hvg.hu: Még mindig jól húz a szegedi online harisnyadiszkont, ami két éve a piaci analízis egyik legnagyobb kakukktojása volt?

Kis Gergely: A tipikus, kis magyar kkv sikere az övék, az, hogy a ruhanemű slágertermék lehet a neten. Furcsa, hogy Magyarországon éppen ezen a területen látunk egy nagy űrt. Pedig az utóbbi időben a nagy ruhamárkák bődületes pénzt és energiát fordítanak arra, hogy internetes kereskedelmi tevékenységet fejlesszenek, de Magyarországon gyakorlatilag egyáltalán nincsenek jelen. Itt a kedvezményes árú, és ma már nem is annyira zárt vásárlói klubok (például a Fashiondays vagy a Brands.hu) vannak jelen, illetve van néhány olyan sikeres kezdeményezés, mint a Bónusz Brigádé – ami ebben az évben elkezdett ruhákkal is foglalkozni, és valójában egy kedvezményes áruházzá alakult át.

Túry Gergely

Pedig az e-kereskedelem kísérleti telepén, az Egyesült Államokban egy olyan üzleti modellt fejlesztettek ki, amelyet a világban sokan lemásoltak (ilyen a németországi Zalando vagy a nigériai Jumia): alsó-, és felsőruházatot árul a cég, a fókuszt a professzionális ügyfélkiszolgálásra, illetve az ingyenes oda-vissza szállításra tették. Magyarországon mindennek még csak a csírái látszódnak.

hvg.hu: Mi ennek az oka? A magyar piac nem elég vonzó, vagy nem volt még olyan befektető, aki például a ruhaértékesítési területen ezt a lyukat be akarja tömni?

K. G.: Nem tudok erre egyértelmű választ adni. Pedig már ez a „módi” Németországban, Angliában és Amerikában is. Szerintem a következő évek ebben biztosan hoznak majd idehaza is változást. Azt nem tudom, hogy mindezt egy olyan cég csinálja-e meg, mint az Amazon, vagy olyan, mint a Tesco, de mivel a modell sok helyen egyértelműen sikeres, hozzánk is be fog kopogtatni.

hvg.hu: 2013-ra úgy szólt a prognózisuk, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom a 2012-ben mért 177 milliárdos forgalom után eléri a 200 milliárd forintos határt. Bejön?

K. G.: A mi becslésünk májusban egészen pontosan 208-209 milliárdról szólt. Most úgy néz ki, hogy ezt kicsit alá is becsültük. Mentségünkre szóljon, hogy elindult néhány olyan szereplő is ezen a piacon, akik ezt a „hibát” akár önmagukban is magyarázzák. A Tesco és a MediaMarkt ráadásul a saját üzleti elképzeléseit is felülmúlva startolt. Ez a magyarázata annak, hogy míg az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalomban 2012-re fokozatos bővüléssel elérte a 2,7 százalékot, az idén valószínűleg átlépi a 3 százalékos határt.

hvg.hu: Sok ez vagy kevés? Lehetne több is? Egyáltalán összevethető ez azzal, hogy az Amazonon másodpercenként 30 üzletet kötnek, és hogy a kínai netes kiskereskedelmi forgalom az adatok szerint az idén a 7 százalékos szint fölé lép annak köszönhetően, hogy egy év alatt több mint 50 százalékot tudott növekedni?

K. G.: Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a korábbiakhoz képest meredekebb növekedést mutatnak az adatok, mivel a magyar fogyasztók körében egyre elfogadottabb az internetes vásárlás. Azt, hogy ez százalékosan kifejezve, vagy pláne volumenben nincs akkora jelentőségű, mint Németországban, Angliában, vagy akár Csehországban – utóbbinál a 10 milliós lakosság nagyjából háromszor annyit vásárol a neten, mint mi – voltaképpen nem jelent semmiféle rangsort.

Túry Gergely

Az összehasonlítások ugyanis megtévesztőek, mert itt alapvetően fogyasztói szokásokról van szó. Az adatok legfeljebb azt mutatják meg, hogy nálunk a vásárló jobban szeret bemenni a fizikailag létező boltokba. Meg azt, hogy nálunk is egyre nehezebb elektronikai terméket, könyvet, házhoz szállított pizzát vagy téli gumit internetes jelenlét nélkül eladni. Az tehát, hogy online veszed a kenyeret, egy szokást mutat. De azt nem, hogy ez jobb-e, mint lemenni a boltba, elvenni a pultról az árut, és a pénztárnál fizetni érte. Azt azonban Angliában mért adatokból kiolvasták, hogy a Tescóban azok a vásárlók, akik interneten vásárolnak, 2,2-szeresen többet költenek a cégnél, mint a „sima”, offline vásárlók. Mi közben az eNET-nél kíváncsian várjuk, hogy a nemzetközi statisztika és a magyarországi adatok közt lesz-e korreláció, de egyértelmű, hogy az online és offline is jelen lévő kereskedő számára az online többet költő ügyfél kezd kiemelt fontosságúvá válni.

hvg.hu: Mi a magyarázata annak, hogy miközben nem látszik nagyobb fogyasztási hajlandóság vagy lehetőség, beindult egyfajta mozgás a hazai e-kereskedelmi piacon? Arra gondolok, hogy a már említett két, eddig klasszikus eladóként működő kereskedelmi lánc mellett belépett a piacra a romániai óriás eMAG, illetve mellette az Expert, illetve hogy az eddig kősziklaként egy helyben álló, és irányt mutató, hivatkozási, viszonyítási pontként használt Vatera teljesen átalakul, és hogy az apróhirdetési piacon eszement pénzköltés kezdődött. Van erre magyarázat?

