Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nincs miért aggódnia a takarékok egymillió betétesének: a szektort felügyelő integrációs szervezet azt ígéri, minden körülmények között kifizetik a betéteket. Az ügyfelek pénzére a Magyar Nemzeti Bank is vigyáz, és ha bármelyik szövetkezet bedőlne, az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítja az érintetteket. A valódi veszély a részletekben van, és nem a betétesekre leselkedik.
Biztonságban vannak, sőt többszörös védelem alatt állnak a takarékszövetkezeti betétek – így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a szektor átszervezésével megbízott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete álláspontja, amelyeket a hvg.hu azért kért ki, mert az elmúlt héten több olvasónk aggódva érdeklődött, mit tegyen a takarékszövetkezeteknél elhelyezett megtakarításaival.
A takarékok ügyfelei azért aggódnak, mert november 12-én a parlament elfogadott egy törvényjavaslatot a takarékszövetkezeti szektor államosításának újabb fázisáról (pdf), amelyben az áll, hogy az integrációs szervezet korlátozhatja, vagy akár meg is tilthatja, hogy egy takarékszövetkezet kifizesse a betétes ügyfelek pénzét. A javaslatot a köztársasági elnök aláírta, és pénteken kihirdették.
Érzékeny pont
A törvényjavaslatot jegyző Németh Lászlóné a javaslat benyújtásával a pénzügyi rendszer egyik legérzékenyebb pontján módosított az eddigi szabályokon azzal, hogy az integrációs szervezetnek jogot adott a takarékszövetkezeti betétek zárolására. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint korábban a PSZÁF, jelenleg az MNB bármelyik bank esetében élhetett ezzel a joggal, az egyik újdonság most az, hogy a takarékszövetkezetek esetében egy új szerv is megteheti ezt.
A pénzintézetek Achilles-sarka ugyanis a betétesek bizalma, ami könnyen meginoghat, ha az ügyfelek úgy érzik, nincs biztonságban a pénzük. Ezt akár egy elsőre jelentéktelennek tűnő esemény is kiválthatja, például egy gyorsan elterjedő rémhír, de olyan rendszerszintű változtatás is szerepet játszhatna benne, mint a jelenlegi törvénymódosítás vagy a takarékszövetkezeti szektor nyáron megkezdett államosítása.
A bizalmatlanság pánikká dagadhat, ha a betétesek úgy látják, a többi ügyfél is hasonlóan érzékeli a helyzetet, és ha nem lépnek gyorsan, ők már nem biztos, hogy megkapják a pénzüket. Ilyen esetekben nem zárható ki, hogy egy pénzintézet betétesei egyszerre kérik vissza a megtakarításukat, és a bizalmatlanság a többi pénzintézet betéteseire is átterjedhet, ami a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélybe sodorhatja. A betétesek megingott bizalma így gyorsan fizetési nehézségeket idézhet elő egy vagy több pénzintézetnél, a betétek döntő része ugyanis hitelekben van, amiket azonnal nem képes behajtani egy pénzintézet.
Védelmi vonalak
A nemzeti fejlesztési miniszter kockázatos törvénymódosítása ellenére a takarékok betéteseinek attól szinte biztosan nem kell tartaniuk, hogy a takarékszövetkezetek fizetésképtelensége miatt „befagynak” a megtakarításaik. A Magyar Nemzeti Bank a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy „az elmúlt évtizedekben nem volt arra példa, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektorban komolyabb ’fertőzésveszélyt’ kellett volna elhárítani az MNB-nek vagy jogelőd felügyeleti hatóságának, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének”. Ilyen kockázatot jelenleg sem látnak: „a magyarországi pénzügyi rendszer stabil, sokkellenálló képessége mind a szolvencia, mind a likviditási szempontok szerint erős”. Ennek ellenére az MNB jogszabályi feladatköréből adódóan felkészült a pénzügyi rendszerben felmerülő átmeneti vagy tartósabb zavarok kezelésére is – írta az intézmény.
