A tavalyi év után a hvg.hu gazdasági rovata 2013-ban is elkészítette az év gazdasági összefoglalóját, az év legfontosabb történéseit gyűjtöttük most egy csokorba. Ez történt 2013-ban a gazdaságban, top10 esemény.

Az egész évet végigkísérték a devizahiteles perekről szóló hírek, a kormány pedig folytatta bankellenes retorikáját, november 1-jére még határidőt is szabtak a "hibás termék" ügyének rendezésére. A történetre végül a Kúria decemberi döntése tette fel ideiglenesen (2013-at illetően) a pontot, a legfőbb bírói testület kimondta, hogy a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés. A Kúria a Fidesz frakcióvezetője szerint ezzel a bankok oldalára állt.

2013 júniusában több mint kilenc év után Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. A döntés meghozataláig hosszú utat jártunk be, tavaly tavasszal már a kohéziós források felfüggesztését is belengették, ám a folyamatos magyar kiigazítások, megszorítások megtették a hatásukat, Magyarország idén lekerült a szégyenpadról.

Idén áprilisban a kormány teljesen újraírta a dohány-kiskereskedelem szabályait, júliustól már csak az állam által koncesszióba adott nemzeti dohányboltokban lehet dohányárut vásárolni. A koncessziónyertesek között voltak igen érdekes – a hatalomhoz közel álló – nevek is, sokan mutyit is kiáltottak. A koncessziós szerződésekben szerepel olyan kitétel is, mely szerint az államnak milliárdokat kellene kifizetnie a trafiknyerteseknek, ha a következő 20 évben bárki is liberalizálná a dohánypiacot. Mindeközben a legális cigipiac durván bezuhant (az illegális ezzel szemben komolyan nőhetett), 5 kiló dohány birtoklása bűncselekmény lesz, a hipermarketek, illetve benzinkutak környékéről kitiltják a trafikokat, a rosszul muzsikáló trafikok miatt pedig a dohányboltokban árulható termékek köre tovább bővülhet.

2013 arról is nevezetes lesz, hogy ekkor kezdődött el a takarékszövetkezetek állami bedarálása. Az államosítás júliusban indult – bár az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már tavaly megszerezte a Takarékbank egy részét a német DZ Banktól –, a Magyar Posta pedig tőkét emelt a Takarékbankban idén nyáron, ezért pedig törzsrészvényeket kapott, az állami cégek így többségbe kerültek a pénzintézetben. Ezek után megindult az állami cégek szempontjainak nagyobb érvényesítése, a takarékszövetkezeti vezetők kiáramlása, belháború robbant ki, a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogait fel is függeszthetik egy módosítás értelmében, és azt is rebesgetik, hogy mindez azért megy végbe, mivel a kormány egy új tulajdonosi körnek akarhatja átjátszani a Takarékbankot. Az év végén ugyanakkor egy csavarral megjelent azt a hír, hogy jövő március árcius végéig kell megszabadulnia a MFB-nek, valamint a Postának a Takarékbankban meglévő részesedésétől. A legmagasabb vételárat kínálót nemzetközi pályázat útján választják ki.

Bár a szó legszorosabb értelmében nem lesz jövőre választási költségvetés, a kedvenc területek (értsd: foci) komoly összegeket kapnak jövőre. Olyan értelemben ugyanakkor lesz választási (rezsicsökkentési) költségvetés, hogy azt bizonyos cégek pénztárcájának terhére oldja meg a kormány: rezsicsökkentés vol. 1. és 2. (januárban jön a harmadik), havi kétszer ingyenes készpénzfelvétel, társasházi plakátozás, árfolyamgátas megtakarításról történő értesítés. Az infláció mindeközben az árak állam általi lejjebb nyomása miatt 40 éves rekordon van, egyes energiacégek pedig kiszállnak a magyar piacról.

Matolcsy György idén március elején váltotta Simor Andrást a jegybankelnöki székben. A nemzetgazdasági miniszterből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére került Matolcsy bemutatkozó bizottsági meghallgatásán szinte nem beszélt semmiről, ám hamarosan beindult a a több száz milliárdos növekedési hitelprogram, melyet követi második kiadása is, amely már 2 ezer milliárd forintot szórna ki. A jegybankelnök a március óta eltelt idő alatt ugyanakkor többször is inkább úgy nyilatkozott, mintha még mindig gazdasági miniszter lenne, legutóbb például négy csaló nagybank esetleges kivonulásáról beszélt, a közmunkáról pedig azt mondta, hogy az segíti a gazdaságot, mivel minden munka segít.

Az idei évet végigkísérte az a várakozás, hogy akkor most az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed most visszafogja-e eszközvásárlási programját, a monetáris lazítást, vagy sem, és még továbbra is havi 85 milliárdban vásárol amerikai kötvényeket. A feltörekvő piacokról már a pénznyomda visszafogásának decemberi bejelentése előtt elkezdtek a fejlett államokba visszaáramolni a pénzek, ezt több ország is keményen megérezte. Magyarország – egyelőre – megúszta a lejtmenetet (alacsony a büdzsé hiánya, külkereskedelmi többletünk van).

Angela Merkel harmadszorra is Németország kancellárja lett. A nem meglepő eredménnyel a néha csak "teflonnak" is becézett Merkel szeptemberben újrázott, ám koalíciós partnernek a szociáldemokratákat kellett választania, mivel a liberálisok kipottyantak a parlamentből. Ez viszont pár jólétinek tekintett intézkedés bevezetésével is jár, mint például egységes szövetségi minimálbér bevezetése, illetve megszüntetik a német autópályák használatának díjmentességét a személygépkocsik számára is, 100 euró lehet az éves díj, amit viszont a német állampolgárok visszaigényelhetnek. Az SPD-vel történő kompromisszumkötés mellett az viszont biztos, az európai válságkezelést további is szoros gyeplővel fogja Merkel.

Az év képe 1: Orbán Viktor Japánban, gésák között. A kormányfő az ázsiai államban tett novemberi látogatásakor beszélt eurócsatlakozásról, Közép-Európa szerepéről, és az EU-nak Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásáról is. A találkozóról ugyanakkor sokaknak leginkább ez a kép maradhat meg.

Facebook / Orbán Viktor

Az év képe 2: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a saját gyermekével mutatta be az új babakötvényt december elején, ezzel pedig cukiságbombát robbantott. Kell ennél jobb cégér?

Túry Gergely

Az év mondata: "Három egyszerű kérdésre várok választ: ki követett el mit és mikor" – mindezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta, reagálva az utóbbi évek talán legnagyobb botrányára, melyet Horváth András, kiugrott adóhatósági dolgozó robbantott ki azzal, hogy szerinte ezermilliárdos adócsalás mellett huny szemet a NAV, ha a nagyadózókról van szó. A probléma ugyanakkor az, hogy ha Horváth, akinél nemrég házkutatást tartottak és eljárások is vannak ellene folyamatban, a nyilvánosság előtt beszélne konkrétumokról, akkor azzal jogsértést követne el, az illetékes hatóságok ugyanakkor minden további nélkül megnézhetik az általa beadott dokumentumokat.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!