Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Takarékbank Zrt. többségi állami tulajdonrészének eladása az erről szóló kormányhatározat szerint egyáltalán nem jelenti azt, hogy az állam leveszi a kezét a bankról és a takarékokról. Az állami kontroll megmarad, és a jelenlegi állás szerint a kezében maradhat egy elsőbbségi jogokat biztosító részvénypakett is, amely gyakorlatilag minden lényeges kérdésben vétójogot biztosít számára az új tulajdonossal szemben, bárki legyen is az.
Rengeteg kérdést felvet az a kormányhatározat, amely szerint az állam március végéig eladja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta Takarékbankban szerzett többségi részesedését. A jelenlegi feltételek szerint ugyanis az állam nem száll ki teljesen a pénzintézetből: csak a törzsrészvény tulajdonát értékesíti, nála marad azonban egy fontos, elsőbbségi jogokat biztosító részvénycsomag, amellyel továbbra is meghatározhatja a bank stratégiai döntéseit, akárkié is lesz a többségi tulajdon.
Az ünnepek előtt megjelent kormányhatározat szerint a legmagasabb vételárat kínálót nemzetközi pályázat útján választják ki, de előnyt élveznek a takarékszövetkezeti piac szereplői. A csomag megvételét fontolgató befektetőknek azonban fontos lehet, hogy ha minden változatlan marad, akkor továbbra is jelentős állami kontrollal számolhatnak a Takarékbank Zrt.-ben. Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és érdeklődtünk mit tervez a kormány az elsőbbségi részvénycsomaggal. A tárca azt válaszolta, „a kormányhatározat első pontja világossá teszi, hogy csak a törzsrészvények kerülnek értékesítésre. Az elsőbbségi részvényeket a fentieknek megfelelően nem értékesítik, mivel törvény határozza meg, hogy azokkal kapcsolatban hogyan kell eljárni”. Ezzel kapcsolatban a minisztérium utal a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény legutóbbi, novemberi módosítására, mely szerint az államnál levő „B” típusú elsőbbségi részvényeket „a részvényesek döntése alapján – amint lehetséges – be fogják vonni”.
Milyen részvényekről van szó?
A Takarékbank Zrt. szeptember eleje óta érvényes alapszabálya szerint a pénzintézet alaptőkéje három részvénysorozatból áll. A 3 389 704 000 forintos alaptőke nagy részét az úgynevezett „A” sorozatú törzsrészvények teszik ki (ebből 1 694 457 van, névértékük összesen 3 388 914 000 forint). Ezekből a törzsrészvényekből szerzett az MFB és a Magyar Posta közel 55 százalékos többségi részesedést az elmúlt egy évben, és ezeket kínálja most eladásra a kormány.
Ezen kívül van egy úgynevezett „B” sorozatú részvénycsomag is, melynek értéke a törzsrészvényekhez képest elenyésző, mindössze 470 ezer forint. Azonban ezek elsőbbségi részvények, amelyek fontos, a Takarékbank Zrt. irányítását jelentős mértékben befolyásoló döntésekre jogosítják fel tulajdonosaikat. A „B” részvényekből összesen 235 van, és szeptemberben az alapszabály szerint a tulajdonosuk az MFB, igaz, a decemberi állapot szerint nem egyértelmű, hogy a fejlesztési banknál vagy annak egy leánycégénél vannak. Ám ezen részvények eladását a megjelent kormányhatározat nem említi.
Ezek az elsőbbségi részvények júliusig – a Takarékbank Zrt. államosítását lehetővé tevő integrációs törvény hatályba lépéséig – a takarékszövetkezetek tulajdonában voltak. A törvény a takarékoknak előírta, hogy elsőbbségi „B” részvényeiket adják el az MFB-nek, különben elveszítik működési engedélyüket, aminek következtében be kellett volna zárniuk. A takarékok a „B” részvényeik helyett – szintén a törvény előírásai alapján – kaptak egy-egy darabot a bank harmadik részvényosztályából, az augusztus végén kibocsátott „C” sorozatú, szavazatelsőbbségi részvényekből. Az összesen 320 ezer forint névértékű „C” sorozatban összesen 160 részvény van, ebből 122 a takarékok, és további 38 az MFB tulajdonát képezi. (Fontos megjegyezni, az integrációs törvény legutóbbi módosítása szerint az MFB kizárólag egy „C” sorozatú elsőbbségi részvény alapján gyakorolhatja szavazati jogát, abban az esetben is, ha átmenetileg több „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezik).
