A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az idén szeptemberben az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - az 1,4 százalékos szeptemberi inflációval számolva - 4,9 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy sorozatban a kilencedik hónapja tart a bérek emelkedése.

A tanárok béremelése javított az összképen

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásuknak megfelelő mértékű volt a bérek szeptemberi növekedése. Kiemelte, hogy a bérnövekedési ütem gyorsulása a pedagógus bérek növekedésének köszönhető. A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nőttek, így a reálbérnövekedés 5,7 százalék volt.

Rámutatott arra is, hogy a versenyszférában továbbra is lassabb a bérnövekedés üteme, az előző hónaphoz hasonlóan 3,8 százalékkal nőttek a bérek. Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt.

Suppan Gergely szerint a pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Az elemző idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklő hatásának köszönhetően a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot.

Ez a gyorsulás tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami a tavalyi utolsó negyedévi kifejezetten gyenge bázis miatt érdemi növekedést mutathat a negyedik negyedévben. A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékű növekedése nem okoz inflációs kockázatokat - fűzte hozzá.

A Takarékbank 2014-ben 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, a várhatóan 1,5 százalék alatti éves átlagos infláció miatt a reálbérnövekedés jövőre is elérheti a 2,5 százalékot. A nettó bérek növekedése az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé tett családi adókedvezmények kiterjesztése miatt ennél gyorsabb lehet.

A versenyszférában is emeléseket vár az elemző

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte: a szeptemberi adatot főként a költségvetési szektorban bekövetkezett 10,9 százalékos bérnövekedés húzta fel, ehhez képest a versenyszférában visszafogottabb, 3,8 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy már a privát szektorban is megindult egy enyhe béremelkedési folyamat.

Az elemző szintén hangsúlyozta: az adóváltozások miatt továbbra is jellemző maradt az a tendencia, hogy a nettó bérek növekedése gyorsabb a bruttónál. Az infláció szeptemberben is alacsony volt, így nemzetgazdasági szinten jelentősen, csaknem 5 százalékkal emelkedtek a reálbérek az előző év azonos időszakához képest - mondta.

Nyeste Orsolya szerint jövőre is tart majd a reálbérek növekedése, de ennek mértéke kisebb lehet az ideinél, miután a következő évben a várakozások szerint emelkedni fog az infláció. Nagy árrobbanásra azonban továbbra sem kell számítani - fogalmazott.

Ha a gazdaság növekedésének pozitív tendenciája fennmarad, akkor elképzelhető, hogy a vállalkozói szektorban is bátrabban emelnek majd béreket - közölte az elemző.