K. G.: Az, hogy egyre több nagy üzlet lép az online piacra, jól mutatja, hogy itthon is változnak a fogyasztói igények, és ennek a gazdasági recesszió jelenleg kedvez. Ha kevesebb a szabadon elkölthető jövedelmünk, mint tavaly volt, még inkább árérzékenyekké válunk, az összehasonlításra pedig a legjobb terep a világháló. Az internetes kereskedő közötti verseny pedig jót tesz, elég csak arra gondolnom, hogy az eMAG mivel is lett sikeres Romániában. E cég futárszolgálata például úgy adja át a kiszállított árut, hogy a futár megvárja, amíg kinyitják a dobozt, és az elégedett vevő átveszi ténylegesen az árut – csak ezt követően íratják alá vele az átvételi dokumentumot. Ha nem elégedett, azonnal visszaviszik. Találkoztak már ilyennel Magyarországon? Szerintem nem sokan.

Az internet egyébként egyfajta bemutatóteremként is működik, és vannak olyan szolgáltatások, ahol egyszerűen már muszáj ott lenni a neten: a magyarországi szállásfoglalások 43 százalékát például már a neten kötik. A termékek esetében az árak összehasonlításának van a legnagyobb szerepe,  az aki nincs az Árukeresőn, Árgépen vagy az Olcsóbbat.hu-n, akár le is húzhatja a rolót.

hvg.hu: De ez csak az okozat. Mi az ok? Mi katalizálja ezt a mozgást?

K. G.: Leginkább az, hogy a vásárlók többen lettek, és elkezdtek másként vásárolni. Talán a leglátványosabb változás történik éppen emiatt a Vaterával és a Tesz-Vesszel, miközben felértékelődik az apróhirdetési piac. A Vaterán és a Tesz-Veszen az eladások zöme már fix áron történik – aukcióra egyszerűen alig van igény – az oldalon pedig leginkább kereskedők értékesítenek. A Vatera így nem kiürül, sokkal inkább az eredeti funkciója erősödhet meg. Persze érdemes a kiskereskedők dilemmáját is látni: ha saját online boltot hoznak létre, szinte muszáj belistázniuk a termékeket az ár-összehasonlító oldalakra, amiért kattintás alapon fizetnek, de közben üzemeltetniük kell a saját webáruházukat. Ha viszont csak a Vaterára, Tesz-Veszre teszik fel a terméküket, akkor nem kell saját honlapot üzemeltetniük, és csak a tényleges vásárlók után fizetnek jutalékot. Az is igaz, hogy így soha nem lehet hűséges vásárlói kört kialakítani.

Túry Gergely

Az apróhirdetési piac sikerét tranzakciódíj-mentessége adja, ám szerintem előbb-utóbb valamilyen módon fizetőssé kell tenni az Apródot és a Jófogást is. A verseny fontosságát viszont mutatja, hogy az Allegro Group portfóliójában az Apród látogatottsága az idei év nyarára megelőzte a Vateráét, ugyanakkor bevételtermelő képesség szempontjából a piacterek mellett leginkább az ár-összehasonlítás vált fontossá.

hvg.hu: Az online kereskedelmi trendek zöme Amerikából indul és terjed el a világon. Azon túl, hogy az előre utalás helyett szeretünk utánvéttel vásárolni, van-e sajátosan magyar jellemző az e-kereskedelemben?

K. G.: Vannak olyan vásárlási szokások, ami bennünket teljesen egyedivé tesz. A legjobb példa erre a Pick Pack Pontok és Posta Pontok gyors ütemű elterjedése, mert kiderült, hogy a magyar megrendelő szinte minden más környező országon tapasztalható trenddel szemben nem szeret ezer forintot kifizetni a megadott címre szállításra, sokkal inkább egy kicsit kevesebbért elmegy érte a közelében lévő újságosbódéhoz, benzinkúthoz, postához, és ott veszi át a csomagját.

hvg.hu: A már meglévő magyar piaci szereplők tempó-, vagy irányváltása mellett a Tescóhoz vagy az eMAG-hoz hasonló nagy nemzetközi szereplők megjelenése hordozza-e azt veszélyt, hogy a hozott nemzetközi trendekkel átalakíthatják a magyar piacot?

K. G.: Nem hiszem. Ezek a kívülről jövő hatások inspirálják a magyar piacot, és éppen emiatt én 2014-ben nagyon erőteljes növekedést várok az online eladásokban. Semmi nem mutat ez ellen, ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy nem csak egy vagy két új, nagy piaci szereplő érkezik majd a magyar piacra; nyugatról is, keletről is vannak komoly érdeklődők.