Egy teljes szektorra dobott bombát a kormány a tankönyvkiadás államosításának régóta dédelgetett tervével, de olyan érthetetlen az erről szóló javaslat, hogy nem tudható pontosan, a piac mely részét tarolja le. Az viszont valószínűnek tűnik, egy komplett iparág tűnhet el a piacról.
Régóta sejteni lehetett, hogy a kormány erre készül, mégis bombaként robbant a hír, hogy a január 1-jétől államosítják a tankönyvkiadást. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap este nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot, és mivel kivételes sürgős eljárást kért, azt már kedden el is fogadhatja az Országgyűlés.
A tankönyvpiac forgalma 14 milliárd forint körül alakul évente, és az államosítás egy tucatnyi magántulajdonban lévő kiadót, illetve akár nyomdát is csődbe sodorhat. A törvényjavaslat megfogalmazása azonban olyan homályosra sikerült, hogy nem lehet belőle megállapítani, a piac pontosan melyik területén kezdhetnek csomagolni a cégek.
A nyomdákat érinti?
A tankönyvellátási folyamatba ugyanis beletartozik a kiadás, a terjesztés (ez a terület már idén az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft., Kello kezébe került), illetve maga a gyártás is. Utóbbival kapcsolatban a legnagyobb a homály a vasárnap benyújtott tervezet alapján, magában a szövegben ugyanis nincs utalás arra, hogy az állam a jövőben átvenné a nyomdaipari munkát is. Ugyanakkor az általános indokolás szerint „a benyújtott törvényjavaslat új alapokra helyezi a köznevelési tankönyvfejlesztés, -előállítás egészét, állami felelősségként értelmezi a tankönyvek előállítását – rendelkezik a kormány által rendeletben kijelölésre kerülő állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szervről, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a kormány által rendeletben kijelölt testületről, amely a legmagasabb állami garancia lesz majd a tankönyvek magas minőségére”.
Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára szerint sem egyértelmű a vasárnap benyújtott javaslat alapján, hogy magukra a gyártókra hogyan vonatkozik az új rendszer. Értelmezése szerint egy non-profit szervezetet hoznak létre a tankönyvellátásra, amely közbeszerzést írhat ki a gyártási folyamatokra. „Ám minél előbb tisztázni kell, hogyan érinti ez a nyomdaipari szektort” – mondta a hvg.hu-nak. Ha a négymilliárdos tankönyvgyártás is állami kézbe kerülne, az olyan 20-25 nagy, több évtizedes múlttal rendelkező magyar nyomdákat hozna rendkívül nehéz helyzetbe, mint az Alföldi Nyomda, a Dürer Nyomda vagy a Dabasi Nyomda.
Megszűnik a szakma
Hasonló értetlenséggel reagáltak a javaslatra a kiadók is. „Az első néhány olvasat után egyértelmű, hogy az ebben a témában már évekkel ezelőtt meghozott döntést továbbra is elég ügyetlenül igyekeznek megvalósítani. De a motiváció és a szorgalom továbbra is töretlen” – mondta a hvg.hu-nak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) elnöke. Noha részletes elemzésre még nem volt idejük a szövetségben, az az elnök szerint egyértelmű, hogy a döntések több ponton is meglehetősen homályosak, és az is, hogy a mostani módosítás is csak egy közbenső állomás egy következő jogszabályi korrigálás előtt.
„Egy sor feltételes mód szerepel a szövegben, például nem világos, hogy az állami tankönyvkiadó valójában mennyire lesz képes a teljes tankönyvpiac ellátására, és ha erre nem képes, akkor mi következik” – mondta a TVOT elnöke. Elmondása szerint hasonló módon tisztázatlan a törvényben például a munkafüzetek, térképek gyártásának ügye is, mivel bár a törvénymódosítási szövegben az szerepel, hogy azok tankönyvvé nyilváníthatók, de ennek körülményeit, kritériumait nem részletezi. A törvény szövegéből még nem világos, hogyan is akarják pályáztatni a könyveket – fejtette ki Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó igazgatója. Az igazgató szerint a tervezet alapján nem tudni, ki és hogyan fogja kiadni a könyveket – az állam, vagy a kiadó –, s mire is fognak pályázni a kiadók. Továbbá az is kérdéses, hogy milyen szakmai alapon fognak választani – tette hozzá a Mozaik Kiadó igazgatója. A pályázatról szinte csak annyit tudni Reményfy szerint, hogy amit a miniszter nem választ ki, az már tankönyvjegyzékre sem kerülhet. Ez szinte korlátlan hatalmat ad a miniszter kezébe – tette hozzá az igazgató.