A rendszer stabilitása és a vészforgatókönyv mellett több védelmi eszköz is biztosítja, hogy a betétesek ne veszítsék el a pénzüket, ha valamelyik pénzügyi szervezetnél baj történik. Az MNB tájékoztatása szerint a hazai takarékszövetkezetek betéteseinek döntő többségét hármas védelmi vonal védi. Az első, hogy az MNB folyamatosan felügyeli a pénzügyi rendszert, előzetesen kiszűri a (tőke, likviditási vagy egyéb) problémákat a pénzügyi piacok szereplőinél, és megelőző intézkedéseket tesz. Utóbbira jó példa az elmúlt időszakból, amikor a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez felügyeleti biztosokat küldött ki az MNB.
Természetesen előfordulhat, és elő is fordult már (a Soltvadkert és Vidéke, a Jógazda Takarékszövetkezet, a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet esetében), hogy egy takarékszövetkezet működése a pénzügyi felügyelet intézkedéseinek ellenére tovább romlott. Ebben az esetben korábban a takarékszövetkezeti szövetségek intézményvédelmi alapjai, nyár óta pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által működtetett intézményvédelmi alap segítségével állítják helyre a biztonságos működést. Végül, ha a biztonságos működés nem állítható helyre, és mégis szükséges elrendelni a takaréknál a felszámolást, valamennyi hazai takarékszövetkezet betéteseit az adott jogszabályi keretek közt védi az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája.
| Az OBA-garancia és a takarékszövetkezetek betétállománya |
A hitelintézetekről szóló törvény szerint az Országos Betétbiztosítási Alapnak kártalanítást kell fizetnie 20 munkanapon belül magánszemélyeknek, cégeknek és más szervezeteknek egyaránt, ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt nem tudják felvenni a betétjüket. Az OBA-garancia így biztosítja, hogy az úgynevezett „kisbetétesek” mindenképpen megkapják a pénzüket, és az összeghatár meglehetősen magas, személyenként százezer euró (forintban közel 30 millió forint). A jellemzően nagyobb összegeket is elhelyező céges ügyfelek pénzének egy része azonban előfordulhat, hogy beragad, ha bedől egy pénzintézet.
Az OBA teljes kártalanításra használható összege 2013 elején 76,6 milliárd forint volt. A szövetkezeti hitelintézetek pedig 1495 milliárd forint betétet kezeltek tavaly év végén az OBA adatai szerint. Ez az adat a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek állományát tartalmazza, beleértve azokét is, amelyek kérték bankká alakulásuk engedélyezését (ilyen volt például a Duna Takarék, amely szeptemberben bankká alakult, és megmenekült az államosítástól). Viszont nem szerepelnek benne azok a takarékok, amelyek korábban alakultak bankká, mégis bekerültek a szektor államosításáról szóló integrációs törvénybe (ilyen a Kinizsi Bank, a Széchenyi Bank, a Pannon Takarék Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a DRB Bank). |
Megkerestük a takarékok fölé rendelt integrációs szervezetet is, és érdeklődtünk, hogyan értelmezi a törvénymódosítás betétzárolásra vonatkozó részeit. A szervezet válaszában hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel a korábbiaknál is nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai. Az OBA védelmét megelőzően ugyanis az összes többi takarékszövetkezet, a Takarékbank és az integrációs szervezet garanciája áll majd a szektor minden egyes betétje mögött, „így e betétek minden körülmények között kifizetésre fognak kerülni” a szervezet szerint. A szektor teljes tőkeereje és likviditása rendelkezésre áll, ha az integráció bármely tagja nehézségek elé kerülne, és az integrációs törvény pontosan ezt az egyetemleges felelősségvállalást segíti elő – érvel az integrációs szervezet.
