Európában 2008. szeptembere óta a 18 legnagyobb jogi kiadással rendelkező bank legalább 24,9 milliárd dollárt költött az ellenük indult perek és vizsgálatok rendezésére. 31,5 milliárd dollárt tettek félre nagy-britanniai ügyfelek kárpótlására, akiknek szabálytalan pénzügyi termékeket adtak el, és 20,9 milliárd dollárt költöttek egyéb büntetések kifizetésére. A bankok összesített jogi kiadása napi 42 millió dollárt tett ki a vizsgált időszakban. Másképp számolva, a költségek meghaladták a 18 bank 2012-es profitjának ötszörösét. A valós összeg azonban még ennél is nagyobb lehet, mert nem volt nyilvános a bankok ellen indult valamennyi vizsgálat és kereset eredménye  – szerepelt a bloomberg.com oldalon megjelent írásban.

Marin Hellmich frankfurti egyetemi professzor úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy a válság előtt a bankok "agresszívan nagyon-nagyon hozamorientált üzleti modellt követtek". A Bloomberg szerint a bankok most annak az árát fizetik meg, hogy manipulálták a piacokat, hogy néhány ügyfelüknek segítettek pénzmosásban vagy adócsalásban, és hogy másokat egyszerűen becsaptak, mivel nem figyelmeztették őket a valós pénzügyi kockázatokra.

A jogi kiadások rontottak a bakok profitmutatóin, és hátráltatták az újabb tőkefelhalmozást. Egyes elemzők szerint a jövőbeni esetleges büntetések kockázata visszatarthatja az európai bankok osztalékfizetését vagy a sajátrészvény-vásárlásukat.

Bár az európai büntetések nagyok, az Egyesült Államokban lévő bankok sincsenek jó helyzetben. A hat legnagyobb amerikai bank, köztük a J.P. Morgan és a Bank of America, több mint 100 milliárd dollárt költött ügyvédekre, pereskedésre, büntetésekre és kártérítésre a válság kezdete óta. Az amerikai és az európai bankok helyzetét közösen rontja, hogy néhány nagy vizsgálat még nem zárult le. A "London interbank offered rate" azaz a Libor-botrány 46 milliárd dolláros, a nemzetközi devizamanipuláció 26 milliárd dolláros, az amerikai jelzálogpiaci termékek hibás rendszere 24 milliárd dolláros újabb kiadást jelenthet a bankszektornak.