Igazi pénznyelő a magyar fürdők nagy része
Az adósságkonszolidáció ellenére finanszírozási gondokra számít több olyan önkormányzat, amelyek fürdőt üzemeltetnek – írja a Napi Gazdaság.
Ágazati szakértők szerint az ezredforduló óta majdnem 100 milliárd forint itthoni és uniós forrást költöttek fürdőépítésre és -fejlesztésre, sokszor azonban átgondolatlanul, mert óvatos becslések szerint is a kapacitások körülbelül 40 százaléka kihasználatlan most.
A több mint háromszáz, 95 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen. A Magyar Fürdőszövetség 2010-ben, a fürdők kétharmadának válaszai alapján készített felmérése szerint bevételeik több mint 14 százaléka az önkormányzatoktól származik.
Ez az arány az elmúlt években a létesítmények jelentős részénél tovább nőtt, és már közelíti a 20 százalékot. A települések büdzséjéből évente tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell arra fordítani, hogy a fürdők jó része nyitva maradhasson.
Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség alelnöke szerint azokon a településeken és kistérségekben vannak a legnagyobb gondok, ahol nem komplex turizmusfejlesztésben, hanem csupán egy fürdő építésében gondolkodtak. Nincs más megoldás, mint a működés átalakítása profi szakemberek közreműködésével – véli az alelnök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.