A csőd elmaradt, de mi lesz ezután?
Az állam és a lakosság eladósodását és csődközelbe jutását az első sorból nézhettük végig, van azonban egy szektor Magyarországon, amely a színfalak mögött kis híján elsüllyedt az adósságban.
Azoknak, akik kisebb településről származnak, bizonyára kivétel nélkül ismerős a történet: ígéretes beruházás indul, mondjuk egy uszoda vagy élményfürdő építése, a helyi mozi vagy színház felújítása, parkosítás, esetleg szökőkút és térkő a helyi főtérre. Az EU ad pénzt, remek, az önerő is megvan bankhitelből – devizaalapú természetesen –, elindul a fejlesztés, sőt rendben el is készül minden. Ekkor jön azonban a feketeleves, mikor kiderül, hogy nem készült üzleti terv, a fenntartásra és utófinanszírozásra nincs pénz, és elkezd ketyegni a devizahitel is – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A helyi önkormányzatok a válság kirobbanását követően hirtelen megugró adósságállománnyal, komoly likviditási problémákkal, üzleti-likviditási terv hiányában "véletlenszerűen" alakuló bevételekkel és megugró kiadásokkal szembesültek. A szektor a csőd szélére került, erről azonban a hazai médiában csupán kevés szó esett, tekintettel arra, hogy a jóval közvetlenebb, a lakosságot érintő adósságproblémák is megszaporodtak. Az önkormányzatok kapcsán ugyanakkor világossá vált, hogy állami adósságátvállalás és a feladatok egy részének központi átvétele – például iskolák vagy kórházak üzemeltetése – nélkül belefulladnának az adósságokba. A válság rávilágított az önkormányzati szektor elkerülhetetlen reformjára, ami elengedhetetlen mind a rövid távú finanszírozási problémák megoldásához, mind a hosszú távú eredményes működés biztosításához – írja a blog.
A jövőben szükség lesz a tervezési és kontrollmechanizmusok fejlesztésére, a helyi bevételek jobb kihasználására, további állami adósságátvállalásra és a helyi szinten finanszírozhatatlan közfeladatok átadására, az eredményszemléletű könyvvezetésre való sikeres áttérésre, a devizaadósságok által keltett finanszírozási bizonytalanság kezelésére, a forrásbevonás zökkenőmentes biztosítására, lakossági források bevonására.
Teendő tehát bőven akad, a válság és az EU-s fejlesztések lehetősége ugyanakkor rávilágított, hogy a korábbi szemlélet helyett egy új, tervezéssel, kontrollal és eredményszemlélettel fűszerezett gazdálkodási modellre van szükség a hazai önkormányzatoknál – írja a blog.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.