Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A láncokba szervezett adócsalás nem csak az áfát eltüntető vállalkozók fogása. A biztonsági őröknek munkát adó cégek is csoportokba szerveződnek, hogy elrejtsék a feketebérezést és más törvénysértéseket. A cégcsoportok egy bejáratott modell szerint épülnek fel, és a borítékok átadására, majd eltüntetésére különösen ügyelnek.
Nem csak az áfát csalják el a cégek láncokba szerveződve, mint ahogyan azt Horváth András, a NAV-botrány kirobbantója az elmúlt hetekben több alkalommal is bemutatta. A biztonsági vállalkozásoknál is gyakori, hogy kisebb csoportokba szerveződnek, és a törvényes működés látszata mögé bújva elfedik, hogy az általuk alkalmazott biztonsági őröknek feketén, borítékban adják a fizetésük egy részét – jelezte egy olvasónk, aki éveken át a szektorban dolgozott, és Horváth András ügyén felbuzdulva elmesélte, milyen csalásokra látott rá.
Arra kért minket, hogy nevét ne írjuk le, mert a szektorban igazi nehézfiúk dolgoznak, akik könnyen megtalálhatják. Olvasónk szerint, ha a hatóságok egyszer valóban megvizsgálnák a biztonsági őröket foglalkoztató cégeket, a piac nagy részét bezárathatnák, a felelősök pedig komoly jogi problémákkal szembesülnének. Amit elmondott, megerősítették más, a piacot jól ismerő források is. „Így működik a szakma”, mondják, és ez alól nem kivételek a legnagyobb cégek sem. Ezzel a hatóságok is tisztában vannak, és tapasztalataik alátámasztják, amit megtudtunk a szektorról. Cikkünk megjelenése előtt az őrzés-védelemmel foglalkozó piac több jelentős szereplőjét is megkerestük, és kértük, reagáljanak a biztonsági cégek törvénysértő működésére utaló tapasztalatokra. Az In-Kal Zrt. vezérigazgatója azt közölte, a felvetetett problémákat nem tapasztalják az alvállalkozóik körében, a személy és vagyonőrök kiválasztása, bejelentése, foglalkoztatása a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.
Láncba szerveződnek
A biztonsági őrzésekre szóló megbízásokat az esetek többségében olyan cégek nyerik el, amelyek vezetői és tulajdonosai volt rendőrtisztek, nemzetbiztonsági munkatársak, vagy belügyminisztériumi vezetők. Ügyfeleik például bevásárlóközpontok, bankok, állami intézmények, amelyekben gyakran találkozhatunk külső cégek által alkalmazott biztonsági őrökkel. A fővállalkozó biztonsági cég biztonsági őrönként 1200-1500 forintos órabérnek megfelelő összegért vállalja el a munkát olvasónk szerint. (Ezt egy másik, a szektort ismerő forrás is megerősítette, mint írta, az összegek nagyjából ekkorák.)
A biztonsági őröket azonban nem a fővállalkozó toborozza, és nem ő alkalmazza őket, hanem a megbízást kiadja egy rokoni vagy baráti szálon hozzá kapcsolható alvállalkozónak. Olvasónk elmondása szerint éveken át több ilyen alvállalkozó ügyeire látott rá. Az alvállalkozónak átadott megbízás biztonsági őrre lebontva már csak 650-800 forintos órabérre jön ki, a maradék összeg a fővállalkozónál marad. Az alvállalkozó végzi el az őrök toborzását, és ő a tulajdonképpeni munkáltató, vele állnak kapcsolatban a munka során. Az alvállalkozó azonban nem közvetlenül alkalmazza az őröket, hanem a lánc harmadik tagjától, egy munkaerő-kölcsönzőtől kölcsönzi őket. „Az összes alvállalkozó és munkaerő-kölcsönző cég így tevékenykedik, és erről, bár tagadják, a fővállalkozó is tud” – mondta a forrás.
Mennyi jár?
A munkaerő-kölcsönzőnél az őrök minimálbérre vagy úgynevezett szakmai minimálbérre (középfokú végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezőknek járó garantált bérminimumra) vannak bejelentve. A minimálbér idén havonta bruttó 98 ezer, a garantált bérminimum bruttó 114 ezer forint. Az őrök azonban nem minimálbért kapnak, ettől eltérő díjazásért végzik a munkájukat.