„Kizárólag jól körülhatárolt esetekben”
A takarékok ügyfeleinek fő problémája a múlt heti törvénymódosítás után valószínűleg nem az, hogy úgy érzékelik, a takarékszövetkezetek nem lennének képesek kifizetni a betétjüket. Inkább attól tarthatnak, hogy az integrációs szervezet valamelyik szövetkezetnél egyedi döntéssel leállítja a betétek kifizetését. Így a törvényjavaslat alapján előállhat olyan helyzet, amelyben hiába garantálja a teljes szektor egy takarékszövetkezet betétjeinek kifizetését, a takarék átmenetileg mégsem fizeti ki azokat, mert az integrációs szervezet megtiltja. Erre azonban a törvényjavaslat szerint „kizárólag jól körülhatárolt esetekben” kerülhet sor: akkor, ha a takarékszövetkezet problémái veszélyeztetik az intézmény tőkemegfelelését és működését (például az intézmény szavatólótőkéje olyan szintre csökken, ami veszélyezteti a betétek visszafizetését), így közvetve az ügyfelek betéteit – érvel az integrációs szervezet. Értelmezésük szerint a betétek kifizetésének korlátozását csak egyéb intézkedések után, kizárólag átmeneti jelleggel és egyes betétesek előnyben részesítésének a megelőzésére vezetheti be, és „csak kivételes esetben, más lehetőség híján alkalmazza majd, amennyiben az adott hitelintézetnél súlyos tőkehiány áll fenn”.
A betétek zárolását a törvényjavaslat szerint a szervezet „legfeljebb egy évre vezetheti be, de a gyakorlatban – szükség szerint – ennél feltehetőleg sokkal rövidebb időre léphet ilyen intézkedés hatályba” – írta az integrációs szervezet a hvg.hu-nak küldött válaszában. Egy év meglehetősen hosszú idő, és ha csak a töredékéről is lesz szó valamelyik takarék esetében, egy zárolás komoly veszélyt jelenthet például a vállalkozásokra, amelyek az érintett szövetkezetnél tartják a pénzüket. Hiszen egy cég nagyon gyorsan tönkremehet, ha nem férhet hozzá a pénzéhez. A zárolás időtartama mellett lényeges kérdés az is, mi történik azokkal a betétekkel, amelyeket zárolnak. Ezekre a kérdésekre adott válaszként érthető, hogy az integrációs szervezet a hvg.hu-nak azt írta, „ezek a betétek a zárolás megszüntetéséig zároltak, azokat a hitelintézet nem fizetheti ki, de ez nem érinti a betétekre vonatkozó OBA-garanciát, ha a betét az irányadó pénzügyi jogszabályok szerint befagyottnak minősül”.
| „Minden alapot nélkülöz” |
Tizenhat takarékszövetkezet azt állítja, hogy súlyos tévedéseket tartalmazott a hvg.hu Százezer tulajdonos jogait függesztheti fel az állam című beszámolója a takarékszövetkezeti betétzárolást lehetővé tevő törvénymódosításról. A takarékok szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele szerint „minden alapot nélkülöznek a betétek zárolásával és a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos állítások, amelyek már a cikk megjelenése óta is károkat okoztak a szövetkezeti hitelintézeteknek”, egyúttal arra kérték a szerkesztőséget, tartózkodjon „a bankpánik gerjesztésére alkalmas cikkek publikálásától”. A levelet az integrációs szervezet elnöke, Lontai Dániel egy blogon azonnal nyilvánosságra hozta, és azt írta, a benne foglaltakkal teljes mértékben egyetért, akár a szükséges jogi lépések megtételével is támogatni fogja az integráció tagjait.