Vétójoga van az MFB-nek
A Takarékbank Zrt. alapszabálya szerint a pénzintézet legfőbb döntési fórumán, a részvényesek közgyűlésén minden egyes részvény egy szavazatra jogosít, és az ügyek többségét egyszerű szótöbbség, vagyis 50 százalék plusz egy szavazat dönti el. Eszerint a kormány által felkínált törzsrészvényeket megvásárló befektető a többségi befolyással sok kérdést egyedül dönthet majd el a közgyűlésen. A főszabály alól azonban vannak kivételek: egyes fontos kérdésekben nem elég az egyszerű szótöbbség, hanem az elsőbbségi „B” vagy a szavazatelsőbbségi „C” részvények többségi szavazata is szükséges az eldöntésükhöz.
A „B” részvényekhez tartozó speciális jogosítványok alapján a teljes sorozattal rendelkező MFB gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik a bank stratégiájáról szóló döntésekben, emellett a többségi tulajdonosnak hozzájárulást kell kérnie tőle az alapszabály módosításához, a társaság működési formájának megváltoztatásához, más társasággá való átalakulásához, vagy akár a bank alaptőkéjének leszállításához. Ezen kívül a „B” részvények biztosítják azt is, hogy az MFB jóváhagyása szükséges a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásához, leváltásához, és eldöntheti azt is, mekkora legyen az fb-tagok juttatása.
A „B” részvényekkel az összes központi banki funkció meghatározása is végeredményben az MFB-nél van jelenleg. A Takarékbank Zrt. a takarékszövetkezetek központi bankjaként működik, így – változatlan körülményekkel számolva – az MFB a bank eladása után is megkerülhetetlen lesz a takarékok feletti takarékbanki kontroll gyakorlásában. A központi banki funkciókhoz tartozik például a takarékok bankszámláinak vezetése, pénzforgalmuk bonyolítása, likviditásuk, devizaműveleteik, valamint nemzetközi bank- és piaci kapcsolataik menedzselése. Ide tartozik a takarékok közös termékeinek kialakítása is, kötelező jegybanki tartalékuk kezelése (és ennek következtében a tartalék szintjének meghatározása), még a takarékok bankbiztonsági rendszereinek kialakítása is.
Az MFB különleges pozícióját nem sokban befolyásolja, hogy a „C” sorozatú szavazatelsőbbségi részvények többségét viszont a takarékok birtokolják. Az ezekhez kapcsolt jogosítványok ugyanis jóval gyengébbek. A Takarékbank Zrt. alapszabálya szerint a „C” részvényesek több mint felének egyetértése szükséges a Felügyelő Bizottság és az Audit Bizottság tagjainak megválasztásához és díjazásuk megállapításához, a társaság tevékenységi körének bővítéséhez, vagy például az osztalékelőleg kifizetéséről szóló döntéshez. Emellett a hozzájárulásuk kell ahhoz is, ha a részvényesek meg akarják szüntetni a bankot, és beleszólhatnak abba, hogyan osszák fel a társaság vagyonát.
Marad az állami kontroll
Mindez egyelőre nem jelent különleges pozíciót az MFB számára, hiszen a törzsrészvények többségi tulajdonosa is a fejlesztési bank és a Magyar Posta, így minden döntést az állam határozhat meg a Takarékbankban. A törzsrészesedés eladása után viszont érdekes szituáció alakulhat ki, ha az MFB tulajdonában marad az elsőbbségi jogokat biztosító részvénycsomag. Egy ilyen felállásban hiába szerez többségi tulajdont egy magánbefektető, lényeges kérdésekben továbbra is „engedélyt” kell majd kérnie az államtól.
Ezzel kapcsolatban egy jóindulatú értelmezés lehet, hogy a kormányzat a törzsrészvénycsomag eladása előtt bevonja a „B” részvénysorozatot. Legalábbis erre a szándékra utal a fejlesztési minisztérium által hivatkozott kitétel, amely a takarékszövetkezeti szektor államosítását lehetővé tevő integrációs törvény novemberi módosításában (pdf) jelent meg. Eszerint a „B” sorozatú részvényeket „a Takarékbank Zrt. közgyűlése – a részvényesek ezzel kapcsolatos döntése esetén – bevonja”.
A törvény nem részletezi, hogy ez pontosan hogyan történhet meg, az viszont nagyon valószínű, hogy az MFB – és rajta keresztül a kormányzat – jóváhagyása kell hozzá, így ha megtörténik, az megfelel majd a kormány tervének. A jelenlegi helyzetben ugyanis a többségi részesedéssel az állami szavazatok vannak többségben a közgyűlésben, a törzsrészvények eladása után pedig a Takarékbank alapszabálya védheti meg az MFB-nél levő különleges jogokat. Az alapszabály szerint ugyanis olyan változtatásokhoz, amelyek egy részvénysorozat jogosítványait hátrányosan változtatják meg, az érintett részvényesek több mint felének hozzájárulása szükséges.
