A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt idén júliusban, egy kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozása érdekében fogadta el az Országgyűlés.

A cél az volt, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerezzen a szektorban, azt a szektor átszervezésére használja, majd a részesedését értékesítse. A takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó Takarékbank és az újonnan létrejött integrációs szervezet lett.

A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet részjeggyel rendelkező hat tulajdonosa azonban bírósághoz fordult, mert szerintük akadályozta őket tulajdonosi jogaik gyakorlásában, hogy a pénzintézet közgyűlésének olyan "központilag kiadott alapszabályt" kellett elfogadnia, amelynek esetleges elutasítása a takarékszövetkezet működésének felfüggesztését vonta volna maga után.

A felperesek azt kérték a bíróságtól: vizsgálja meg, hogy a takarékszövetkezeti integrációs törvény, valamint a szövetkezetek feletti ellenőrzési jognak és döntési jogköröknek a Takarékbankhoz kerülése megfelel-e az alaptörvénynek és más jogszabályoknak. Ezt az indítványt az alperes Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatta.

A törvényszék elutasította azt a kérést, hogy állásfoglalást kérjen az Alkotmánybíróságtól (Ab), de mivel bebizonyosodott, hogy a felperesek az üggyel kapcsolatban panasszal éltek az Ab-nál, a bíró felvetésére mindkét fél kérte az eljárás szüneteltetését hat hónapra, mivel ez idő alatt a legfelsőbb bírói testület várhatóan állást foglal a per későbbi kimenetele szempontjából is döntő beadvánnyal kapcsolatban.