Attól függően, hogy az ország mely területén, illetve milyen helyen dolgoznak az órabérük 320 és 650 forint között alakul. Kelet-Magyarországon, például a Nyírségben gyakori a 320 forint körüli díjazás, Budapesten cégek telephelyének őrzésére 410-450 forintot lehet kapni, egy bankfiókban fegyveres őrként pedig 650 forintot lehet megkeresni óránként (fegyver nélküli őrként nagyjából 500-550 forint a bér). A bevásárlóközpontokban jellemzően 450 forint körüli órabérért dolgoznak.
Ezzel a munkával Budapesten nagyjából 98 és 150 ezer forint közötti fizetést lehet elérni. A kifizetés úgy működik, hogy a minimálbér vagy szakmai minimálbér nettó összege feletti részt borítékban kapják az őrök. Tehát ha valaki bruttó 98 ezer forint minimálbérre van bejelentve, akkor 64 ezer forintot kap a számlájára, a többit borítékban. (Szakmai minimálbérre bejelentett őr esetén a számlára érkező pénz valamivel több mint 74 ezer forint.)
| Munkaidő-rekordok |
Egy őr havonta átlagosan 240-360 órát dolgozik. A 240 óra például egy üzletben vagy bankfiókban dolgozó biztonsági őrnek alapesetben összejön, ugyanis hétfőtől péntekig általában napi 12 órát dolgozik (a nyitvatartási idővel és a nyitás előtti, zárás utáni teendőkkel). Magasabb óraszámot például cégek telephelyeinek őrzésével lehet elérni (előfordul például, hogy egy telephelyet egy 24 órás és egy 12 órás őr felügyel váltásban). Ezen kívül gyakori az is, hogy nem csak egy helyen dolgozik egy őr az alvállalkozónak, hanem más helyek őrzését is bevállalja szabadidejében, hogy több pénzt keressen.
A Munkaügyi Hivatalnak a nem bejelentett béreken kívül azért is van mit vizsgálnia ezeknél a cégeknél, mert ez a munkaidő – folyamatosan fenntartva – munkajogi szempontból törvénysértő. A munka törvénykönyve szerint évente alapesetben legfeljebb 250 óra (vagyis nagyjából másfél hónap) lehet a napi nyolc órán túl végzett rendkívüli munkaidő. A biztonsági őröknél ez a keret két-három hónap alatt kimerül. |
Kétórás bejelentett munka
Gyakori az is, hogy egy őr nem napi 8 órára van bejelentve, hanem napi 4, sőt az is előfordul, hogy csak 2 órára. Ebben az esetben számlára a minimálbér fele (32 ezer forint) vagy negyede (16 ezer forint) érkezik, az összes többit kézbe kapja. A napi 4 órás bejelentés „nyugdíjas” rendőrök esetében gyakori, amihez nekik is komoly érdekük fűződik, így kaphatják meg ugyanis járadékukat az államtól. Volt rendőrök esetén gyakori, hogy 120-150 ezer forint járadékot kapnak, és ehhez őrként keresnek még 100-150 ezret.
Egy őr havonta átlagosan 240-360 órát dolgozik. A 240 óra például egy üzletben vagy bankfiókban dolgozó biztonsági őrnek alapesetben összejön, ugyanis hétfőtől péntekig általában napi 12 órát dolgozik (a nyitvatartási idővel és a nyitás előtti, zárás utáni teendőkkel). Magasabb óraszámot például cégek telephelyeinek őrzésével lehet elérni (előfordul például, hogy egy telephelyet egy 24 órás és egy 12 órás őr felügyel váltásban). Ezen kívül gyakori az is, hogy nem csak egy helyen dolgozik egy őr az alvállalkozónak, hanem más helyek őrzését is bevállalja szabadidejében, hogy több pénzt keressen.
A Munkaügyi Hivatalnak a nem bejelentett béreken kívül azért is van mit vizsgálnia ezeknél a cégeknél, mert ez a munkaidő – folyamatosan fenntartva – munkajogi szempontból törvénysértő. A munka törvénykönyve szerint évente alapesetben legfeljebb 250 óra (vagyis nagyjából másfél hónap) lehet a napi nyolc órán túl végzett rendkívüli munkaidő. A biztonsági őröknél ez a keret két-három hónap alatt kimerül.
