrásainak nagy részét a betétek teszik ki). Ebben az összehasonlításban a 2119 milliárd forintos mérlegfőösszegű Raiffeisen Bank a hatodik legnagyobb magyar bank, és százszor nagyobb pénzintézet, mint a harminckettedik helyen álló, 20 milliárd forintos mérlegfőösszegű Széchenyi Bank. |
Ha viszont mégis lenne egy pozitív ár (hivatalosnak tekinthető bejelentés még nem történt), jó irányzék lehet a bank saját tőkéje. Az Erste Bank körülbelül a saját tőke 50 százalékáért adta el ukrán leánybankját. Tekintve, hogy Ukrajna banki szempontból sokkal több és súlyosabb kockázatokkal terhelt környezet, mint Magyarország, a 2012 végén 110 milliárd forintos saját tőkével rendelkező magyar Raiffeisennek jobb ára is lehetne az elemzők által meglebegtetett negatív értéknél.
A portás és az agyműtét
A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Széchenyi Bank lenne a nála százszor nagyobb bank vásárlója. Ez az egyik legveszteségesebb bank, átlagos tőkéjére vetítve csak a Volksbank és az MKB Bank volt veszteségesebb nála 2012-ben. Ezért hangsúlyozza több pénzügyi szakértő is, hogy ilyen szakmai kapacitással hiába kap versenyelőnyt a Széchenyi Bank a bankadója elengedésével, ez nem valószínű hogy elegendő lesz ahhoz, hogy sikeres pénzintézetté váljon. Kérdés például, hogy az osztrák tulajdonú bank ügyfélköre mennyire lesz boldog attól, hogy a Széchenyi Bankhoz kerülnek – vetette fel egyikük. A felvásárlással létrejövő nagyobb bank ügyfelei valószínűleg elvárják majd az eddig megszokott szolgáltatási színvonalat. Az ügyfeleknek fontos, hogy biztonságban tudják a pénzüket, a bank árazási politikája, a kiszolgálás minősége, a brand, a dolgozók képzettsége, vagy éppen a termékmegújítás képessége.
„Olyan ez, mintha a Semmelweis Egyetem portásával végeztetnék el a következő agyműtétet” – mondta az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérő egyik pénzügyi szakértő. A Raiffeisennel megerősített Széchenyi Bank teret nyerhet például azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank ingyenes hiteléből hitelportfóliót épít, de hosszú távon ez nem elég, a bankolás ugyanis rendkívül precíz, tudásalapú tevékenység – mondják. Ezzel kapcsolatban több elemző hosszan ecseteli Töröcskei István, a bank alapítója szakmai képességeit (a piac ismerői jellemzően olyan jelzőkkel írják körül a „bankárt”, amelyeket a jó ízlés miatt nem közölhetünk). Töröcskei István a T & T Ingatlanforgalmazó Zrt.-n keresztül a Széchenyi Bank 51 százalékos többségi tulajdonosa (és emellett az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója). Az Index gyűjtése szerint tagja a Mol felügyelőbizottságának, az Equilor brókercég volt tulajdonosa, és vezette azt a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-t is, amely jelentős, 23,27 százalékos részesedéssel bír a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépben.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Erste: nem vonul ki Magyarországról a bank