A betétek zárolásának lehetőségét azonban nem a hvg.hu, hanem benyújtóként Németh Lászlóné írta le először A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról (pdf) szóló törvényjavaslatban, a sérelmezett cikk csak beszámolt erről. Az Országgyűlés által elfogadott javaslat 17/C. § 2. bekezdés b) pontjában olvasható, hogy az integrációs szervezet korlátozhatja vagy megtilthatja egy takarékszövetkezet betéteinek kifizetését. Ezt a szervezet akkor teheti meg, ha a szövetkezeti hitelintézet szavatolótőkéje az integrációs szervezet által meghatározott szint alá süllyed. Ezt a szintet a szervezet egyedi alapon, „időről időre” határozhatja meg ugyanennek a paragrafusnak az 1. bekezdése szerint. Ezen kívül az integrációs szervezet a szövetkezetkezeti hitelintézetek tulajdonosainak betétjét is zárolhatja, ha az adott takarék igazgatósága nem teljesíti az utasításait. Ez a rendelkezés az említett paragrafus 6. bekezdésében olvasható. |
Ami a betétzárolásnál veszélyesebb
A takarékok betéteseinek azt is érdemes megfontolniuk, hogy a szektor nyáron megkezdett államosítása a jogalkotói szándék felől nézve nem arra utal, hogy az ügyfelek
A hitelintézetekről szóló törvény szerint az Országos Betétbiztosítási Alapnak kártalanítást kell fizetnie 20 munkanapon belül magánszemélyeknek, cégeknek és más szervezeteknek egyaránt, ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt nem tudják felvenni a betétjüket. Az OBA-garancia így biztosítja, hogy az úgynevezett „kisbetétesek” mindenképpen megkapják a pénzüket, és az összeghatár meglehetősen magas, személyenként százezer euró (forintban közel 30 millió forint). A jellemzően nagyobb összegeket is elhelyező céges ügyfelek pénzének egy része azonban előfordulhat, hogy beragad, ha bedől egy pénzintézet.
Az OBA teljes kártalanításra használható összege 2013 elején 76,6 milliárd forint volt. A szövetkezeti hitelintézetek pedig 1495 milliárd forint betétet kezeltek tavaly év végén az OBA adatai szerint. Ez az adat a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek állományát tartalmazza, beleértve azokét is, amelyek kérték bankká alakulásuk engedélyezését (ilyen volt például a Duna Takarék, amely szeptemberben bankká alakult, és megmenekült az államosítástól). Viszont nem szerepelnek benne azok a takarékok, amelyek korábban alakultak bankká, mégis bekerültek a szektor államosításáról szóló integrációs törvénybe (ilyen a Kinizsi Bank, a Széchenyi Bank, a Pannon Takarék Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a DRB Bank).
többségének aggódnia kellene a betétjeiéért. A megkezdett átalakítás fő célja ugyanis láthatóan az, hogy egy nagy bankká egyesítsék a takarékszövetkezeteket, és ehhez az átalakítás végrehajtóinak mindenekelőtt az áll érdekében, hogy a takarékok egymillió betétese továbbra is hű maradjon a szektorhoz. A takarékok százezer tulajdonosának jelenleg több oka van az aggodalomra, ugyanis az integrációs szervezet akár egy évre is felfüggesztheti a szavazati jogukat, így időközben gyakorlatilag azt tesz a szövetkezetükkel, amit csak akar.
Végső soron nem a betétek zárolásának a lehetősége a legveszélyesebb a jelenlegi, valamint a szektor államosítását elindító nyári takarékszövetkezeti törvényben, hanem az a hatalom, amellyel a szektorra kényszerített (az első integrációs törvénnyel létrehozott) integrációs szervezetet felruházta a kormány. A betétzárolással az integrációs szervezet olyan jogosítványt kap, amivel eddig csak a Magyar Nemzeti Bank (október elseje előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete), mint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős, független intézmény rendelkezett. A törvénymódosítással az integrációs szervezet az MNB-t megelőzve zárolhatja egy-egy takarékszövetkezet betéteit.
Az integrációs szervezet a hvg.hu kérdéseire éppen azzal védekezett, hogy a betétzárolásban nincs semmi újdonság, hiszen az MNB jogosítványai között eddig is szerepelt, és ezt most változatlan formában megkapja az integrációs szervezet is. Az újdonság azonban pontosan ez: a pénzügyi szektor felügyeletéért felelős MNB mellett ezzel gyakorlatilag egy új felügyeleti szerv jön létre, amely új jogosítványaival a legnagyobb hatalmat kapja meg a pénzügyi szektor egy szelete felett. Ezzel sérül az MNB mint hivatalos felügyeleti intézmény hatásköre (az integrációs szervezet a takarékszövetkezetek vonatkozásában független az MNB-től, és előbb szankcionálhat, ha szükségesnek látja).