Az ugyanakkor egészen biztos, hogy a kormánynak nem áll szándékában levenni a kezét a takarékszövetkezeti szektorról. Erre utal a takarékbanki törzsrészvények eladásáról szóló határozatban például az, hogy a kormány úgy döntött, a szektor központi hatóságává emelt Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében megtartja az állami befolyást. Emellett az állami kontroll megtartását hangsúlyozza az a hvg.hu birtokába került levél is, amit az integrációs szervezet december 19-én küldött ki a takarékszövetkezeteknek. A levélben a szervezet kiemeli, hogy az állam a Takarékbank Zrt. többségi állami tulajdonrészének eladása ellenére továbbra is szerepet vállal a szektor integrációjában. „A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a kormány határozata szerint tartósan állami tulajdonban marad, és hosszú távon fogja szolgálni a szektor intézményvédelmét és betétbiztonságát” – fogalmaz a szervezet.
Emellett kitér arra is, hogy a Takarékbank „törzsrészvényeinek értékesítése nem érinti a Magyar Posta és a szövetkezeti hitelintézeti szektor hosszú távú stratégiai együttműködését”. Az integráció és a posta közötti tulajdonosi kapcsolat továbbra is fennmarad a levél szerint, az integrációs szervezet ugyanis megvásárolta a Magyar Posta 25 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagját.
Kinél vannak az elsőbbségi részvények?
A decemberi kormányhatározat után nem teljesen egyértelmű, hogy az elsőbbségi „B” részvényekkel pontosan ki rendelkezik, az MFB vagy 100 százalékos tulajdonában álló leánycége, az idén márciusban létrehozott EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztő Kft.. Az EHPSZ Kft. az egyetlen MFB-cég, amelyet júliusban egy rejtélyes lépéssel bejuttattak a Takarékbank tulajdonosainak zárt körébe. Mint akkor írtuk, az MFB egy részvénycsereügylettel – dacára a bank felügyelőbizottsága ellenállásának – egy takarékbanki törzsrészvényt adott az EHPSZ Kft.-nek, és ezzel a többi részvényessel egyenrangú szereplővé lépett elő.
A cég azonban jelenleg nem egy, hanem 236 részvénnyel rendelkezik a Takarékbank Zrt. december közepén frissített adatai szerint. Ennek alapján lehetséges, hogy a nyáron kapott törzsrészvény mellé az EHPSZ Kft. megkapta a 235 darab elsőbbségi részvénycsomagot is. Mivel a bank kimutatásában nem szerepel, hogy melyik részvényesnek milyen típusú részvénye van, a hvg.hu ezzel kapcsolatban megkereste az MFB-t és az EHPSZ Kft. vezetőjét, azonban egyik helyről sem kapott választ.
Az EHPSZ Kft. vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetkezeti szektor átalakításával megbízott kormánybiztos, illetve augusztus vége óta a Takarékbank Zrt. igazgatóságának elnöke is. A cégről a furcsa részvénycsereügyletet követően a szektor szereplői azt gyanították, hogy Spéder Zoltán, az FHB elnöke áll mögötte, és azért került a Takarékbank Zrt. részvényesei közé, hogy később átvegye a többségi állami tulajdont. Akkoriban a hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdéseire Spéder Zoltán nem adott választ, a szektor szereplőinek feltételezése azonban nem is volt nagy újdonság. Akkor már ugyanis hónapok óta nyílt titokként beszéltek a pénzügyi szférában arról, hogy Spéder Zoltán a szektor átalakításának fő értelmi szerzője és levezénylője.
Ez az információ rendszerint azzal társult, hogy Vojnits Tamás tavaly december végi kormánybiztosi megbízatásáig az FHB igazgatósági tagja volt, és vele csaknem egy időben 2013 elején több volt FHB-s vezető is bekerült a takarékszövetkezeti integrációban azóta fontos szerepet kapott Magyar Posta vezetőségébe, majd nyáron a szektort irányító integrációs szervezet vezetője is egy volt FHB-s igazgató, Lontai Dániel lett. Az EHPSZ Kft.-vel kapcsolatban ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a céginformációs adatbázisban elérhető adatok alapján nem igazolható a vélekedés, mely szerint köze lenne az FHB Bank elnökéhez. Kapcsolatra mindössze a kormánybiztos személye utal, valamint az, hogy a cég bankszámláját az FHB Bank vezeti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