Ők olyan volt rendőrök, akik elérték a korengedményes nyugdíjhoz szükséges 25 év szolgálati időt, és nyugdíjasok, majd a jelenlegi kormány törvénymódosítása következtében szolgálati járadékosok lettek. Nekik azért éri meg az alacsonyabb óraszámra bejelentett munka, mert az éves bruttó jövedelmük nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát (ez jelenleg 1 millió 764 ezer forint), mert ezt túllépve bejelentési kötelezettségük keletkezik, és felfüggesztik a nyugdíj, illetve a szolgálati járadék folyósítását.
Ha mindez hivatalosan, bejelentve történne, akkor az őrök először is nem dolgozhatnának 240-360 órát, másrészt műszakpótlékkal együtt körülbelül 140 ezer forintot keresnének – mondta a forrás. Ez azonban azért nem lenne jó a biztonsági cégcsoportoknak, mert adózniuk kellene a pénz után, vagyis egy őr nem 98 ezer vagy 114 ezer forintba kerülne a biztonsági cégnek, hanem nagyjából 215 ezerbe. Így a 8 órára bejelentett őr esetén a fennmaradó körülbelül 100 ezer forint az a pénz, amit őrönként megtartanak a cégek ahelyett, hogy befizetnék az államnak (kevesebb óraszámra bejelentettek esetén az elcsalt összeg még magasabb).
Elégetett borítékok
A borítékokat az alvállalkozó osztja ki, de megbízottai nem a munkahely közelében adják át az őröknek. Jellemzően bevásárlóközpontok parkolójában vagy gyorséttermekben találkoznak velük egyenként, és a borítékot aláíratják velük, hogy átvették. Amikor egy őr azzal fenyegetőzik, hogy feljelentést tesz a hatóságoknál, az alvállalkozó cégnél jellemzően azt mondják, hogy akkor ő is bajba kerül, hiszen aláírta a borítékokat.
Ez azonban tévedés. A borítékot kihordó megbízottaknak ugyanis az alvállalkozó azt az utasítást adja, hogy apró darabokra tépjék szét a borítékot, és dobják utcai kukába, de olyan is előfordult, hogy arra kérték őket, égessék el – mondta olvasónk. A vagyonőr egyébként olvasónk szerint nehezen tudná bizonyítani, hogy mi zajlik, és nem mellékes az sem, hogy valóban bajba kerülhet ő is, hiszen részt vesz a csalásban.
Könnyen leleplezhetnék őket?
A munkaerő-kölcsönzővel – ezeket gyakran falvakban vagy kis településeken jegyzik be – egyetlen őr sem találkozik. Ez a cég csak arra van, hogy paravánként álljon a hatóságok előtt, és ne terelődjön az alvállalkozóra vagy a fővállalkozóra a figyelmük. A fővállalkozó azért adja át az alvállalkozónak, majd az alvállalkozó a munkaerő-kölcsönzőnek, hogy távol tartsák maguktól az ügyet. Amikor a munkaügy kimegy a munkaerő-kölcsönzőhöz, azt láthatja, hogy mindenki be van jelentve, minden bért és járulékot rendesen fizetnek, minden rendben.
Olvasónk szerint a csalásra könnyen rájöhetne a hatóság: elég lenne elkezdeni a láncolat felbontását a fővállalkozónál, megnézni, milyen szerződéseket kötött a megbízókkal, majd az alvállalkozókkal, és hogyan kerültek a történetbe a munkaerő-kölcsönzők. Szerinte azonban a csalás felderítését a biztonsági cégek az alsó és a felső kapcsolatok szintjén is sikeresen akadályozzák. Beszámolt arról, hogy a munkaügyi ellenőröknek rendszeresen adnak ajándékokat ezek a cégek. A piramis tetején pedig a volt rendőri vezetőknek és állami tisztviselőknek nagyon jó kapcsolataik vannak az illetékes hatóságokkal.