A Mozaik Kiadó igazgatója szerint a törvénytervezet a teljes tankönyvkiadói szakmát megszünteti, ezzel 10-20 éve a szakmában dolgozó emberek kerülhetnek utcára, országosan ez több száz főállású munkahely megszűnését jelentheti. A könyvek szerzői, lektorai, külsős szerkesztők, grafikusok megbízásos munkavégzésének megszűnése pedig még további sok ezer család megélhetését nehezíti meg. A törvénytervezet indoklása Reményfy szerint valótlanságot állít, hiszen nem igaz, hogy száznál több kiadó ad ki tankönyvet. Már tavaly is ötvennél kevesebb kiadónak volt tankönyvjegyzéken könyve. De a helyzet még ennél sokkal egyszerűbb, hiszen az első 5 kiadó lefedi a piac 85 százalékát, az első 3 pedig körülbelül a 75 százalékát, azaz egyáltalán nem kaotikus a helyzet.
Hatalmas pazarlás lesz ebből
A Mozaik Kiadó igazgatója szerint azok az iskolák, amelyek ebben a tanévben megkezdtek egy tankönyvsorozatot, most felmenő rendszerben nem fogják tudni megrendelni a folytatását. Arról nem is beszélve, hogy erre a tanévre rendeltek az iskolák minden tárgyból új kerettantervi könyveket. Ezekkel mi lesz? – tette fel a kérdést Reményfy. Jövőre ezeket is le kell cserélni, mert nincs folytatásuk? Milyen szakmai logika van ebben? Ez sok százmillió forint kidobott pénz, hatalmas pazarlás – hangsúlyozta a Mozaik Kiadó igazgatója. Valószínűleg a törvény életbelépésekor már 200-300 tankönyvvé minősítési eljárás lesz folyamatban, ezeknek az eljárásoknak a díját (eljárásonként 200-400 ezer forint) a törvénytervezet szerint az államnak vissza kell fizetnie, ráadásul a szakértők díjazását az államnak át kell vállalnia. Ez százmillió forintot is meghaladó összeg, amit egyébként a kiadók fizetnének – emelte ki Reményfy.
A jelenleg is futó 200-300 tankönyvfejlesztési folyamatba a kiadók könyvenként több millió forintot már beleöltek, ami így veszteségként jelenik meg náluk. Ezt a veszteséget egy jogszabály hirtelen meghozatala okozza, így nem lesz olyan bíróság, amelyik ezt ne ítélné meg a kiadóknak – mondta a Mozaik Kiadó igazgatója. Ez önmagában sok százmillió forint közpénzből fizetendő kártérítést jelenthet – tette hozzá. A közpénzekkel való ésszerű gazdálkodás és a szakmai érvek miatt a lehető leglogikusabb lépés Reményfy szerint tehát most a 2014/2015-ös tanév tankönyvrendelését és jóváhagyását változatlanul hagyni. Egyéb esetekben a következő tanév tankönyvellátása még nagyobb káoszt fog okozni, mint az idén. Már nem csak arról fog szólni, hogy odaér-e egy könyv az iskolába, hanem lesz-e egyáltalán könyv – hangsúlyozta az igazgató, aki hozzátette, hogy semmi kifogásuk az ellen, hogy az állam is fejlesszen tankönyvet, csak akkor mérettesse meg magát ugyanazon feltételekkel, mint a kiadók, és ha szakmailag az a jobb, akkor legyen az az első a kínálatban.
