Ha a döntés pusztán politikai, akkor hiába, hogy Francois Hollande elnöki kampányának tavaly fontos része volt a francia atomstop, akár 2020 után is megmaradhat a nukleáris energiatermelésben a gallok kontientális erőfölénye. Az ügy gazdasági vonzata viszont az, hogy ezesetben az évtized végéig a ma működő 58 reaktorból 22-t le kellene állítani, és újjá kellene építeni, és ez horrorisztikus árakat eredményezhet. Párizs ezért egyelőre csak 3 évre szaladt biztosan előre.
Miközben a francia államfő, Francois Hollande tavalyi választási ígéretei közt előkelő helyen állt hogy Franciaország 2025-re a teljes energiatermelésében ötven százalékra csökkenti a nukleáris energia részarányát, ennek manapság alig van nyoma. Az ugyan eldőlt, hogy az 1978 óta működő fessenheimi reaktorokat 3 éven belül leállítják, de a francia kormány nem készül további atomerőmű bezárásra. Ezt Arnaud Montebourg ipari miniszter mondta a napokban a Bloombergnek, rámutatva, hogy a francia áramszükségletnek több mint 75 százalékát továbbra is abban az 58 reaktor állítják elő, amellyel a francia állami felügyelet alatt dolgozó mammutcég, az EDF továbbra is a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője maradhat.
Montebourg most azt hangoztatta, hogy az atomenergia a francia iparnak olyan versenyelőnyt jelent, amiről nem szabad lemondani. Ezt a véleményt osztják az atomenergiainfó szerint orosz szakértők is. Van, aki szerint az ma működő francia atomerőművek nemcsak hogy viszonylag olcsó termelnek Franciaországnak energiát, de a jelentős áram exporttal bevételhez is juttatják az államkasszát. Alekszandr Ignatyuk, az Energokapital befektetőtársaság elemzési igazgatója szerint a versenyelőny elvesztése következtében sok piac bezárulna a francia termékek előtt, de arra is felhívják a szakemberek a figyelmet, hogy Hollande elnök választási ígéretének betartását az alternatív, megújuló energiaforrások használatának nehézségei is akadályozzák.
Az érem másik oldala azonban éppen az, hogy az atomenergia a franciák számára sem olcsóbb, mint a szóba jöhető alternatívái. Tavaly nyáron megjelent e kérdésben a francia állami számvevőszék jelentése, mely a közel 500 oldalán taglalva a kérdést arra hutott, mivel az állam most is támogatja a nukleáris termelést, a helyzet az elkövetkező évtizedben csak még tovább romlik majd. A Le Figaro korábban pedig azt írta, hogy a fukushimai katasztrófa következtében megszigorított biztonsági intézkedések hatására eleve 54 euró/MWh közeli egységárra növekszik a korábbi, 42 eurós egységáron számolható termelési költség. Ennél azonban jóval komolyabb problámát jelent, hogy 2020-tól óriási beruházásokra lesz Franciaországnak szüksége, mert 2020-ra a ma működő 58 reaktorból 22-nek lejár az életciklusa, és azokat be kell zárni. Ha a franciák valóban a nukleáris energiára voksolnak, akkor új erőműveket kell építeniük, ami az "olcsó atomerőművi áram" mítoszát oszlatja majd el
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) számításai szerint a franciákból ez az energetikai harapófogó kikényszerítheti majd a 100 euró/MWh határ átlépését is. Ez már lényegesen drágább terlemői árszint, mint amennyi a prognózisok szerint akár a szárazföldi szélenergia termelésé (58 euró/MWh), akár a tengerié (75 euró/MWh) lesz. Mindeközben éppen az EDF projektcégének hosszú tárgyalások végén sikerült szerződést aláírniuk az Egyesült Királyságban arról, hogy 92,5 font/MW (nagyjából 105-107 eurós) kötelező átvételi áron 35 évig értékesítik majd a csak 2023-ra megépítendő Hinkley Point-i új reaktorok áramát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.