Miért van szükség második felügyeletre?
Tanulságos a takarékszövetkezetek átszervezésével kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadásának folyamata is. Az integrációs törvény első, nyári változata, és jelenlegi módosítása is a hivatalos pénzügyi kormányzat megkerülésével jutott a parlament elé: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be, pedig a pénzügyi szektor szabályozása a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelessége. A hvg.hu meg nem erősített értesülése szerint a nyári törvény kidolgozásáról, majd ennek mostani módosítási javaslatáról előzetesen sem a PSZÁF, sem az MNB, sem az NGM nem tudott.
Információink szerint az eddigi pénzügyi kormányzat és felügyelet, valamint a politikai segédlettel felemelt új felügyelet között komoly feszültség van, ami egyébként sejthető az MNB hvg.hu-nak küldött válaszából is. Az integrációs szervezet új jogosítványával kapcsolatban ugyanis az MNB azt írta, „tekintettel arra, hogy a jogszabály-módosítás előterjesztője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a törvény egyes passzusaira vonatkozó kérdésekkel javasoljuk megkeresni az NFM-et”.
Megkerestük, és az NFM azt írta, a törvénymódosítás egyáltalán nem csorbítja az MNB mint pénzügyi felügyelet hatásköreit, a jegybank a jövőben is korlátozások nélkül vizsgálhatja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a jogszabályoknak megfelelően működnek-e, és dönthet arról, hogy indokolt esetben zároltatja a betétek kifizetését. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az új törvény csak a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozóan ruházza fel az integrációs szervezetet a hitelintézeti törvényben eddig is deklarált jogokkal, és kizárólag akkor, ha az MNB ezekkel az intézkedésekkel az adott szövetkezeti hitelintézet estében még nem élt.
Az NFM elismeri, hogy az integrációs szervezet felügyeleti jogokat kap, és úgy látja, ez azért hasznos, mert segít a szektor problémáinak aktív előrejelzésében és megelőzésében, még mielőtt azok bekövetkeznének és a tagintézmények számára sokkal költségesebb és drasztikusabb beavatkozást tennének szükségessé. A magyarázattal az NFM gyakorlatilag az eddigi pénzügyi felügyelet feladatát írja le, és továbbra sincs hivatalos magyarázat arra, hogy miért van szükség egy második pénzügyi felügyeletre.
| Az új hatalmi centrum |
A fő probléma a takarékszövetkezetek új felügyeletével az, hogy a pénzügyi felügyelet egy része az MNB-től mint független állami intézménytől egy olyan szervezethez kerül, amely egy jól körülhatárolható gazdasági érdekcsoporthoz tartozik, és a pénzügyi kormányzattal és az állami pénzügyi felügyelettel szemben gyakorlatilag egy magánfelügyelet jön létre a takarékszövetkezeti szektorban, amelynek érdekérvényesítő képessége a Nemzetgazdasági Minisztériumnál és a Magyar Nemzeti Banknál is erősebb. Az új hatalmi centrum több szálon köthető Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. Hónapok óta nyílt titokként beszél mindenki a pénzügyi szférában arról, hogy ő a szektor átalakításának fő értelmi szerzője és levezénylője. Erről számos cikk is megjelent, és az FHB elnöke nem cáfolta egyértelműen ezeket az információkat. Az FHB-s háttérre utal a takarékszövetkezetek államosításának több kulcsszereplője is. A takarékszövetkezetek átalakításáért felelős kormánybiztos Vojnits Tamás – aki augusztus óta a Takarékbank igazgatóságának elnöke is – tavaly év végéig az FHB igazgatósági tagja volt. Az integrációs szervezet elnöke, Lontai Dániel ugyancsak FHB-s igazgató volt tavaly év végéig, és idén január óta számos állami kulcspozíciót kapott: januárban Németh Lászlóné politikai tanácsadója és a takarékszövetkezetek államosításában júliustól kulcsszerepet kapott Magyar Posta igazgatója lett (három volt FHB-s vezetővel együtt), június végén a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, szeptember elején pedig az MFB igazgatóságának elnöke lett. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