Régi terv
A kormány által elindított változtatások a tankönyvpiacon már régóta a rendszerváltás előtti időket idéző egytankönyves rendszer irányába mutatnak, és a tankönyvkiadás államosításának terve sajtóértesülések szerint kormányzati körökben már rég nem számít új ötletnek. A Réthelyi Miklós vezette Nemzeti Erőforrások Minisztériuma már 2012 elején elemzést készített a tankönyvkiadás államosításának lehetőségéről és veszélyeiről. Akkor a minisztérium a kockázatok miatt óvta a kormányt a lépéstől. A tárca arra is figyelmeztette a kabinetet, hogy újabb európai kötelességszegési eljárással és belső politikai támogatásvesztéssel kell szembenéznie (vélhetően a fideszes hátterű kiadók miatt). Az Index idén augusztusban ismét arról írt, hogy a figyelmeztetések ellenére az ügyet tavasszal újra napirendre vette a kormány.
A kabinet először a tankönyvterjesztést monopolizálta idén szeptembertől, ezt követi majd a tankönyvkiadás államosítása január 1-jétől. Mint arról a HVG beszámolt, már szeptember közepén kormányrendelet hatalmazta fel Balog Zoltán minisztert, hogy tegyen javaslatot „a köznevelés minőségi tankönyvekkel való ellátásának megvalósítása érdekében”. Már ebből látszott az irány: a tárcavezető ugyanis uniós finanszírozással, tankönyvpiaci verseny nélkül álmodta meg a megoldást. Balog terve szerint egyetlen állami cég látná el az összes évfolyamot tankönyvvel, kizárva a közoktatásból a magántulajdonú kiadókat. A tervet a gyakorlatba átültető, szeptember végén megjelent pályázati kiírás szerint egyetlen, a szakminiszter ajánlását is megszerző központi költségvetési szerv pályázhatott, hogy 2,6 milliárd forintból elvégezze a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyvek, taneszközök, valamint a „nemzeti közoktatási portál” fejlesztését.
A kormány tavaszi terve szerint az állam egy már bejáratott tankönyvkiadót vásárolna fel vagy hozna monopolhelyzetbe a piacon. A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. egyik alvó leánycégéből már tavaly novemberben felélesztette a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.-t (a cégbe új tulajdonostársként beszállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem). Már korábban sem volt titok, hogy a cég a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó nyomtatott és elektronikus tananyagok, illetve az új tankönyvek kidolgozását tervezi. A céggel kapcsolatban azonban Hoffman Rózsa korábban tagadta, hogy a kiadás államosítására készülnének. Idén ősszel már a hazai tulajdonú, szegedi Mozaik Kiadó Kft.-t is hírbe hozták felvásárlási célpontként. A kiadó a tankönyvpiac legnagyobb szereplője 28 százalékos részesedéssel, ráadásul megvette a Cartographia Tankönyvkiadó Kft.-t, így az iskolai térképek kiadásában egyeduralkodó lett. Az Index augusztusi információi arról szóltak, hogy a kiadót a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. venné meg.
A HVG őszi értesülése szerint az is valószínű, hogy a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadó Zrt. állami felvásárlása a cél. A HVG arról írt, hogy idén ősszel a kiadó menedzsmentje megvásárolta a tulajdonos Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. (NTK), a volt „Nemzeti” részvényeit. A 2005-ben privatizált egykori állami kiadótól a hivatalos kommunikáció szerint azért vált meg a Sanoma, mert „felismerte, a tulajdonosváltást követően Magyarország legnagyobb oktatási cégcsoportja megfelelően tud majd reagálni a hazai oktatáspolitika változásaira”. A vevők személyét egyelőre titokban tartják, ám piaci források szerint a kiadót is magában foglaló NTK Oktatási Holding Zrt. vezérigazgatója, Jókai István, valamint a tankönyvkiadó igazgatósági tagja, Doffek Tamás szerezték meg a részvényeket. A tranzakció vélhetően csak köztes lépés volt, a végleges tulajdonos az állam lehet – írta a hetilap. Bár a kiadót kivásárló Jókai–Doffek párost szakmai körökben inkább baloldali kapcsolatairól ismerik, Kiss János Tamás vezérigazgatót a KDNP-hez közeli szakembernek tartják.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.