„A nagyszüleim házában mindig a Szabad Európa szólt. (…) A rendszerváltozásig ez a rádió betöltötte a hivatását, emlékszem, amikor a Fideszt alapítottuk, akkor a Szabad Európa Rádió volt az első, amely tudósított erről az eseményről” – mondta Szájer József, a brüsszeli ereszbotrányba belebukott volt fideszes európai parlamenti képviselő Kovács Zoltán államtitkár podcastjában. Ugyanakkor szerinte 1990 után „semmi értelme nem volt annak, hogy amerikai adófizetők arra fordítsák a pénzüket, hogy valamilyen módon befolyásolják a tőlük több ezer kilométerre lévő magyar emberek gondolkodását”.

A politikus egyébként alapítója és vezetője a nemrég létrehozott Szabad Európa Intézetnek, ennek a szervezetnek azonban semmi köze sincs az amerikai támogatásból létrehozott médiumnak, amely összesen 23 országban – például Magyarországon is – működik. A sajtótermék forrásait éppen a múlt héten vonta meg az Egyesült Államok, ami miatt a szerkesztőségek várhatóan bezárnak.

Szájer József szerint a Szabad Európa Rádió egy teljesen értelmetlen befektetés volt, „azt is mondhatnám, hogy a legértelmetlenebb” – fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy a médiumot az amerikai baloldali vezetés indította újra Magyarországon, de valójában a Szabad Európa magyar hírszolgáltatása 2020 őszén, az első Trump-kormányzat idején kezdődött kétpárti, republikánus és demokrata kongresszusi támogatással. 

Szájer József a Fidesz kormányzásával kapcsolatban azt mondta, hogy egy 15 éve tartó folyamatos kormányzás esetén már nemcsak a jövőre való elképzeléseket lehet lemérni, hanem a másfél évtized teljesítményét is. A kezdeti célok között említette:

• ne legyen eladósodott az ország,
• megfordítsák a demográfiai zuhanást,
• problémamegoldó, cselekvőképes kormányzás legyen.

Úgy vélte, ez a kormányzás tetszett a választóknak is, ahhoz pedig, hogy ezeket a célokat teljesíteni tudják, hosszú távon is kellett tervezni. „Olyan fundamentumokat, sarokköveket tettünk le, amelyekre később lehet majd építeni” – mondta. Azt is megjegyezte, hogy sokan akarják másolni Magyarországot, ez ugyanis divat lett szerinte, de gyakran nem lehet átültetni a hazai megoldásokat, mert előbb hozzá kell igazítani az egyéb körülményeket is.

Szájer József szerint sokféle modellt akartak Magyarországra erőltetni, de a kormány más utat járt be, miután a kabinet tagjai „józan gondolkodású emberek”. „Miért működne valami 237-szer, ha előtte ugyanennyiszer nem hozta meg sikert?” – indokolta a korábbi modellek elvetését.

Hosszan beszélt az Unió korlátairól is. „A nyugat-európai gondolkodásnak van egy egészen sajátos bizarr fajtája, amely talán az elmeszesedésnek az egyik jele – persze nem vonatkozik ez mindenkire, mert azért ott is van innováció. Bürokratikus kormányzásról van szó, vagyis a szabályokat kell betartani. Problémákat viszont nem tudnak megoldani” – fogalmazott. Úgy vélte, a magyar és az amerikai kormány abban más, hogy ha adódik egy probléma, akkor ők nem hezitálnak hosszú hónapokon keresztül, hanem megoldják azt. Nem biztos, hogy minden megoldásuk sikeres lesz, „de csak így lehet új dolgokat hozni, és így lehet másoknak példát mutatni” – tette hozzá.

Szájer József szerint a nyugat-európai politikai kultúrában az alakult ki, hogy nem helyes, ha valaki egyértelmű iránymutatást ad az országnak, de amikor az igazi problémák megjelentek, akkor a gondokkal szemben tehetetlenül álltak. A közös határvédelem esetében például felmerült, hogy az uniós szintű megoldás lenne a racionálisabb döntés a költségmegosztás miatt, de végül itt is az bizonyosodott be, hogy a tagállami szintű döntéshozatal az eredményesebb. Uniós szinten már csak a bürokrácia marad – jegyezte meg.

Szájer József szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság attól a pillanattól kezdve, hogy Orbán Viktor hivatalba lépett, állandóan akadályozta a magyar miniszterelnök munkáját, és azt hangoztatták, hogy „az, ami jó, az, amit az emberek akarnak, vagy amit tömegesen szeretnének”, az miért nem európai, az miért rossz, miért nacionalista. A Szabad Európa Intézet vezetője szerint ezt nem azért tették, mert gonosz emberek, hanem azért, mert békében szerettek volna élni, és ki akarták terjeszteni a hatalmukat. Ez szerinte egyfajta birodalmi gondolkodást jelent, aminek az a következménye, hogy aki hatékonyabbá akarja tenni a rendszert, azt deviánsnak tekintik és pénzelvonással büntetik.

Szájer József szerint „a szélsőséges baloldali ideológia” megszállta az intézményrendszert. Példaként említette, hogy szerinte ha valaki elmegy Brüsszelbe, ott a nemzet szitokszónak számít. Pedig szerinte a háborúkat nem a nemzetek okozták, hanem azok, akik birodalmat akarnak építeni – fogalmazott, hozzátéve: „És milyen kísérteties, hogy most is ők kerültek a háború oldalára”.

A saját szerepükről azt mondta: „Mi botcsinálta reformátorai vagyunk a rendszernek”. Azt is megjegyezte, hogy a hétköznapi munkájuk során ütköztek bele egy olyan „óriási erőbe”, amely akadályozta a feladat megoldását. Ezt a hatalmas erőt pedig szerinte csak erővel lehet legyőzni.

Szájer József kitért az alkotmányozásra is. „Az ellendrukkerek azt mondták, hogy ez az alkotmány nem fog megérni két évet, jövőre már a 15. életévnél tartunk. Nagyon sok alkotmány nem is ér meg ennyi időt. Az átlagéletkor egy normális alkotmánynál nem ilyen” – mondta. Azt is megjegyezte, hogy szerinte a „márványba vésett” amerikai alkotmány legfontosabb részeit, módosításait évekkel az alapszöveg elfogadása után fogadták el. „Minden rendszert be kell valamilyen módon üzemelni. Amikor egy mosógépet vesz az ember, akkor valószínű, hogy a hibák az első pár hónapban fognak kijönni, akkor kell ezeket kijavítani” – mondta.

Úgy vélte, az alkotmány elfogadása óta olyan új problémák kerültek elő Magyarországon, amelyek az Alaptörvény megalkotásakor még nem kerültek elő, vagy nem voltak ennyire jelentősek. Ilyen szerinte például a migráció kérdése, vagy azok a szabályok, amelyekkel a legegyértelműbb dolgokat kell megvédeni „külső erőkkel szemben, a legelvetemültebb ideológiákkal szemben”.

Azért kell megvédeni, és beletenni az alkotmányba, mert megkérdőjelezték – tette hozzá.

🎙️ I sat down with József Szájer, Director of the Institute for a Free Europe, to discuss Hungary’s political landscape, European sovereignty, and the ideological battles shaping the continent. We covered Brussels’ growing centralization, Hungary’s counterpoint role, and the… pic.twitter.com/SvuhiA8rmi

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) March 19, 2025