Egy mellékszál a történetben, hogy a munkaerő-kölcsönzőket gyakran be is döntik, a biztonsági őrökkel pedig ismét szerződik egy újabb munkaerő-kölcsönző. A cégek ezt azért teszik, hogy a biztonsági őröket folyamatosan 3 hónap próbaidőn tarthassák. Az őrök nem tesznek ellene semmit: általában jön az alvállalkozó egy papírral, azt mondja munkaerő-kölcsönzőt váltottak, és megmutatja hol kell aláírni. Az őr pedig nem mer ellenkezni, mert ha nem írja alá, kirúgják, és a bérét sem kapja meg.
A hatóság is tud a problémáról
Megkerestük a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, és azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni, hogy a cikkünkben bemutatott modell gyakran előfordul a biztonsági cégcsoportoknál. Az adóhatóságtól cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, egy novemberben megjelent hír azonban arra utal, hogy a NAV a közelmúltban éppen a leírthoz hasonló láncolatban működő céghálót számolt fel. Abban az esetben az őrzés-védelemmel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek 3,7 milliárd forint adót és járulékot csaltak el az államkasszából. Az elkövetők 16 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
A munkaügyi hivatal válasza lényegében megerősítette, amit megtudtunk a biztonsági cégek működéséről. A hivatal azt írta, a munkaügyi ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a vagyonvédelmi vállalkozások munkáltatói köre sokszor más munkaügyi szabályt sem tart be. A nem jogszabálykövető munkáltatók sok esetben akadályozzák a hatóság munkáját, a munkaügyi eljárás során az ellenőrzési helyszíneken nem tanúsítanak együttműködő magatartást, a munkaügyi dokumentumokat nem mutatják be, az idézéseken nem jelennek meg, az eljárás befejezését késleltetik.
A feketefoglalkoztatás és a borítékos fizetés egyébként a magyar gazdaság egyik súlyos, általános problémája, kutatások szerint Magyarországon akár a munkavállalók hatoda is feketén kaphatja fizetését, vagy egy részét. A munkaügyi hivataltól kapott válasz alapján a biztonsági szakma ebben a mezőnyben kiemelkedően „teljesít”. Idén az év első felében ez az ágazat adta a feketemunkások 18 százalékát, ami a tavalyi évhez képest csökkenés ugyan, az előző esztendőhöz hasonlóan azonban a 3 „legfertőzöttebb” ágazat között van – írta kérdéseinkre a hivatal. Az ellenőrzéseket nehezítő tényezők ellenére az idei év első felében az összes munkaügyi ellenőrzés 10 százaléka (1104 ellenőrzés) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot. Ebből 238 eljárás végződött munkaügyi bírsággal (összesen 52,8 millió forint értékben).
A hivatal kitért arra, hogy az elmúlt időszakban megszűntek a szektorra jellemző végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok – ami sokat egyszerűsített az ellenőrzéseken –, és a munkavállalók jelentős részét valóban munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják. A változás egy törvénymódosításnak köszönhető, amely szerint a biztonsági cégek – a megbízó jóváhagyásával – kiadhatják a munkát alvállalkozónak, az alvállalkozó viszont nem adhatja tovább más alvállalkozónak a megbízást, a szerződés teljesítéséhez kizárólag munkaviszonyban álló személy- és vagyonőröket foglalkoztathat. (Ez persze nem zárja ki, hogy a megbízással rendelkező fővállalkozó egyszerre több alvállalkozót is igénybe vegyen, de ezek mindegyikének a fővállalkozóval kell szerződést kötnie, nem szerveződhetnek vertikális láncolatba, mint korábban.)
A munkaügyi hivatal ugyanakkor látja a problémát, hogy a biztonsági cégek a munkaerő-kölcsönzéssel megkerülik a szigorúbb szabályozást, és megtartják a korábban jellemző alvállalkozói jogviszony jelleget. A munkáltatói jogokat ugyanis a kölcsönvevő alvállalkozó helyett általában a munkaerő-kölcsönző gyakorolja. A munkavállaló azonban változatlan munkaidő-beosztásban, ugyanazon formaruhában (a fővállalkozó emblémájával ellátva), munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik. Előfordult, hogy a munkavállalók kitűzőjének hátoldalára felírták a kölcsönbeadó munkáltató nevét, hogy az ellenőrzés során meg tudják nevezni a foglalkoztatót – írta a munkaügyi hivatal, és megjegyzi, az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám az illetékes munkaügyi központ tájékoztatása szerint nem is létezett.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
